Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-473

473. országos ülés 1910 január 26-án szerdán. 141 Es minthogy ezen az utón halad a Justh Gyula vezérlete alatt álló függetlenségi és 48-as párt, a melynek alkotmányos küzdelmét a nemzet méltányolja, és minthogy ezen válságos és veszedelmes időkben minden igaz magyarnak kötelessége ezt a törekvést támogatni: (Élénk helyeslés a szélsobaloldalon. Felkiáltások: Halljuk ! Halljuk!) az erők egyesítése érdekében mi teljes erővel, szivünk és lelkünk melegével és meggyőződéssel a mai napon csatlakozunk hozzá s ezt ünnepélyesen van szerencsénk bejelenteni. (Hosszantartó éljenzés és taps a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Etjén Justh Gyula.) Elfogadjuk az_ általa beterjesztett határozati javaslatot. (Elénk helyeslés a szélsőhaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. ház! A napirend tárgyalására szánt idő eltelvén, mielőtt áttérnénk a bejelentett interpellácziókra, megteszem javaslatomat a ház legközelebbi ülésére nézve. (Halljuk!) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, január hó 27-én d. e. 10 órakor tartsa. Ennek napirendjére javaslom először az elnöki előterjesztések és irományok bemutatását, másodszor a gr. Khuen-Héderváry Károly kormányát kinevező királyi kézirat felett megindult vita folytatását. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Akkor a legközelebbi ülés idejét és napirendjét megállapítván, át fogunk térni a bejelentett interpellácziók megtételére. (Zaj.) Dudits Endre jegyző: Szmreesányi György! Szmrecsányi György: Talán tévedés van a dologban, mert én nem jegyeztem be interpellácziót. Elnök: A legközelebbi ülésre elhalasztott interpelláczió volt ez. Szmrecsányi György: Már elmondtam az interpellácziómat. Elnök: Ki következik? Szent-Királyi Zoltán jegyző : Giesswein Sándor! (Nagy zaj.) Elnök: Méltóztassanak helyüket elfoglalni. Sümegi Vilmos: Darabont-kormányt miért interpellál? (Folytonos nagy zaj.) Elnök: Kérem Gaal Gaston képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. (Zaj. Halljuk! Halljuk !) Kérem Egry képviselő urat. (Folytonos zaj.) Egry Béla: Darabontokhoz nem interpellálunk! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Kérem Giesswein képviselő urat, szíveskedjék interpelláczióját előterjeszteni. (Folytonos zaj.) Kérem, szíveskedjenek helyüket elfoglalni. Kérem Sághy képviselő urat. (Zaj.) Giesswein Sándor: T. képviselőház! Midőn egy sürgős dologban a ház figyelmét akarom interpelláczió formájában felhívni, kijelentem azt, hogy ez ne magyaráztassék félre arra, mintha én a jelenlegi kormányt parlamentáris ós törvényes kormánynak tartanám. Rohonczy Lörincz': Hát mire magyaráztassék ? Elnök: Kérem Rohonczy képviselő urat. Giesswein Sándor: Arra magyaráztassék, hogy az ország közvéleménye nem maradhat közömbös egy oly dolog iránt, a mely a humanizmus tekintetében felette sürgős. Interpellácziómat már régebben jegyeztem be, de a mostani politikai viszonyok miatt nem jutottam hozzá, hogy interpellácziómat a ház elé vihessem. Felhasználom tehát a mostani alkalmat, hogy ebben a dologban, a mely nemcsak humanizmus kérdése, hanem egyszersmind a magyar nemzet becsületének kérdése is a külföld előtt, sürgős intézkedés történjék. Egy hang (a baloldalon): Ettől a kormánytól várja? Giesswein Sándor: Nem is ettől várom, hanem várom a közfigyelemtől, hogy sürgesse ezt a dolgot. Legutóbb a nagy-bittsei gyufagyárban nagyobbmérvü fehér foszfor mérgezések fordultak elő. Ez egyike a legutálatosabb és legsajnálatosabb betegségeknek. A ki meggyőződést akar szerezni erről, ezeknek a betegeknek arczképeit láthatja a Magyar Társadalomtudományi Múzeumban, a hol látjuk ezeket a nyomorúságos teremtményeket, a kik néhány havi vagy néhány évi szolgálat után egész álkapcsukat, alsó- és felső állkapcsukat elvesztették. (Folytonos zaj.) T. képviselőház ! Már a külföldnek a figyelme is ráterelődött erre a dologra, a mennyiben a nemzetközi munkásvédelmi bizottság, a melyben Magyarország is képviselve van, 1906-ban, a berni konvenczióban, megállapodott abban, hogy a fehér foszfor használata az ipari gyártásnál eltiltassék. Ennek a konvencziónak az értelmében valamennyi állam már soronként elővette ezt a kérdést, minálunk Magyarországon is a munkásvédelmi bizottságnak egy csoportja ismételten foglalkozott vele és a kereskedelmi ministeriumhoz kérvényt is intézett, de a válasz mindig az volt, hogy a mig Ausztriában . . . (Folytonos hosszan tartó zaj. Felkiáltások: Mit akar ott a padban Serényi! Menjen a helyére! Neki nincsen ott helye!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Szokoly Tamás: Takarodjék a helyére! A megérdemelt szégyenpadra! (Folytonos nagy zaj. Felkiáltások a baloldalon: A szégyenpadra üljön! Nincsen joga ott a padban ülni!) Szokoly Tamás: A szégyenpadra, minister ur! (Nagy zaj.) Elnök (többször csenget): Csendet kérek, t. képviselőház! (Folytonos zaj.) Giesswein Sándor: Mondom, mindig az volt a válasz, hogy miután Ausztriában e tekintetben még törvényes intézkedés nincsen.