Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-439

80 Í39. országos ülés 1909 márczius 12-én, pénteken. akkor megnyugodnám ebben. De mikor ez a szakasz azt mondja, hogy ha a szegény ember fizetni nem tud, ha végelszegényedése következnék be, akkor inkább csukassék el, ezt, ismétlem, helytelennek és igazságtalannak tartom. Ha könyörületes akar lenni ez a törvényjavaslat a szegényekkel szemben, akkor mondja azt, hogy ha a pénzbüntetés végrehajtása folytán annak az adóalanynak teljes tönkretétele következik be, akkor függesztessék fel a végrehajtás. Ezt értem, ez könyörületes elbánás volna. De azt mondani, hogyha nem tudsz fizetni és ha elszegényedel, akkor börtönbe mégy : ez a szegény és gazdag között való óriási ellentétnek kifejezése, a mai kapitalista társadalmi rendnek a 99. §-ba lefektetett elmélete. Én ugy tudom, hogy ez a rendelkezés megegyezik az 1883 : XLIV. t.-cz. 108. §-ával. Azonban 1883-ban még nem állottunk a mai modern felfogás alapján. Hammersberg László : Még nem voltak szoczialista izgatók! Mezőfi Vilmos: A mi 1883-ban megfelelt a közfelfogásnak, az ma már nem felelhet meg annak. De a közvélemény sem nyugodhatik abba bele, hogy valaki adókihágás miatt pénzbüntetésre Ítéltetik és a pénzbüntetés behajthatatlansága esetén elcsukatik. Különben is, t. ház, ez az u. n. könyörület, a mely elzárást és fogházbüntetést szab ki, sehogy sem segit azon a szegény emberen, a kin állitólag igy megkönyörülünk és nem teszszük egészen tönkre, nem teszszük egészen koldussá a végrehajtás forszirozásával. Mert ha a vétkes adóalanyt, a családfőt, az itt megszabott pénzbüntetés átváltoztatásával elzárással és fogházbüntetéssel sújtjuk, akkor mi történik ? Ha 600 koronát meg nem halad a hátralék, és az behajthatatlan, akkor 60 napra csukható be az illető ; ha meghaladja a hátralék a 600 koronát, akkor — mivel 10 korona esik egy napra — 3 hónapig is ülhet az adókihágást elkövető. Hát mivel segitettem rajta ? Azt mondja a szakasz, hogy, ha végelszegényedés következik be, akkor könyörületből becsukjuk azt az embert. De ha három hónapra becsukjuk, akkor az alatt a három hónap alatt, a mig ő a fogházban ül, a felesége és a gyermekei kinn lévén, ugy is elszegényednek, ugy, hogy a végén el kell adniok mindent, mig a munkakereső családfő a fogságban ül. Ez a szakasz ellenkezik a modern felfogással, ellenkezik a humanizmussal, de ellenkezik a bölcseséggel is. Ha könyörületes akar lenni a t. ház, akkor mondja ki, hogy felfüggesztetik a büntetés végrehajtása, ha a büntetés végrehajtása következtében az illető félnek teljes elszegényedése következnék be. Ez szép, ez nemes, ez érthető; de azt mondani: mert szegény vagy, mert fizetni nem tudsz, tehát fogságba kerülsz : ez nem humánus, ez nem czélravezető és a végelszegényedést sem állit ja meg, mert ez igy is, ugy is bekövetkezik. Mindezek alapján kérem, hogy a szakasz három első bekezdése hagyassák ki. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: T. képviselőház ! Ez a szakasz nem azt a szegény néposztályt érinti, a melynek érdekében a t. képviselő ur felszólalt. Ez érinti azokat, a kiknek látszólag vagy tán valósággal is igazi vagyonuk nincs ugyan, de mégis nagy jövedéki kihágásokat követhetnek el; mert hiszen hatszáz koronát meghaladó birságokat nem szoktak szegény emberekre kiróni. Hanem az az eset fordul elő, hogy épen igen nagy kapitalisták áUitanak oda valami strómannt, a kin nem hajtható be az összeg, és akkor igen helyes, ha az ilyet elzárják. (Igaz! Ugy van!) Én a közmorál és az igazság érdekében kérem a módositás mellőzését. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozás be van fejezve. Mezőfi képviselő ur a 99. §. három első bekezdését ki óhajtja hagyatni. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e ezen inditványnyal szemben a 99. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint vátlozatlanul fentartani, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, kijelentem, hogy a 99. §. változatlanul elfogadtatik, ennélfogva Mezőfi képviselő ur kihagyási indítványa elesett. Következik a 100. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 100. %-t). Elnök : Szólni senki sem kíván. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 100. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 101. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 101. %-t). Elnök : Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 101. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 102. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 102. %-t). Elnök: Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 102. §-t változatlanul, elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem 1 (igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 103. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 103. %-t). Elnök : Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 103. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 104. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 104. %-t). Elnök : Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 104. %-t változatlanul el-