Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-474

í7í. országos ülés 1910 január 27-én, csütörtökön. 151 Nemcsak azért, mert az igen t. niinisterelnök ur kijelentette azt, hogy jelzőket nem kivan használni a könnyebb rnegoldhatás kedvéért, hogy a jövő megoldás lehetőségeit nem kívánja elzárni, nemcsak azért, hanem mert a használt kifejezések közül minálunk Magyarországon még az a kifejezés, hogy általános választójogot kivan alkotni, még az sem precziz, miként arra reá fogok térni. Még kevésbbé precziz a nyilatkozata akkor, a mikor a pluralitást kizárja, de az egyenlő választói jog kifejezését mégis mellőzi, még kevésbbé precziz, a mikor a közvetlen választói jognak jelzőjét nem használja. Mert az, hogy egy vagy két fokon szavazunk-e, csinálunk-e ősválasztókat és elektorokat, azt hiszem, olyan kérdések, a melyekre nézve mindenkinek meg lehet előzetesen a véleménye, ezenkivül előzetesen megfontolandó kérdés a szavazás módja, a titkos vagy nem titkos szavazás kérdése, vagy a kompromisszum a két álláspont között és a titkos szavazásnak bizonyos területekre való szorítása. Mindezekre nézve én a kormány programmnyilatkozatában -felvilágosítást nem találok. Azt mondottam, t. képviselőház, hogy ez a szó : általános választói jog, nálunk nem jelent semmit. Indokolni is fogom. Bródi Ernő : Halljuk ! Halljuk ! (Derültség.) Vázsonyi Vilmos: Az a törvényjavasiát, a melyet a radikalizmus netovábbjának tartottak, a darabont-kormány jól sikerült taktikája következtében a Krístóffy-féle javaslat kezdte meg Magyarországon — enyhén szólva — a kápráztatást, és ezkamotázst, hogy általános választójogként árulta azt a választójogot, a mely minden, csak nem általános. Általános választójog alatt az életben is, a gyakorlatban is egész Európában azt értjük, hogy a választójog csakis a természet státusait ismeri, tehát a nemet és a kort, ezenkivül az állampolgárságot azon alapelv alapján, hogy senki egy egyesülés ügyeiben intézői eg részt nem vehet, a ki annak nem tagja ; néhol még a domiczilium kellékét fűzik ehhez és a fedhetetlenség kellékét. Egy hang (a jobboldalon) : Nem áll! Vázsonyi Vilmos : Ha ez nem áll, akkor egyszerűen rámutatok arra, hogy az általános választói jog területéül Francziaországot, a birodalmi választásokra nézve Németországot, továbbá Spanyolországot, Ausztriát és Görögországot tartják és ezekben az államokban nem kivannak semmiféle más kelléket. Minden választási rendszer, a mely ezen kivül áll, már nem általános választói jog, legkevésbbé volt a Kristóffy-féle választási törvény. Ezt a választási törvényt árulták és tárgyalták, mint óriási nagy reformot, pedig ennek a bírálata a számok kritikája alapján mit mutat ? A Kristóffy-féle javaslat nyilvánosságra hozatala idején czenzusos választójogon volt Magyarországon 1,048.000 választó. A Kristóffy-féle választójog, a mely az írás és olvasás képességéhez kötötte a választójogot, a választók számát gyarapította volna 1,500.000-rel, tehát csak valamivel több lett volna a választók száma, mint az addigi választók kétszerese, ellenben 24 éves magyar férfi, tehát a ki az általános várasztójog rendszere szerint jogot nyerne arra, hogy választó legyen, 1,272.000 maradt volna továbbra is kizárva a Kristóffy-féle úgynevezett általános választójog alapján. Hát általános választójognak lehet nevezni egy olyan reformot, a mely körülbelül ugyanannyi 24 éves magyar állampolgárt hagy a jogokon kivül, mint a mennyit bevesz a jog sánczaiba ? Itt kezdődött a szemfényvesztés. De még meg kell jegyeznem, ez is hozzá tartozik ennek a szemfényvesztésnek a kritikájához, hogy a Kristóffyféle javaslat, a mely nem általános választójog, hanem értelmiségi czenzuson alapuló jognak nevezhető csak, gyakorlati eredményeiben, ha valaha megvalósult volna, még 1,500.000 választóval sem gyarapította volna a jogokkal felruházottakat, mert az írás és olvasáshoz kötött választójog, a hol ez az egyedüli jogczim, egyúttal a hamis líszták választójoga. Az írás és olvasás képességét megítélni nehéz, mert erről nyilvánkönyvet nem vezethetnek. A hamisítás ellenőrzése tehát ugyancsak nehéz és az összeíró küldöttségek visszaélésének tág kaput nyit. Az irás-olvasáshoz kötött választójog alapján a választói líszták hivatalos összeállítása lehetetlen, nem lévén nyilvántartás, a választók jelentkezésére vagyunk utalva, és Budapesten tudjuk azt, hogy micsoda különbség van a hivatalból összeállított líszták és a jelentkezés alapján összeállított liszták között ? Az országgyűlési választók lajstromát itt hivatalból állítják össze, a községi választókét pedig jelentkezésre, és a községi választók száma a legnagyobb agitáczió és szervezettség mellett is legalább 40%-kal alatta marad az országgyűlési választók számának. Nagy György: Egy szót szóljon már Héderváry ellen ! (Zaj.) Bródi Ernő: Ne irja elő a szónoknak, hogy mit beszéljen ! Vázsonyi Vilmos: Gyakorlatilag tehát az irás és olvasáshoz kötött választói jog még 1,500.000 választóval sem gyarapította volna a választók számát, hanem a gyakorlatban ennél sokkal kevesebbet jelentett volna. Jó volt azonban ez az első kísérlet arra, hogy a továbbiakban is játszszunk az általános választói jog elnevezéssel. Mi kedélyesen ugy fogjuk fel az általános választói jogot, hogy az általános, mihelyt feltételei általánosan meg vannak állapítva mindenki számára, és a ki ezen feltételeknek megfelel, az választó. Ily értelemben valóban a jelenlegi választói jog is általános választói jog. T. ház ! Folytatódott ez a játék és a kormány programmjában is látom ennek nagyon czélszerü és bölcs felhasználását, mert a kormány is használja ezt a kifejezést: általános választói jog, nem mondván meg azt, hogy kizárja-e az ő választói joga a vagyoni czenzust, az értelmiségi czenzust, akarja-e ezeket alkalmazni, tehát ez az általános-