Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-439

íB9. országos ülés 1909 márczius 1%-én, pénteken. 81 fogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 105. §. Szent- Királyi Zoitán jegyző (olvassa a 105. §-«/ Elnök : Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 105. §-t változatlanul elfogadni, a pégziigyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 106. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 106. %-t). Elnök : Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 106. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 107. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 107. %-t). Elnök : Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 107. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen, vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 108. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 108. %-t). Elnök: Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 108. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen, vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 109. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 109. %-t). Elnök : Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 109. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 110. §. Elnök: A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyin in ister: T. képviselőház! (Halljuk!) A 110. §. változatlan elfogadását ajánlom, kérem azonban a 110. §. után uj, 111. §-ként, azt az intézkedést felvenni, hogy azok után a pótlékok után, a melyek a bevallás nem kellő eszközlése folytán fizettetnek, községi és egyéb pótlék ne legyen szedhető. Ezt több javaslatban ki méltóztattak mondani, de nincs kimondva a tőkekamat- és járadékadóról, valamint az általános kereseti adóról szóló törvényben, tehát kérném egy olyan értelmű szakasz beiktatását, a melyben ez a rendelkezés ezekre a törvényekre nézve is kimondatik. (Helyeslés.) Magából a dolog természetéből következik, hogy pótlék után ujabb pótlékot kivetni nem lehet. Minthogy azonban ez három törvényben világosan ki van mondva, a másik kettőben pedig kimondva nincs, azért, nehogy valaki ezen eüentétből következtetést vonhasson, ajánlom ennek kimondását ezen két törvényre nézve is. (Élénk helyeslés.) KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 110. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadta tik. Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a ministerelnök ur által a 110. §. után javaslatba hozott uj 111. §-t elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a lik, illetőleg most már 112. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 112. %-t). Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: T. képviselőház! (Halljuk!) A házadóról szóló törvényben kimondatik, hogy e törvény 1910 január 1-től lép életbe. Ennélfogva két intézkedést tartok szükségesnek. Minthogy ezt a törvényt nem 1910-től, hanem csak 1911-től kezdve kívánjuk életbeléptetni, ezen átmeneti idő tartamára intézkedni kell az iránt, hogy addig a régi adókezelési törvénynek határozmányai lesznek a házadó tekintetében irányadók. Másodszor, miután a házadó három évre van kivetve, t. i. 1908-, 1909- és 1910-re, 1910-től kezdve pedig életbelép az uj házadótörvény, tehát intézkedni kell az iránt, hogy 1910-től kezdve ezen már eszközölt kivetés hatályát veszitse és 1910-re vonatkozólag az uj házadótörvény szerint történjék a kivetés. Javaslatom tehát azt czélozza, hogy ezen szakaszban mondassék ki, hogy ezen törvény 1911 január 1-ével lépjen életbe, de az általam jelzett átmeneti intézkedéseknek is kifejezés adassék a törvényben. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A 111., illetőleg most már a 112. §-szal szemben a ministerelnök ur egy módosítást nyújtott be, a mely azt czélozza, hogy azon szó után : »e törvény«, a következő szöveg tétessék. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa): »1911 január hó első napján lép életbe<<. E szakaszhoz második bekezdésképen tétessék: »E törvény életbeléptéig a házadóról szóló törvény 61. §-ában tárgyalt kihágások birói utón leendő megtorlására nézve az 1883 : XLIV. t.-czikknek vonatkozó rendelkezései maradnak hatályban. Ellenben az 1883 : XLIV. t.-czikknek a házadónak három évi kivetésére vonatkozó rendelkezései már 1910. évi január hó elsejétől kezdve hatátyon kívül helyeztetnek; minélfogva a három évre kivetett házadónak az 1910. évre szóló megállapítása is érvényét veszti«. Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget változatlanul elfogadni, szemben Wekerle Sándor ministerelnök módositásával, igen vagy nem 1 (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveg Wekerle Sándor^ministerelnök ur módositásával fogadtatik el. Következik a 112., illetőleg most már 113. §. 11