Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-447
W. országos ülés Í909 márczius k7-én, szombaton. 265 tökéletes megbénítására irányuló intézkedés. De talán még az a legenyhébb intézkedés, a mely ebben a választási kampányban történt, mert a többi mind súlyosabb beszámítás alá esik. Fenyvesi Soma: Az eredmény fáj maguknak ! Pop Cs. István: Nem fáj az eredmény, mert ez az eredmény nincs arányban azzal, a mit veszítettünk az alkotmány, a jogok terén. (Ellenmondás.) Megkezdtük az u. n. jDrogrammbeszédek megtartását. Hivatkozom mindenkire, hogy egyetlen törvénysértést nem követtünk el, senkinek sem volt kedve ilyenre, mig az ellenpárt részéről mindent, de mindent megtettek, a mit ember elképzelhet. (Ellenmondás.) Az első csata volt Torotik községben. Megjelentünk a programmbeszéd megtartására, és a következő események történtek. A községi birák vezetése alatt lerészegitett tömeg teljesen lehetetlenné tette, hogy a jelölt megtartsa beszédét. A mikor a szolgabiróra szóltunk, hogy kötelességét teljesítse, azt mondta, hogy nem tehet róla, ez a közvélemény megnyilatkozása. (Felkiáltások : Igaza volt!) A csendőrök háta megett állottak ezek és a legdurvább szavakat szórták felénk. (Zaj.) A mit mondok az mind igaz, mert én nem merek e házban hazudni; más megteheti. (Mozgás és derültség.) Tehát községi elöljáróságok bűnös elnézése mellett a szolgabíró megakadályozott egy alkotmányjogi ténykedést. Ha nincs is törvényeinkben garantálva szórói-szóra, hogy a hatóságnak kötelessége intézkedni, hogy a jelölt megtarthassa prograrmnbeszédét, az egész alkotmány, a választási törvény szelleme, azt mondja, hogy erre minden jelöltnek joga van. Mi ennek daczára nem tarthattuk meg a programmbeszédet. (Mozgás.) nem tarthatta meg a jelölt, mert mosolygásával a szolgabíró ur nem jött segítségünkre, hanem a garázdáik odóknak szabadságot engedett. (Ellenmondás.) Ez volt hétfőn 23-án, 24-én pedig még csinosabb és szebb dolgok történtek. Zsitin községben a körjegyző, a bíró, az esküdtek, leitatott emberekkel fogadtak és a jegyző szíves volt mondani, ha drága az életünk, takarodjunk ki a községből. Petrovics István képviselőt mellen ragadta, és mikor tiltakozott ez ellen, akkor egy lerészegitett hatalmas ember ráugrott, de a csendőrség emberségesebb volt, több volt az érzéke az igazság iránt és megállította azt az embert (Mozgás.) Markos Gyula: Nem bántják őket, azért panaszkodnak. Pop Cs. István : Itt sem tarthatta meg a jelölt a beszédét, sőt a községi elöljárók és a körjegyző fenyegetése, általában pedig magatartása folytán pedig még embert sem tudtunk beküldeni, a ki a fuvarosokat felfogadja. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. SXV. KÖTET. Következett azután egy fontos körülmény, melyről, ha meg nem történt volna, azt hihetnék, hogy mesébe illő. Ebben a tekintetben igen pragmatikus akarok lenni, minden egyes lépést elmondok, hogy azzal ne vádoltassam, hogy ferdítek. (Mozgás.) A párt vezetősége bejelentette a resiczai főszolgabírónak, hogy Krassóvában 2 7-ón a programmbeszéd megtartása czéljából népgyűlés lesz. Ez történt 27-ike előtt három-négy nappal. Mi sok mindent hallottunk a resiczai főszolgabíró úrról, és ezért táviratokban folytonosan kérdezgettük, hogy kimehetünk-e arra a napra Krassóvára, de választ ezekre nem kaptunk. Ekkor telefonon akartunk vele beszélni, de mikor megtudta, hogy mi beszélünk, a kagylót ledobta és ezzel lehetetlenné tette a megbeszélést. Tekintettel arra, hogy a választási eljárásról szóló törvény értelmében csak be kell jelenteni a gyűlést, mi jő hiszemben elindultunk. De mi történt útközben ? Minden községben feltartóztattak a csendőrök és minden községben igazolni kellett magunkat. (Zaj.) Hódy Gyula: Ezt sem szabad? Maniu Gyula: Nem szokás! (Zaj.) Pop Cs. István : Alkotmányosan gondolkozó emberről csodálom, hogy azt mondja, hogy mikor egy képviselőjelölt egy községen keresztül megy, azt a csendőrök megállíthatják és igazolásra szólíthatják. Denique vagy két retortán átmentünk, mikor Gsimponer nevezetű szolgabíróval találkoztunk. Ettől az úrtól kérdeztük, hogy meg lesz-e tartható a gyűlés ? Azt mondta, hogy igen, sőt tréfásan megjegyezte, hogy várják az urakat. (Derültség.) Kmety Károly: írásban nem adta! Pop Cs. István: Nem is kell hogy írásban adja, t. közjogi tanár űr. Elérkeztünk Krassóvára. Mi mentünk a község felé és egy óriási tömeg volt benn a községben. Akkor jöttek a csendőrök és azt mondták: Uraim, térjenek vissza, mert a községházánál leitatott tömeg van és a főszolgabíró csak azt fogja kihirdetni, hogy nem engedélyezi a gyűlés megtartását. Mi ily értelemben értesittetvén a csendőrök részéről, azt határoztuk, hogy Grofsán Mihály ügyvéd urat, a ki a szolgabíró úrnak osztálytársa volt, a csendőrökkel előreküldjük, hogy eszközölje ki, hogy ne a községháza elé menjünk, hanem mivel ez egy óriási község, máshová menjünk, oda, hol a mi pártunk konczentrálva van. A mi barátunk elment a két csendőrrel. Mikor a főszolgabíró meglátta, a nélkül, hogy szóba állt volna vele, kocsiba ült, elénk vágtatott és tette magát, hogy nem ismer. Én, a ki e ház folyosóján beszéltem vele, bemutatkoztam neki. Azt mondta, hogy nem ismer. Felmutattam a vasúti jegyemet és akkor azt mondta, hogy nagyon igaza van a képviselő urnak, mi régi ismerősök vagyunk. (Zaj és fel34