Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.
Ülésnapok - 1906-473
fíS. országos ülés 1910 január 20-án, szerdán. 131 utolsó napokban sürün röpködnek a levegőben, mintha ugyanazt a reczeptet látnók, a melyet 1877-ben is megírtak. A nemzet megpróbálta már az opportunizmus álláspontját ebben a kérdésben honorálni és nem kereste a viszályt a nemzet és a király között, mert akkor még nem volt vezérlőbizottsági paktum és nem fizette meg a nemzet a kvótával az önálló bankot és nem volt egy kialakult egységes nemzeti többségi akarat, a mely az önálló jegybank felállítást követelte, (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Most már, ha én a vétó kérdésével szemben állok, azt kérdezem magamtól, mi az a vétó-jog? Van-e a királynak bármely államban a föld kerekségén ahhoz való joga, hogy ő előzetesen publikált királyi akarattal nemcsak megakadályozza egy törvényben biztosított jognak érvényesítését, de megakadályozza még a képviselőház kezdeményezési jogát is? A mi törvényeink a törvényjavaslatok tekintetében minden képviselő számára biztosítják azt a jogot, hogy beadhat törvényjavaslatot. Ezzel a joggal szemben csak egy vétő létezik a világon és ez maga a képviselőház! (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ennek a képviselőháznak adja meg a törvény és senki másnak azt a jogot, hogy egy benyújtott törvényjavaslatnak tárgyalását elrendelje, vagy azt mellőzze. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A királyi vétót semmiféle alkotmány előzetes vétó alakjában, a hogy ez itt gyakoroltatik, nem ismeri és ha gyakoroltatik, semmi mást nem jelent, mint a nemzeti akaratnak provokálását, a hatalomra támaszkodó gőgnek tényét és nem alkotmányjogi intézkedést. (Elénk helyeslés balfelöl.) Kényelmi szempontból, a ministerek számára gyakorlatba hozták, most már konvencziónak akarják nevezni, hogy a minister előzetesen megkérdezi a királyt. A képviselőházzal szemben és alkotmányunk szempontjából ez soha a világon kodifikált jog nem volt és a nemzet a királynak ilyen jogot soha nem adott. (Igazi Ugy van!- balfelöl.) A király 0 felségét megilleti a szentesítés joga, ez van a törvényben biztosítva és felfüggesztő hatálya van. Ezt a jogot azonban 0 felsége a király csakis ministeri ellenjegyzés mellett és pedig a többségi akaratra támaszkodó ministeri ellenjegyzés mellett gyakorolhatja csupán. Tehát még erre nézve is az alkotmányos mód van biztosítva a nemzet számára. Már most a vétónak ilyenforma megnyilatkozása nemcsak a világtörténelem adatai szerint vezetett konfliktusokra, mert a ki emlékszik a franczia forradalom nagy eseményeire, (Halljuk! Halljuk!) az tudni fogja, hogy az 1791-iki eseményeknek a pouvoir constituant és constitué közötti megállapítása volt az előzménye, mert a nagy franczia forradalom az ordonnance-okból keletkezett és tüzelte a népet az ellenállásra. A királyi hatalom túltengése volt mely a nagy franczia forradalmat előidézte ós a népek nagy örömére a szabadság, testvériség és egyenlőség elveinek hangoztatása mellett kivívta azt a nagy elvet, hogy a király uralkodik, de nem kormányoz. (Elénk helyeslés és taps balfelöl.) Mit jelentene az, hogy a nemzet megfosztassák az alkotmányos törvényhozásban számára biztosított legkardinálisabb alkotmányos jogától, hogy a nemzet többségi akarata nyilatkozzék meg arra nézve, milyen törvényjavaslatot akar alkotni a képviselőház? Már most azt mondják erre, igen ám, de nincsen meg a többség. Bocsánatot kérek, mikor ezt a kifejezést használta a t. kormányelnök ur, a nagy izgatottság miatt is, annyira fel voltam indulva, hogy egy kifejezést használtam, a melyet sajnálok, de ez az állítás újból merőben és homlokegyenest ellenkezik a lefolyt tényekkel és a történelmi igazsággal. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Mert ebben a képviselőházban megvolt a többsége először is a kartellbanknak, ugyebár megvolt ? Hencz Károly: Azt nem tudjuk, mert nem került szavazásra! Polónyi Géza: . . . és ennek létesítését is megakadályozták az osztrák kormány által. De megvolt ennek a háznak a többsége az önálló bankra nézve is. Ki merné azt vitatni, hogy mielőtt ez a királyi vétó keletkezett, az egységesen tömörült függetlenségi és 48-as párt az önálló jegybank felállítása érdekében egy olyan tekintélyes többségét biztosította a háznak, a melyet kétségbevonni senkinek joga nem volt és nincs. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Nem is szólok arról, hogy még az alkotmánypárt és a néppárt tagjai között is voltak, és remélem, vannak is hivei az önálló banknak. Ilyen tényekkel szemben, mikor egy felirat is jön létre, a mely az önálló jegybank felállítását is követeli, illetőleg a képviselőház egy bizottságot küld ki, hogy az az önálló jegybank felállítására nézve javaslatot terjeszszen a képviselőház elé, akkor azt állítani, hogy többség nem volt, ez merőben ellenkezik a tényekkel és a történelmi igazságokkal, ezt pedig a ministerein öki székből elhomályosítani nem engedjük. (Elénk helyeslés balfélöl.) Egy hang (balfelöl): Van is ós lesz is többség! (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) Polónyi Géza: Általában az a kifejezés, hogy ő az, a ki a nemzet számára a gazdasági önállóság terén biztosított jogoknak elhomályositását meg nem engedi, nemcsak súlyosbítja ennek a kormánynak a helyzetét, hanem elárulja még azt is, hogy gúnyos szitkot vág a nemzet szemébe, a mely jelenti azt, hogy jogotok van hozzá, de meg nem engedem. Ez, t. képviselőház, valóságos istenkáromlás a szentegyházban, ha valaki olyan álláspont mellett, a melyet ő 17*
