Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-447

264 447. országos ülés 1909 márczius 27-én, szombaton. bekezdésére vonatkozólag benyújtott kihagyási indítványával szemben az eredeti szöveget változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Ennélfogva Bozóky Árpád képviselő ur kihagyási indítványa elesett. Következik a 13. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző: (olvassa a 13. §-t.) Elnök : Ha szólni senkisem kíván, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 13. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 14. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző: (olvassa a 14. §-t.) Elnök: Ha szólni senkisem kíván, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 14. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 15. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 15. §4). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 15. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 16. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 16. §4). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 16. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 17. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 17. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 17. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a t. ház a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is letárgyalván és elfogadván, javaslom a t. háznak, hogy méltóztassék annak harmadszori olvasását a ház legközelebbi ülésére kitűzni. f Helyeslés). Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. T. Ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt, a tanácskozást tehát most félbeszakítjuk és annak folytatását a ház legközelebbi ülésére halasztjuk. Mielőtt azonban az interpelláeziókra áttérnénk, bátor leszek javaslatot tenni a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a ház legközelebbi üléséi, hétfőn, 1909. márczius hő 29-én d. e. 11 órakor tartsa és ezen ülés napirendjére tűzze ki: az elnöki előterjesztéseket és irományok bemutatását, továbbá a mai ülésben általánosságban és részleteiben is letárgyalt három törvényjavaslat harmadszori olvasását, végül a zárszámadás-vizsgálóbizottságnak a mai ülés napirendjére kitűzött összes jelentéseit. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és most már áttérünk az interpelláeziókra. Ki következik ? Szmrecsányi György jegyző: Pop Cs. István. (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) Pop Cs. István : T. képviselőház ! Midőn az oraviczai képviselőválasztások alkalmával elkövetett visszaélésekre vonatkozó interpellácziómat előterjesztem, kijelentem, hogy én a lehető legtárgyilagosabban fogok felszólalni, és csak azon jelenségeket és eseményeket fogom feltárni, a melyekről közvetlen észleleteim vannak, vagy a melyek okmányokkal igazolhatók, vagy a melyeket általam teljesen hiteleseknek elismert tanúk vallomásaiból merítettem. A mi a tények csoportosítását illeti, mindenekelőtt azon közigazgatási visszaéléseket fogom ismertetni, a melyek a választási eljárásra vonatkoznak és a melyeknek czélja az volt, hogy a nemzetiségi párt működését megbénítsák és ennek hátrányára az ellenpártoknak minél tágabb teret nyissanak ugy a korteskedésre, mint az egész választási kampány vezetésére. Mindenekelőtt azt a felette sérelmes, nemcsak törvényeinkkel, hanem az alkotmány és a parlamentarizmus alaptételeivel is a legnagyobb ellentétben álló rendelkezést vagyok bátor ismertetni, a melyet az oraviczai járás főszolgabírója bocsátott ki, és a melynek értelmében a községekbe idegeneknek tiltva volt bemenni, illetőleg csak azon feltétel alatt volt megengedve, hogy mindenki köteles a községi elöljáróságnál magát bemutatni. (Zaj. Elnök csenget.) Ez az intézkedés, a mely a nemzetiségi párt működését teljesen megbénította, és a melynek következtében a nemzetiségi párt a legnagyobb zaklatásoknak volt kitéve, nem vonatkozott az ellenpárt jelöltjeire és embereire, azok szabadon járhattak, kelhettek, tehettek azt, a mit akartak. Ennek eredménye volt azután az, hogy a csendőrök a kíséreteket is feltartóztatták a községbe való belépés előtt és ha a főszolgabíró akarta, akkor egyet-kettőt beengedtek, a többieket visszakergették, ha pedig nem akarta, akkor kizárólag egy-két képviselőt és magát a jelöltet engedték be. Mint mondám, ez alkotmányellenes, az ellenpártok működésének