Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-438
Í38. országos ülés 1909 márczias 11-én, csütörtökön. 37 általában véve az üzleti könyvek vezetése milyen, s hogy a könyvek mennyiben érdemelnek kitelt. Ebben nem látok abszolúte semmiféle veszélyt, méltóztassanak azt konstatálni, ha az üzleti könyveket megnézik, vájjon tisztességesen, becsületesen vannak-e azok vezetve, vagy nem, de itt csak arról van szó, a mit a pénzügyminister ur kegyes volt olyan sokszor velünk szemben hangoztatni, hogy mindent ki fog küszöbölni, a mi ennek ellene van, hogy tehát a könyveket nem kell megvizsgálni. Hogy azonban odaállítsanak bizonyos morális kényszert, hogy a helyzet mégis megköveteli, hogy a könyvet oda kell adni martalékul, ezt a pénzügyminister ur bizonyára nem fogja megkövetelni. Azért nagyon kérem, legyen kegyes a pénzügyminister ur a kereskedelemmel és iparral szemben itt is méltányos eljárást alkalmazni, és legyen kegyes hozzájáruni módosításomhoz, a mely következőleg szól (olvassa) : »A 2. bekezdés 4. pontjának következő szavai hagyassanak ki: »vagy ha a nyereség- és veszteségszámla eredménye aggályosnak mutatkozik.« Ezt azért kérem, mert bárki aggályosnak tarthatja ezt, bármely bizottság kénye-kedve szerint határozhat, vájjon aggályosnak tartja-e, vagy nem . . . Hencz Károly : Legtöbbször aggályos ! Sándor Pál: Bocsánatot kérek, legtöbbször nem aggályos, csak kivételesen lehet aggályos egyeseknél. A mint általában az emberiség többsége tisztességes emberekből áll, és csak egyesek a gazemberek, ép ugy a könyveknél is áll az, hogy a könyvek általában tisztességes képét mutatják a kereskedő üzletének, és csak egyesek gazemberek. Gazemberek vannak a könyvek vezetésében, vannak a politikában, vannak mindenütt a világon, de a tisztességes emberek, hála Istennek, túlsúlyban vannak. Ezt tehát ne méltóztassék itt alkalmazni. Nagyon kérem ismételve a pénzügyminister urat, legyen kegyes ezt az indítványomat elfogadni. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan nyilatkozni. A ministerelnök urat illeti a szó. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : T. képviselőház ! En azt hiszem, hogy Sándor Pál t. képviselő ur félreérti ugy a törvényjavaslat, mint Vázsonyi képviselő ur módosítását. A törvényjavaslat azon az a lapon áll, hogyha valaki nem akarja megengedni, hogy a könyveit megvizsgálják, kényszerrel azokat a könyveket megvizsgálni nem lehet. Ez az alapelv. Az illetőt kényszeríteni nem lehet, hanem ha nem mutatja fel könyveit, akkor egyéb adatok alapján állapittatik meg az adója. Sándor Pál: Háromszorosan adóztatják meg. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Két eset van. Először maga a kereskekedő, — vagy nemcsak kereskedőről van szó — hanem maga a könyvvel bíró kívánja könyvének felmutatását. De vice-versa, ha kihagyjuk ezt, azt is kérem, hogy az adókivető-bizottság is kívánhassa a könyvek felmutatását. Ez nem annyit jelent, hogy ha kívánja, akkor meg is kell azt vizsgáim, mert a kereskedő mindig azt mondhatja, nem egyezem bele és akkor nem vizsgálják meg a könyveit. De hogy az adókivető-bizottság ne is kérhesse, hogy mutassa fel a könyveit, ennyire talán Sándor Pál képviselő ur sem akar menni. En tehát klarifikálom. Ugyanez van az indokolásban, ugyanez felel meg a törvény szövegének. Vázsonyi képviselő ur még expressis verbis is ki akarja mondani, hogy a fél könyveinek felmutatására nem kényszeríthető. Nekem ez ellen észrevételem nincs, ezt elfogadom. Azt hiszem, hogy ebben Sándor Pál képviselő ur is megnyughatik, mert az az elv változatlanul van fentartva, hogy az ő tilalma és akarata ellenére kényszereszközökkel könyveket megvizsgálni nem lehet. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 44. §-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentein ki. A 44. §. második bekezdésének 4. pontjához Sándor Pál képviselő ur azt a módosítást nyújtotta be, hogy a szövegből a következő szavak »vagy ha a nyereség- és veszteségszámla eredménye aggályosnak mutatkozik* hagyassék Id. Kérdem a t. házat : méltóztatik-e a második bekezdés 4. pontját változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Sándor Pál képviselő urnak módositásával, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadta tik, ennélfogva Sándor Pál képviselő urnak a módosítása elesik. Vázsonyi Vilmos képviselő ur a hetedik bekezdéshez azon módosítást nyújtotta be, hogy azon szó után: »könywizsgálat«, beszúrandó : »a mennyiben foganatosítása ellen a fél nem tiltakozik.* Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 44. §-nak hetedik bekezdését változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Vázsonyi Vilmos képviselő ur módositásával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, kik változatlanul fogadják el a szakaszt, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Ennélfogva tehát Vázsonyi Vilmos képviselő ur módositásával fogadtatik el a 44. §-nak hetedik bekezdése. Ugyancsak Vázsonyi Vilmos képviselő ur azt kívánja . . . (Zaj.) Csendet kérek ! . . . hogy a szakasz utolsó bekezdése után következő szavak tétessenek : »vagy a könyvvizsgálat foganatosítása ellen tiltakozik«. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az utolsó bekezdést változatlanul elfogadni, szemben Vázsonyi Vilmos képviselő ur módositásával, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem,