Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-473

473. országos ülés 1910 január 26-án, szerdán. 129 (Szünet után. Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Polónyi Géza: Előző fejtegetéseim kiegészítésére meg kell jegyeznem, hogy miután nem kívánok kétséget hagyni a forrásra nézve, a melyből merítettem, 0 felsége valóságos belső titkos tanácsosának Lányi Bertalannak közzétett aktáira támaszkodom, de e megállapodások 1909 február 3-án a vezérlő-bizottság határozatából is közzététettek. E megállapodások voltak előzményei a koalicziós kormány alakításának és a köztünk való megegyezést okiratszerüleg bizonyítják. Most rátérek a királyi vétó kérdésére ebben az ügyben. Először állapítsuk meg. hogy ez a királyi vétó milyen terjedelmű, mire vonatkozik és vájjon a jelenlegi kormány képviseli-e annak a vétónak a végrehajtását, igen vagy nem ? Azután térjünk rá a vétónak rövid jogi méltatására. 1909 április havában a bankkérdés a ministeriumban tanácskozás tárgya lett és konstatáltatott, hogy a kormány tagjai között ezen kérdésben szolidaritás nincsen. Ennek következményei voltak azok a kihallgatások, a melyek O felségénél elrendeltettek, a melyeknek során 0 felsége Kossuth Ferencz akkori kereskedelmi minister urat. is kihallgatáson fogadta a függetlenségi és 48-as párt, az akkor egységes függetlenségi és 48-as párt vezérének minőségében. Erről a királyi kihallgatásról megtudtuk a függetlenségi pártnak gondolom április 27-én tartott értekezletén — Kossuth Ferencz akkori minister ur bejelentette az értekezleten, hogy az önálló jegybank felállítása elháríthatatlan és leküzdhetetlen akadályokba ütközik, bár ő megközelíthetetlen érvekkel igyekezett 0 felségénél ezen álláspont helyességét megvilágítani, (Zaj. FölJciáltásoJc: Novemberben volt!) A dátumokra talán most az egyszer nem fektetek súlyt, tényleg megtörtént; a függetlenségi párt értekezletének bejelentetett. De ez nem volna közjogi aktus. De itt a képviselőház szine előtt is az akkori ministerelnök, "Wekerle Sándor ur — a napra már nem emlékszem — a ház szine előtt konstatálta, hogy 0 felségének tényleg ilyen nagy és elhárithatlan aggályai vannak az önálló jegybank felállítása tárgyában. Konstatálom tehát én is, hogy a ház szine előtt, egy közjogilag kétségbevonhatlan aktusban be lett jelentve, hogy 0 felsége a bank felállításába beleegyezni nem hajlandó. Még azonban ezentúl is és ezzel kapcsolatban történt az, hogy az akkor

; ügyvivő, ideiglenes kabinet megbízást kapott 0 felségétől. Ez a megbízás 1909 Julius 10-én kelt. Ennek az uj kormányalakításnak, a melynek ugyancsak ideiglenes rendeltetése volt végleges minőségben, (Derültség.) t. i. az 1909 Julius 10-én megalakitott kormány KÉPVU. NAPLÓ. 1906 — 1911. XXVI. KÖTET. létrejöttének egyik feltétele volt, a mint azt a közhírré tett adatokból ismerjük, 1909 Julius 6-án közölték ezeket az adatokat a lapok; mondom, az uj kormány megalakításának egy kardinális feltétele volt, hogy kapcsolja ki a bankkérdést a kormányzat köréből. O felsége tehát nemcsak bejelenttette az alkotmányos ministerelnökkel, a kit természetszerűleg azután ezért a felelősség is terhelt, hogy ilyen vétót hozott, de egy uj kormányt is alakított, a melynek egyik feltétele épen az volt, hogy a bankkérdés kikapcsoltatik. Már akkor sűrűn merült fel a gyanú, sőt tények igazolták ezt, hogy egy tervszerű intézkedés folyt részben a bankbizottsági üléseknek és jelentésnek elhalasztásával, részben más intézkedésekkel arra, hogy a bankkérdés kellő időben a ház asztalára ne kerülhessen. Most már, t. képviselőház, a mikor KhuenHederváry gr. az ő bemutatkozójában azt állítja, hogy összeütközés nem volt és nincs, a mennyiben ilyen nyilatkozat a király részéről nem tétetett, nyilvánvalólag a hiteles történelmi adatokkal igazolt tények ellenére beszél. Kétségtelenül megállapított dolog, hogy az emiitett királyi vétó proklamáltatott. (Igaz! TJgy van!) Hogy mire vonatkozik ez a vétó, arra esetleg ismételten is kénytelen leszek rá' utalni, sőt már most is meg kell állapitanom annyit, hogy gróf Andrássy Gyula t. képviselő ur e tekintetben rettenetes nagy tévedésben van. Egy hang (a baloldalon): Mint mindig! Polónyi Géza: Ez a királyi vétó t. i., a mint az közhírré tétetett — nem itt a házban, de másutt — vonatkozik nemcsak a banknak felállítására, de azon nyilatkozat alapján, hogy O felsége ugy magyarázza az 1867 : XII. t.-czikket, hogy ennek a monarchiának kifelé mindig egységesnek kell lennie, már 1917-re is vétót tartalmaz nemcsak a bankra, de még az önálló külön magyar kereskedelmi szerződések és az önálló vámterület felállítása tekintetében is. (Igaz! Ugy van! Zaj.) De hiszen nemcsak erről a vétóról van szó, a mint azt később fogom fejtegetni. Gr. Andrássy Gyula képviselő ur tegnapi beszédében maga konstatálta, hogy még más vétó is történt, t. i. az ő programmjával szemben; nem is volt benne a nemzeti vezérleti és vezényleti nyelv, csak az u. n. századnyelv, a szolgálati nyelv. (Felkiáltások bal felöl: Abszurdum!) Es még azzal szembon is királyi vétóval találkoztunk, még azzal szemben is megtagadtatott a kormányalakítás, pedig azon időben, — és erre nagy súlyt helyezek — midőn ezt a propozicziót gr. Andrássy Gyula képviselő ur tette, kétségtelenül azon czélzattal, hogy a nemzet és királya közötti békét megóvja, a többség is megvolt e programmhoz. E vétó terjedelme és ténye tekintetében 17