Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-438

46 438. országos ülés 1909 márczius 11-en, csütörtökön: Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 66. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 67. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 67. %-t) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 67. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem \ (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 68. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 68. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 68. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 69. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 69. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Éber Antal! (Nincs itt !) Elnök : Ha senki sem kivan szólni, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 69. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 70. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 70. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 70. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 71. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 71. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos: T. ház ! A 71. §. a jövedéki büntetőeljárás alá eső kihágásról rendelkezik. Ez a szakasz jelenlegi szövege mellett nagyon is tágértelmű. Azt mondja (olvassa) : »3ovedéki büntetőeljárás alá eső kihágást követ el a vallomás adására kötelezett, ha a jövedelmére vonatkozó vallomásában vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott válaszában vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat.« Egy hang (a középen): Hiszen ez egészen világos ! Vázsonyi Vilmos: Világos annak, a kinek világos. Nekem is világos, épen azért akarom módosítani, hogy más világos értelme legyen. (Derültség balról.) Ennek a szakasznak lényeges hibái vannak. Elsősorban is arról van itten szó, hogy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott válasz jövedéki eljárás alá eső kihágásnak lehet a tárgya. Preczizirozásául ennek hozzátétetni kivánom: »irásbeli vagy jegyzőkönyvbe foglalt válaszában«. Sándor Pál: ügy van ! Vázsonyi Vilmos: Azért van erre szükség, mert az adókivető vagy felszólamlási bizottság előtt megjelenik az adózó és ott a maga érdekében plaidoyer-t tart. Ebben a plaidirozásban pedig mondhat olyan dolgokat is, a melyek nem helyt állók, a miket ő ott szóbelileg kérdésekre adott elő ; az még nem az az ünnepélyesen előadott valótlanság, a mely a szükséges kihágás statuálásához. A kihágás statuálásához szükséges az, hogy az illető fél átérezze annak a komolyságát, hogy most kérdést intéznek hozzá és ezen kérdésre adott válaszszal játszik azzal, elkövet-e kihágást, igen vagy nem ; ez pedig csak akkor történhetik meg, ha azt a választ tesszük csak kihágás tárgyává, a mely a felhivásra Írásban adatott meg, vagy a fél által felhivásra jegyzőkönyvbe mondatott. Ilyenkor a fél komolyan fontolhatja meg a válaszát és ha azután ez a komolyan és kellő erővel megadott válasz tényleg a megfelelő kritériumokat foglalja magában, ez tényleg kihágási eljárás tárgyává lesz tehető. Hogy tehát világosabb legyen a szöveg, e szavak után : »kérdésekre adott«, beszurandónak tartom: »irásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában«. A szakasz ezenkívül a jogorvoslat indokolásában felhozottakat is alkalmasnak tartja jövedéki kihágás elkövetésére. Szerintem ugyan ez a fél védekezési jogával teljesen ellenkezik, de minthogy ismerem erre vonatkozólag az igen t. pénzügyminister ur álláspontját, hogy a jogorvoslat indokolásában felhozott szándékos, félrevezetésre czólzó ténybeli állításokat is üldözni kívánja, eredeti szándékomtól eltérőleg nem a »vagy jogorvoslatnak indokolásában« szavak kihagyását, hanem a »nyilatkozat« szónak preczizebb szóval felcserélését kérem, hogy t. i. »félrevezetés« után szúrassák be : »ténybeli nyilatkozata, mert az egyszerű nyilatkozat önmagában véve kihágás nem lehet. (Mozgás.) Bocsánatot kérek, lehet egészen általános nyilatkozatot is tenni. Csak azért óhajtom ennek közbeszurását, mert a kihágásnál minél inkább a jogvédelem szempontját akarom az adózók megvédésének tekintetéből hangoztatni, hogy ne vád és általános nyilatkozatok, hanem csakis ténybeli nyilatkozatok legyenek azok, a melyek az eljárás alapjául szolgálnak. Ugyancsak ebben a szakaszban az foglaltatik, hogy a nyilatkozatnak vagy állitásnak tudva valótlannak, vagy szándékos félrevezetésre irányulónak kell lennie. Ez helytelen szövegezés, mert a »tudva valótlan* és a »szándékos« között nincs vagylagosság és ellentét, hanem a félrevezetési szándék akkor merül fel, ha tudva valótlan adatokat adott elő az illető szándékos félrevezetés czérjából. " " ' -