Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-473

140 473. országos ülés 1910 január 26-án, szerdán. részéről kifejeztetett, (Nagy zaj. Elnök csen­get.) ez a határozati javaslat teljesen fedi a függetlenségi és 48-as balpárt felfogását, (He­lyeslés a bal- és a szélsobalóldalon.) e párt ahhoz egész terjedelmében hozzájárul, (Helyeslés a szélsobalóldalon.) és kéri a t. házat, azt el­fogadni, szankczionálni és határozattá emelni méltóztassék. Eljárásunkban a kötelességérzet vezet ben­nünket, midőn megsértett alkotmányos rendünk védelmére sietünk, midőn kifejezést akarunk adni a nemzet azon meglévő jogának, a mely­lyel a királyi hatalommal szemben is bir. A ki­rálynak van joga ide kormányt küldeni, de viszont a nemzetnek is joga van azt elutasítani. Zakariás János: Vissza Bécsbe! (Zaj és közbeszólások.) Csépány Géza: A határozati javaslat elfo­gadásával a t. ház megvédi megsértett szuvere­nitását, az országgyűlés a megsértett nemzet önérzetével utasítja vissza ezeket az urakat. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsobalóldalon: Nem is urak! Lakájok! Elnök csenget.) És tudomására akarja adni a királyi hatalomnak, hogy e nemzet ellen alkotmányellenes kísérle­tekkel nem lehet boldogulni. (Helyeslés a szélso­balóldalon.) Ezzel a nemzettel szemben csak törvényeinek tiszteletbentartása, törvényeinek végrehajtása és a többségből alakított független, felelős és parlamentáris ministerium által lehet kormányozni és itt békét szerezni. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) T. ház! Nehéz és súlyos ez a pillanat, melyben becses türelmüket igénybe veszem, de ezen fontos bizalmi kérdésben lehetetlen, hogy néhány szóval ne reflektáljak arra a fontosságra, a melylyel az különösen alkotmányunk szem­pontjából bir. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház ! A bizalom kérdése nagyon fontos kérdés. Annak eldöntése nagy hatással van az országgyűlésre, a mely alkotmányos államban minden jognak a kifolyása és annyira nagyi hatással vam a kormányra is, melynek működésében, hogy ha az működni akar, erre a bizalomra feltétlenül szüksége van, ezen bizalom­ban találhatja meg egyedüli tekintélyét és hatal­mát. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha ezt a kérdést az alkotmány alapelvei szerint bíráljuk, vájjon adhatunk-e ezeknek az uraknak bizalmat, adhatunk-e felhatalmazást? Véleményem szerint, a midőn az a parlament­ben már nemcsak a jelenben, de a múltban is elhangzott hivatkozások szerint már jelentkezé­sével, megjelenésével és kifejezett tendencziájával alkotmányellenesnek és imparlamentárisnak mutatta magát akkor, midőn bevallott szándéka a nemzeti akaratban megnyilatkozó többségi pártokat letiporni és letörni, midőn a nemzeti aspiráczióink ellen esküszik össze a bécsi hata­lommal, — egy ilyen kormány iránt az alkot­mányos alapelvek alapján csak bizalmatlanság gunkat lehet kifejezni. (Nagy zaj és közbeszólá­sok a szélsobalóldalon. Elnök csenget) Nagy György (közbeszól) : Elnök: Nagy György képviselő urat rendre­utasítom ! (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbal­oldalon: Nem járja! Iliért?) A házszabályok értelmében az elnöki figyelmeztetést nem szabad kritika tárgyává tenni. (Nagy zaj.) Nagy György képviselő ur azt mondta, hogy kötelet érdemelnek. (Nagy zaj és felkiáltások a szélső­baloldalon : Igaza van!) Ez egy durva és a parlament tekintélyét sértő kifejezés. (Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Ilyen banda kötelet érdeméi! Éljen Nagy György!) Kállay Lajos (közbeszól). Elnök." Kállay Lajos képviselő urat rendre­utasítom. (Nagy zaj.) Egry Béla (közbeszól). Elnök: Egry Béla képviselő urat rendre­utasítom. Eitner képviselő urat rendreutasítom. (Zaj) Mérey Lajos képviselő urat rendreutasí­tom. (Nagy zaj.) Kovács képviselő urat rendre­utasítom. (Folytonos zaj. Egy hang a szélsobal­óldalon: Mit védelmezi őket!) Én senkit sem védelmezek, én a házszabályt védelmezem. (Fel­kiáltások a szélsobalóldalon: Az alkotmányt vé­delmezze!) Sümegi képviselő urat rendreutasí­tom. Csendet kérek. Tessék folytatni. Csépány Géza: T. ház! Látva e szánalmas vergődést, megjelennek lelki szemeim előtt a 48-as nagy nemzeti kormány alakjai. Megjelenik előttem Kossuth Lajos és Deák Ferencz alakja. Midőn a nagy nemzeti kormány egyik tagja Deák Ferencz egy kisebb jelentőségű bizalmi kérdésben is érzékeny lévén, kinyilatkoztatta, hogy neki nem kell csinált bizalom, szerzett többség, hanem neki magából a nemzetből ma­gától fejlődő bizalom kell, ezt a bizalmat tette kormányzásának próbakövévé. Hasonlítsuk össze ezeknek a ministereknek a felfogását. (Zaj.) Eitner Zsigmond: Ne sértsd meg azokat ilyen összehasonlítással! Csépány Géza: Milyen emelkedett, milyen magasztos volt azoknak a felfogása és milyen alantas a most bemutatkozó kormányé? (Nagy zaj a szélsobalóldalon.) Elnök: Kérem Kmety képviselő urat, ne tessék a szónokot zavarni. Csépány Géza: Nem akarom huzamosabban igénybe venni szíves türelmüket, csak vissza­pillantást akartam vetni arra az időre, hogy midőn Bécs hatalmával' szemben állott Deák Ferencz és szemben állott a mostanában letűnt kormány az ő mérsékletével és engedékeny­ségével, és ha látom a következményeket, hogy a nemzet mit kapott mindezekért, akkor el kell fogadni azt az álláspontot, hogy Magyarországon a bécsi hatalommal szemben tisztán a sérelmi politikának van jogosultság melyet foly­tattunk a múltban. (Igaz! Ugy van! a szélső­baloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom