Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-473

132 473. országos ülés 1910 január 26-án, szerdán. képvisel, t. L, hogy Ö felsége nem akarja meg­engedni az önálló jegybank felállítását, itt azzal gúnyolódik, hogy ő nem engedi a nemzet­nek ezt a jogát megcsonkítani és meghamisí­tani, így gúnyolódni egy nemzettel nem szabad és nem illik. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) De ott is, a hol a vétónak bármiféle fogal­mával valaha közjogász és állambölcsész fog­lalkozott, nem lehet és nem volt vita tárgya soha, hogy az a vétó nem vonatkozhatik másra, mint de lege ferenda, arra, hogy egy megalko­tandó törvénynek alkotmányos tárgyalása után, midőn a meggyőződés fegyverei már érvénye­sültek, a királynak joga van azt mondani, hogy ehhez nem járulok hozzá, ezt nem szentesitem. (Zaj a baloldalon.) De soha nem volt vita tárgya az, hogy egy törvénynek végrehajtása tárgyában legyen egy királynak vétó-joga, és hogy megtagadja a szentesítést attól. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Ámde itt nincs és nem lehet másról szó, mint az 1867 : XII. t.-cz. 68. §-ának végrehajtásáról, a melyet a király esküvel erősített meg. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon.) 0 felsége a király a nemzettől becsületes hűséggel megkapta mind­azt, a mit az 1867 : XII. t.-czikkben a király számára megadatott. De mi sem engedünk abból, hogy nemzetünknek törvényhiztositotta jogai érvényesüljenek. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Annál súlyosabb elbírálás alá esik ez a vétó, mert az idézett törvény egyezményes tör­vény nemzet és király között. Nos, és mély sajnálatomra önök voltak azok, általam a köz­életben, illetőleg a magánéletben mélyen tisztelt férfiak, a kik ennek a királyi vétónak itt való képviseletére vállalkoztak, akkor, a mikor egy emberük sincs itt a parlamentben. Térjünk rá a kormány jogi helyzetének rövid megvilágítására. Itt kénytelen vagyok gr. Khuen-Héderváry ministerelnök személyével külön foglalkozni. (Zaj és mozgás. Kálijuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások; Az ügyész jegyez!) Szokoly Tamás: Hol a vádlott ? Vezettesse elő, ügyész ur. (Zaj.) Egy hang (a szélsöbaloldalon): A képviselő­háznak joga van megidézni! Polónyi Géza: Nem személyeskedni akarok, csak a személyével kívánok foglalkozni. T. képviselőház! Grr. Khuen-Héderváry nem uj alak a magyar parlamentben (Zaj. Elnök csenget. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hor­vátországban sem.!) Gaal Gastoti: Emlékei a horvát múzeum­ban őriztetnek. A csizma. Polónyi Géza : Az ő megjelenése nem egy­szerű bemutatkozás, de egy történelmi múlt érvényesítése, egy rendszer, egy zászló, a melyet a bécsi Burgból hoz magával. Miként vagyunk gróf Khuen-Héderráryval? Első sorban konsta­tálni vagyok kénytelen, hogy a nemes gróf Tirolból származik, Graefenbergben született, 20 esztendőt töltött Horvátországban, Magyar­ország közjogával keveset foglalkozott, közéle­tünket, társadalmi életünket nem ismeri. (Moz­gás.) Miért sorolom ezt fel? Azért, mert a t. ministerelnök ur nem először jelentkezik itt a magyar törvényhozás porondján. Megjegyzem, hogy már harmadszor részesül abban a szeren­csében, hogy mindig Wekerle Sándor nyomdo­kába akar lépni, mint Wekerle kontrasztja. (Derültség.) 1894 május-június havában már dezig­nált ministerelnök volt gróf Khuen-Héderváry. Az akkori szabadelvüpárt, az alkotmánypárt egy igen tekintélyes tagjának, Darányi Ignácz volt földmivelésügyi ministernek indítványára, egy­hangú lelkesedéssel még be sem eresztette a szabadelvű pártba, (Derültség.) Ez természetesen nem akadályozta meg e szerény urat abban, hogy 1895. deczember ha­vában másodszor is ne kopogtasson és másod­szor is ne jöjjön mint deszignált ministerelnök Magyarországba. Akkor egy tekintély, mindjárt meg is mondom, Wekerle volt ministerelnök, egy intervjuban nyilatkozott arról, hogy kicsoda ez a Khuen-Héderváry és miért nem ajánlotta őt ministerelnöknek. (Halljuk• ! Halljuk!) Azt mondja 1895. január 21-én : »En mint minister­elnök — mondja Wekerle — nem ajánlhattam a bánt utódomul, mert gr. Khuen-Héderváry évek hosszú sora óta nem áll közvetlen érint­kezésben Magyarország politikai világával. Azóta ez a helyzet megváltozott. Azt mondja, hogy később hajlandó lett volna őt ajánlani, mert hajlandó volt utólagosan az egyházpolitikai programm alapjára is helyezkedni. Most azon­ban nem érthettem vele egyet, mivel a kabinet alakítását a 67-es alapon álló pártok fúziójára akarja alapítani.« Azért nem ajánlotta tehát, mert a 67-es alapon álló pártok' fúzióját akarta keresztülvinni. (Zaj.) Én nem mondom, hogy most ajánlotta, sőt privát informáczióm sze­rint még az az eredendő hün is terheli a kormányt, hogy nem is az előző ministerelnök ajánlatával van hozzá szerencsénk. Az ő alkot­mányos vállalkozásának megvilágításánál ez is elegendő fontos körülmény. Ezen előzmények után most már 1903. június 27-én ministeriumot alakit gr. Khuen­Héderváry Károly. Hogy a kormányzatának ideje alatt milyen eszközökkel igyekezett kor­mányzatát bevezetni, megvilágíthatják azok az akták, melyeket a képviselőház vizsgáló bizott­sága vett fel azon eseményekről, melyek tartal­mazták a képviselők megvesztegetésének, hírlapok megvesztegetésének és a szocziáldemokrata párt megvesztegetésének eseteit. Én ezekkel az akták­kal foglalkozni egyáltalán nem szándékozom. (Felkiáltások balfelöl: Kár.) Ha méltóztatnak kívánni, annyit konstatálok csupán, hogy ak­koriban a vizsgáló bizottságnak többsége azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom