Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-459

432 4,59. országos ülés 1909 október 12-én, kedden. Papp Elek, Pap Zoltán, Pataky László, Pescha Miklós, Pető Sándor, b. Petrichevich-Horváth Arthur, Petrovics István, Péchy Zsigmond, Philipp János, Pilisy István, Pleininger Ferencz, Polónyi Dezső, Polónyi Géza, Pop C. István, Popovics György, Potoczky Dezső, Preszly Elemér, Penyics Bogdán, Pinterovics Antal, Popovics Dusán, Pribi­csevics Szvetozár, Púrics József, Raisz Aladár, Rakovszky Béla, Rakovszky István, Rákosi Viktor, Ráth Endre, b. Révay Simon, Rohonczy Lörincz, Rudnyánszky György, b. Ranch Géza, Rojc Milán, Sághy Gyula, Sándor Pál, Schmidt Károly, Schriffert József, Schuller Rezső, gr. Semsey László, b. Sennyey Miklós, Serbán Miklós, Simonyi­Semadam Sándor, gr. Somssich Tihamér, Steiner Ferencz, Suciu János, Supilo Ferencz, Surmin György, nagyatádi Szabó István, zámolyi Szabó István, Szabó Károly, Szatmári Mór, Szász József, Szemere Miklós, Szent-Királyi Zoltán, Szereday Aladár, Széll Kálmán, Szilassy Zoltán, Szinyey­Merse Félix, Szivák Imre, Szkicsák Ferencz, Szmrecsányi György, Szontagh Andor, gr. Sztáray Sándor, Szterényi József, b. Sztojanovits Iván, Tallián Béla, Tálos István, gr. Teleki Géza, gr. Teleki Pál, Teszelszky József, Thaly Ferencz, gr. Thorotzkai Miklós, b. Thoroczkay Viktor, Tolnay Lajos, Tóth János, Török Ferencz, Török Kálmán, Trauschenfels Emil, Turkovics Dragan Péter, Tuskan Gergely, Ugron Gábor, Uhlig Leó, TJray Miklós, Urmánczy Nándor, gr. Uchtritz Amadé Emil, Vajda Sándor, Várady Imre, Vásár­helyi Dezső, Vázsonyi Vilmos, Veres József, b. Vécsey László, Vlád Aurél, Vinkovics Tivadar, Weisz Julián, idb. Wekerle Sándor, ifj. Wekerle Sándor, b. Wesselényi Ferencz, Zanella Richárd, Zboray Miklós, gr. Zichy Aladár, gr. Zichy Béla, gr. Zichy János, gr. Zichy Vladimír, Zagorac István. Elnök: A szavazást befejezettnek nyilvání­tom, A jegyző urak össze fogják számítani a szavazás eredményét. Az ülést öt perezre fel­függesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Ki fogom hirdetni a szavazás eredményét. (Halljuk !) A jegyző urak jelentése szerint igazolt magyar­országi képviselő van 410, horvát-szlavon-dalmát­országi 34, összesen 444. Elnök nem szavazott. Igennel szavazott 124, nemmel 23 és távol volt 296 képviselő. Ennélfogva a többség 101 a men­telmi bizottság javaslata mellett. Kimondom tehát, hogy a képviselőház a mentelmi bizottság javas­latát elfogadja, szemben Lukács László képviselő ur határozati javaslatával, és ennek következté­ben Lukács László képviselő ur határozati javas­lata elesik. A napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 11.65) Juriga Nándor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. • Az előadó urat illeti a szó. Hédervári Lehel előadó : T. ház ! (Halljuk!) Juriga Nándor országgyűlési képviselő a képviselő­ház ülésén mentelmi jogának megsértését jelen­tette be, előadván, hogy a verbói választáson a csendőrök őt először igazolásra szólitották, azután letartóztatták és a választás szinhelyéről kiutasí­tották. A bizottság meginditotta a vizsgálatot és elsősorban felkérte a nevezett képviselőt, hogy adatait bocsássa a bizottság rendelkezésére. A kép­viselő ur a bizottsághoz intézett beadványában a képviselőházban tett kijelentéseit oda módo­sította, hogy a csendőrök nem fogták le, senki hozzá nem nyúlt, ellenben fentartotta azt, hogy a szolgabiró kiutasította, illetőleg igazoltatta. A bizottság a rendelkezésre álló adatokból a men­telmi jog sérelmét nem tudta megállapítani, mert a csendőrség és a szolgabiró ténykedése másra, mint az igazolásra nem irányult, ebből pedig a mentelmi jog megsértése nem lévén megállapít­ható, a bizottság javasolja, hogy a ház az eset felett térjen napirendre. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Akkor azt elfogadottnak jelentem ki és e szerint kimondom, hogy a ház a bejelentés felett napi­rendre tér. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 1166) Jehlicska Ferencz országgyűlési kép­viselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Hédervári Lehel előadó: T. ház! Jehlicska Ferencz országgy. képviselő a képviselőház 1908. május hó 30-án megtartott ülésében mentelmi joga megsértését panaszolta, előadván, hogy a verbói választáson Osztó községből a csendőrök Verbóra vitték és ott a szolgabiró felhívta, hogy hagyja el a választás szinterét. A bizottság meg­inditotta a vizsgálatot, felszólította a nevezett képviselőt, hogy adja elő panaszát, illetőleg hogy indokolja mentelmi jogának megsértését. A bizott­ság átirt a belügyministerhez és a honvédelmi ministeriumhoz oly czélból, hogy a vizsgálat indit­tassék meg és megkérdeztessék, vájjon tett-e a képviselő vagy bárki más az eljáró csendőrség vagy a szolgabiró ellen feljelentést. A két minis­teriumból megérkezett a válasz, s ebben semmi olyan nem foglaltatik, a mely igazolná a képviselő bejelentését, ellenben kiderült, hogy igazolásra lett felhiva a nevezett képviselő. Mint az előbbi esetben, ugy itt is az igazolásra való felszólítással a bizottság nem látta megsértve a mentelmi jogot és indítványozza a háznak, méltóztassék a kép­viselő urnak mentelmi joga megsértése iránti be­jelentése felett napirendre térni. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javas­latát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen I) Akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy a ház az eset felett napirendre tér. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 1173) Markos Gyula országgyűlési kép­viselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom