Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-439
70 439. országos ülés 1909 márczius 12-én, pénteken. a pénzügyministerliez, és a pénziigyministernek módja lévén meggyőződni a tényekről, módja legyen egyúttal rendkívüli esetekben ezt az adóelengedést megadni. Módosításom így hangzik (olvassa) : »A 38. §. utolsó előtti bekezdésének végére ezen szavak helyett: »adóelengedésnek helye nincs«, tétessék a következő : »Csak a 36. §. 7. pontja szerinti eljárás után lehet helye«, vagyis a mit most mondtam, hogy ha a pénzügyigazgatóság felterjesztést tesz a ministerhez, a minister adhat adóelengedést ily rendkívüli esetekben. Kérem, kegyeskedjék a módosítást elfogadni. Elnök : Ki következik ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos : T. képviselőház ! örvendek, hogy Mérey Lajos t. képviselőtársammal ugyanegy véleményen vagyok. Magam is ezt óhajtottam a ministerelnök úrtól kérni, mert volt alkalmam az alföldi községekben tapasztalni, hogy e miatt sok sérelem, sok panasz volt, hogy a pénzügyigazgatóság sohasem ad helyt adeólengedésnek akkor, mikor az illető gazdák bebizonyították, hogy semmi termésük nem volt; azzal utasította el őket, hogy terméstek volt, csakhogy az elemi csapás már akkor sújtott rá, a mikor már learattatok és asztagokba raktátok. Én ezt igazságtalanságnak tartom, mert ha az adminisztráczió olyan kegyes, hogy az esetben, ha szárazság miatt terméketlenség uralkodik, elengedi az adót, ezt a kegyességet akkorra is ki kell terjesztenie, a mikor az aratás után következik olyan csapás, a mely az egész évi munkát elsöpri. Én tehát csatlakozom Mérey t. képviselőtársam módosításához, és saját módosításomat, miután az ugyanezt czélozta, mint t. képviselőtársamé, nem adom be. Szent-Királyi Zoltán jegyző: Szabó István (nagyatádi) ! Szabó István (nagyatádi): T. képviselőház! A 38. §. hetedik pontjának végén az foglaltatik : »ha a szénatermés megmarad, a sarjutermés azonban teljesen megsemmisül, az adónak egyharmad része írandó le«. Én felvilágosítást vagyok bátor kérni az igen t. ministerelnök úrtól, hogy arra az esetre, ha a nyári szárazság miatt a sarjutermés az egész vidéken teljesen megsemmisül, ez az egyharmad adó leirás az ilyen általános szárazság esetén is alkalmazandó-e 1 Elnök: Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kíván nyilatkozni. A ministerelnök urat illeti a szó. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: T. képviselőház! A mi Szabó István képviselő ur kérdését illeti, erre nézve az a válaszom. hogy ha a tartós szárazság megsemmisíti az egész termést, ugy hogy nemcsak.a sarjú, hanem a széna is megsemmisül, az egész adó leíratik. Itt csak az iránt történik intézkedés, hogy ha a szénát már betakarították és később áll elő figyelembevehető elemi kár, a mely a sarjút semmisiti meg, a sarj ura a kataszteri jövedelemnek milyen részét kell számítani. A javaslat szerint számítunk egyharmadát. Azt hiszem, ez helyes számítás. (Helyeslés.) A mi Mérey Lajos t. képviselő urnak Mezőfi Vilmos t. képviselő ur által is pártolt indítványát illeti, én kérem annak mellőzését. Nem is lehet azt végrehajtani, ugy a mint kívánni méltóztatik, mert pl, a szélvészt a szántóföldekre nézve nem ismerjük el elemi kárnak. Méltóztattak elfogadni már a 36. §-ban, hogy mi a szántóföldekre nézve az elemi kár. A szélvészt ott figyelembe nem vettük. Vannak méltányos esetek, mikor a letakarított termésre esik olyan kár, a melyet figyelembe lehet venni, de méltóztassanak elhinni, hogy a visszaélések legnagyobb része itt követtetik el. Helyes tehát az az eljárás, hogy ezen rendkívüli eseteket ne általánosítsuk, hanem szigorúan vizsgáljuk meg. Mert a mennyire méltányos, hogy az elemi károkat figyelembe vegyük, annyira el kell követnünk mindent arra, hogy azok figyelembevételénél visszaélések ne követtessenek el. Ez a törvény egy uj rendelkezést tartalmaz, a mely szerint méltánylást érdemlő esetekben a földmivelésügyi és pénzügyminister az itt számításba nem vett körülményeket is figyelembe veheti, még pedig nemcsak a pénzügyigazgatóság előterjesztésére, hanem a fél kérelmére is. A félnek tehát módjában van ez iránti kérelmét előterjeszteni. Maradj mik tehát meg a javaslat intézkedése mellett és inkább konkretizáljuk ezeket az eseteket, semhogy általános elvek kimondásával oly tág teret engedjünk az adóleirásnak, a mely a legnagyobb visszaélésekre vezethet. Ezt kérem azért, mert a 7. §. módot nyújt az adminisztrácziónak, — sőt kötelességévé is teszi — hogy a fél kérelmére is vizsgálja meg a helyzetet. Különben e kérdéssel a pénzügyi bizottság is en détail hosszasan foglalkozott és az általam felhozott indokok alapján foglalta el a törvényjavaslatban felhozott álláspontot. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslat 38. §-ának meg nem támadott részét változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem % (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Mérey Lajos t. képviselő ur azt javasolja, hogy az utolsó bekezdés végén előforduló ezen szavak helyett: »helye nincsen«, ezt kívánja beiktattatni: »csak a 36. §. 7. pontja szerinti eljárás után lehet helye«. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Mérey Lajos képviselő ur módosításával, igen vagy nem % (Igen! Nem I) Kérem azokat, a kik változatlanul fogadják el az eredeti szöveget, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház nem fogadja el változatlanul az eredeti szöveget, hanem elfogadja azt Mérey Lajos képviselő ur módosításával. (Mozgás.)
