Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-438

46 438. országos ülés 1909 márczius 11-en, csütörtökön: Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kér­dem a t. házat, méltóztatik-e a 66. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt vál­tozatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 67. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 67. %-t) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 67. §-t változatlanul elfo­gadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem \ (Igen !) Ha igen, akkor azt vál­tozatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 68. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 68. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 68. §-t változatlanul el­fogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt vál­tozatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 69. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 69. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Éber Antal! (Nincs itt !) Elnök : Ha senki sem kivan szólni, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 69. §-t változatlanul elfo­gadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt válto­zatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 70. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 70. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 70. §-t változatlanul elfo­gadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt vál­tozatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 71. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 71. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos: T. ház ! A 71. §. a jövedéki büntetőeljárás alá eső kihágásról rendelkezik. Ez a szakasz jelenlegi szövege mellett nagyon is tág­értelmű. Azt mondja (olvassa) : »3ovedéki büntető­eljárás alá eső kihágást követ el a vallomás adá­sára kötelezett, ha a jövedelmére vonatkozó vallo­másában vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott válaszában vagy jogorvoslatá­nak indokolásában tudva valótlan vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adó­köteles jövedelmet szándékosan elhallgat.« Egy hang (a középen): Hiszen ez egészen világos ! Vázsonyi Vilmos: Világos annak, a kinek világos. Nekem is világos, épen azért akarom módosítani, hogy más világos értelme legyen. (Derültség balról.) Ennek a szakasznak lényeges hibái vannak. Elsősorban is arról van itten szó, hogy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott válasz jövedéki eljárás alá eső kihágásnak lehet a tárgya. Preczizirozásául ennek hozzátétetni kivánom: »irásbeli vagy jegyzőkönyvbe foglalt válaszában«. Sándor Pál: ügy van ! Vázsonyi Vilmos: Azért van erre szükség, mert az adókivető vagy felszólamlási bizottság előtt megjelenik az adózó és ott a maga érdeké­ben plaidoyer-t tart. Ebben a plaidirozásban pedig mondhat olyan dolgokat is, a melyek nem helyt állók, a miket ő ott szóbelileg kérdésekre adott elő ; az még nem az az ünnepélyesen előadott valót­lanság, a mely a szükséges kihágás statuálásához. A kihágás statuálásához szükséges az, hogy az illető fél átérezze annak a komolyságát, hogy most kérdést intéznek hozzá és ezen kérdésre adott válaszszal játszik azzal, elkövet-e kihágást, igen vagy nem ; ez pedig csak akkor történhetik meg, ha azt a választ tesszük csak kihágás tárgyává, a mely a felhivásra Írásban adatott meg, vagy a fél által felhivásra jegyzőkönyvbe mondatott. Ilyenkor a fél komolyan fontolhatja meg a válaszát és ha azután ez a komolyan és kellő erővel meg­adott válasz tényleg a megfelelő kritériumokat foglalja magában, ez tényleg kihágási eljárás tár­gyává lesz tehető. Hogy tehát világosabb legyen a szöveg, e szavak után : »kérdésekre adott«, beszurandónak tartom: »irásbeli vagy jegyző­könyvbe mondott válaszában«. A szakasz ezenkívül a jogorvoslat indokolásá­ban felhozottakat is alkalmasnak tartja jövedéki kihágás elkövetésére. Szerintem ugyan ez a fél védekezési jogával teljesen ellenkezik, de mint­hogy ismerem erre vonatkozólag az igen t. pénz­ügyminister ur álláspontját, hogy a jogorvoslat indokolásában felhozott szándékos, félrevezetésre czólzó ténybeli állításokat is üldözni kívánja, eredeti szándékomtól eltérőleg nem a »vagy jog­orvoslatnak indokolásában« szavak kihagyását, hanem a »nyilatkozat« szónak preczizebb szóval felcserélését kérem, hogy t. i. »félrevezetés« után szúrassák be : »ténybeli nyilatkozata, mert az egy­szerű nyilatkozat önmagában véve kihágás nem lehet. (Mozgás.) Bocsánatot kérek, lehet egészen általános nyilatkozatot is tenni. Csak azért óhaj­tom ennek közbeszurását, mert a kihágásnál minél inkább a jogvédelem szempontját akarom az adó­zók megvédésének tekintetéből hangoztatni, hogy ne vád és általános nyilatkozatok, hanem csakis ténybeli nyilatkozatok legyenek azok, a melyek az eljárás alapjául szolgálnak. Ugyancsak ebben a szakaszban az foglaltatik, hogy a nyilatkozatnak vagy állitásnak tudva valótlannak, vagy szándékos félrevezetésre irá­nyulónak kell lennie. Ez helytelen szövegezés, mert a »tudva valótlan* és a »szándékos« között nincs vagylagosság és ellentét, hanem a félre­vezetési szándék akkor merül fel, ha tudva valót­lan adatokat adott elő az illető szándékos félre­vezetés czérjából. " " ' -

Next

/
Oldalképek
Tartalom