Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-438

38 438. országos ülés 1909 márczias 11-én, csütörtökön. hogy a képviselőház az eredeti szöveget nem fogadja el, hanem elfogadja azt Vázsonyi Vilmos képviselő ur módositásával. Következik a 45. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 45. §4). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! A 45. §. szerint, ha a bizottság a bevallott jövedelmet elfogadhatónak nem tartja, joga van az adózó fél jövedelmének nagyságát külső ismertető jelekből, az adózónak egész gazdasági helyzete, jövedelmének eléréséhez szükséges költségeknek nagysága és az egyes jövedelmi forrásoknak egymáshoz való viszonya után megítélni és megállapítani. Eltekintve attól, hogy ez a szakasz érthetetlen, hogy ennek alapján a legnagyobb fokú zaklatásra van a bizottságnak módja, de az a gondolat, melyet ez a szakasz kifejez, ilyen felhatalmazással el sem érhető és meg sem valósitható. A mai korban, mikor a czifra nyomorúság korát éljük, mikor egész foglalkozási ágak vannak, melyek csak ugy tudnak jövedelemhez jutni, ha a külsőségekkel reprezentálnak, mert vannak kereseti ágak, a melyeknek képviselői fogaton járnak, de odahaza nincs ennivalójuk, mert a foglalkozásuk kívánja meg, hogy számozatlan bérkocsiban járjanak és kommittenseiknek imponáljanak. Ha a bizottságnak joga van külső ismérvek után megítélni, hogy mennyi keresete van, akkor az ilyen esetekben a legnagyobb igazságtalanság származik. Egy hang (a középen): Ez csalás ! Mezőfi Vilmos: Ez nem csalás ! Vannak olyan foglalkozási ágak, a melyeknek képviselői kénytelenek elegánsan megjelenni és reprezentálni, különben nem tudják becsületes kenyerüket megkeresni. Ez meglehetős mindennapos dolog, csak a kéjaviselő ur nem ismeri. Es ez azután a legnagyobb zaklatásra vezethet, ha az ő külső reprezentaczionáhs megjelenése vétetik figyelembe az adókivetésnél. Van a javaslatban elég terhes és komoly intézkedés, a méhének értelmében módjában van az adóösszeiró és adókivető-bizottságnak az adóköteles jövedelmét megállapítani, joga van tanukat kihallgatni, puhatolózni, teljesen felesleges tehát, hogy a külső ismertető jelek után ítélhessen. Tisztelettel kérem tehát e szakasz kihagyását. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A ministerelnök urat illeti a szó ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : T. ház ! Mezőfi képviselő ur el fogja ismerni, hogy annak az adókivető-bizottságnak valamely alapon meg kell az adót állapítania. Én külső ismérvekre támaszkodom; ezzel szemben nem tudom, a képviselő ur belső ismérvek alapján akarja-e azt megállapítani ? Hiszen ezt csak külső ismérvek alapján lehet megállapítani ! Csodálkozom az ő javaslatán, mert pl. a lakás is külső ismérv, A szegény emberre nézve, a kiről ő annyit beszélt, elfogadja, hogy ezen külső ismérv alapján állapítsuk meg azt adót, most azonban, mert ez a szakasz nem arra az osztályra vonatkozik, hanem arra, a mely bizonyos fénynyel él és ebből lehet következtetni a jövedelmére, ezt nem akarja akczeptálni. Itt nincs zaklatásról szó, mert a külső ismérveket mindenki látja és apprecziálhatja, de egy bizottságot nem szabad megfosztani azoktól az eszközöktől, hogy legjobb meggyőződése alapján az illető életviszonyai szerint állapithassa meg az adóköteles jövedelmet. Ezért a módosítás mellőzését kérem. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 45. §-szal szemben Mezőfi Vilmos képviselő ur nyújtott be egy elleninditványt, a mely azt czélozza, hogy a 45. §. hagyassék ki. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 45. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Mezőfi Vilmos képviselő ur kihagyási indítványával, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki, minélfogva Mezőfi Vilmos képviselő ur kihagyási indítványa elesik. Következik a 46. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 46. §-í/ Elnök : Az előadó ur nem kíván szólni. Ki van felírva ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: A 46. §. harmadik bekezdése azt mondja, hogy alkalmazottak és volt alkalmazottak csak az adóköteles beleegyezésével hallgathatók ki, mint szakértők és tanuk. Nagyon helyesnek tartom, de ismételten bátorkodom a minister ur figyelmét arra felhívni, hogy ez nem elegendő és ezért újra felvetem, a mit előzőleg voltam bátor említeni és a mit elvetett a t. ház, hogy a közvetlen üzleti versenytársak se hallgattassanak ki mint szakértők és tanuk az esetben, ha a fél az ellen tiltakozik. Gondolom, ez olyan liberális kérés, hogy a t. pénzügyminister ur talán nem fog az elől elzárkózni. Azt méltóztatik mondani, hogy nem lehet definiálni a versenytárs fogalmát. Wekerle Sándor ministerterelnök és pénzügyminister : Dehogy mondottam! Mezőfi Vilmos: Bocsánat, de így értettem. Ha annak az adóköteles félnek igen helyesen, meg méltóztatik adni a jogot, hogy a volt alkalmazottnak tanú vagy szakértőként való kihallgatása ellen tiltakozzék, kegyeskedjék megengedni azt is, hogy üzleti versenytársa ellen is tiltakozhassak, a ki szintén nem fog elfogulatlanul tanúi vagy szakértői vallomást tehetni. Ezért tisztelettel bátorkodom inditványozni, hogy e szavak után: »alkalmazottak és volt alkalmazottak«, tétessék : valamint közvetlen üzleti versenytársai«. Szent-Királyi Zoltán jegyző: Sándor Pál! Sándor Pál: T. képviselőház ! Megpróbálkozom még egyszer a t. pénzügyminister úrral; talán ennél a szakasznál több szerencsém lesz. En nem elégszem meg Mezőfi t. barátom módositásával, hanem azt hiszem, hogy ugyanabban a körzetben versenytársakat felhívni tanúi vagy szakértői vallomásra általában nem volna szabad. Soha ezt kereskedő vagy iparos kívánni nem fogja.