Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-458
406 í-58. országos ülés 1909 október 9-én, szombaton. tartalmazó különös helyzet tette indokolttá különös eszközök igénybevételét. A bizottság javasolja, hogy a bejelentés felett a ház térjen napirendre. (Helyeslés balfelöl). Elnök: Szólásra van-e valaki feljegyezve. Zlinszky István, jegyző: Lukács László! Lukács László: T. képviselőház! A mentelmi bizottság jelentése és a képviselőtársam által előadott tényállás között oly nagymérvű külömbség észlelhető, hogy kénytelen vagyok felszólalni és kérni a t. házat, hogy a mentelmi bizottság javaslatától eltérően utasitsa a mentelmi bizottságot, hogy a vizsgálatot ejtse meg; és hogy ha a vizsgálatot keresztülvitte, akkor jöjjön uj javaslattal a ház elé. Maga az egyszerű tényállás, a mint azt az illető képviselő ur előadta, azt hiszem, elég erős argumentum arra, hogy az én szerény határozati javaslatom elfogadtassák. Én kénytelen vagyok azt felolvasni, nehogy valaki azt mondja, hogy ón mint nemzetiségi párti képviselő, nemzetiségi j)árti képviselővel szemben pajtáskodás, egyetértés, vagy nem tudom micsoda politikai conniventia által vagyok indittatva. Ha mindjárt ez is volna az eset, a politikai küzdelem czéljának azonossága indokolttá tenné azt, hogy bizonyos közigazgatási közegek részéről megállapítható túlkapások ellenében védjem meg nemzetiségi párti kollegámat. Hogy pedig közigazgatási közegek részéről ilyen törvénytelen túlkapások, törvénybe ütköző ténykedések előfordulnak, különösen a választási kampány alatt, erre nézve különösen önök, a mai függetlenségi képviselők klasszikus adatokat szolgáltathatnak a múltból és a jelenből is. Ott a hol, mint pl. Nagykárolyban, összeütközésre került a sor a függetlenségi és a néppárt között, gyönyörű adatokat szolgáltathatnak arra, hogy a közigazgatási közegek mikép jártak el a választási és politikai szabadság nagyobb dicsőségére. Midőn ezek a dolgok itt konstatáltatnak, midőn a magyar részről konstatált ázsiai közigazgatásnak különösen a választási küzdelmek alatt fényes példái mutatkoznak, és ilyen esetek konstatáltatnak a ház előtt, a melyek nem maradnak a ház falainak korlátai között, hanem újságok és különböző nyelvű közlemények révén egész Európa közvéleményébe jutnak, (Nagy zaj balfelül.) akkor azt mondják önök, ime, a nemzetiségi kéjjviselők rágalmaznak bennünket, holott ezt maguk a tények bizonyitják. Ha a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, akkor ismét kompromittálják Magyarországon (Zaj balfelöl. Felkiáltás: HodzsáéJc ltom promitkUják!) a választási szabadságot, kompromittálják a parlamentarizmust, kompromittálják azokat az alkotmányos garancziákat, melyekről itt annyi szó esett. Az alkotmányos garancziáknak két alapfeltétele van egy alkotmányosnak nevezett államban; először a választási szabadság, másodszor a mentelmi jog tiszteletben tartása. (Igaz! ügy van! a leözépen.) Méltóztassék meghallgatni, mi volt előadva száraz tény gyanánt: »Május 17-én a választás napján reggel 7 órakor Pöstyén vasúti állomáson kiszállottam és kocsin Yerbóra, a választás színhelyére igyekeztem. Útközben oly községekbe érkeztem, a melyek katonasággal voltak tele, és én képviselői ellenőrzésemet ugy gondoltam legjobban teljesitendőnek, hogy ott akartam maradni ezen községekben, hogy a választók felvonulását biztosítsam, hogy biztosítsam a választók alkotmányos jogainak szabad gyakorolhatását. így megállapodtam egy Krakován nevezetű községben. Alig voltam ott öt perczig, elém kerül két csendőr és felszólít, hogy kövessem őket a községházára, Én követtem őket. A községházán egy tisztviselő azon kérdést intézte hozzám, hogy mit keresek én a kerületben. Én arra utasítottam, hogy előbb talán megkérdezné, hogy ki vagyok. 0 ezt meg is tette czinikusan és én megmondtam a nevemet és igazoltam is magam az által, hogy már meglévő mandátumomat az illető tisztviselőnek előmutattam és figyelmeztettem képviselői immunitásom sérthetetlenségére. Erre a tisztviselő megnézte mandátumomat, de visszaadta nekem azzal a felszólítással, hogy azonnal hagyjam el a községet. Természetesen én ezt egyéni szabadságom korlátozásának tekintettem, visszautasítottam és azt mondtam neki, hogy majd ha nekem tetszik, el fogok távozni. Erre ő a jelenlévő csendőröknek, a kik névszerint Pap György őrsvezető és Német Plóris káplár voltak, azon parancsot adta, hogy engem fedezet alatt kisérjenek át a szomszéd községbe, Verbóra, a választás színhelyére, és ott a községházára vezessenek. T. képviselőház! Én azt hiszem, hogy joggal háborodhattam fel lelkem mélyéből, a mikor azt kellett tapasztalnom egy, a pártérdek által elvakított tisztviselőtől, hogy nemcsak polgári szabadságomban korlátozott, hanem képviselői immunitásomat is semmibe véve, először életemben csendőrfedezet alatt a választás színhelyére kísértetett el. A tényállás felvétele után, a melynél ezen tisztviselőt Beller nyitra szolgabírónak agnoszkáltak, a kit nem tudom, milyen okból a választás idejére ezen községbe rendeltek szolgabírónak, megnyugodtam és azt gondoltam, hogy majd a választási elnök szatiszfakcziót fog nekem szerezni s azután csendőrfedezet mellett Verbóra, a választás színhelyére utaztam, a hová reggel hat órakor meg is érkeztem. A csendőrörs vezető felkereste a választási elnököt, jelentést tett neki és megemlítette, hogy Beller szolgabíró meghagyásából egy Szkicsák nevezetű országgyűlési képviselőt behozott. Erre a választási elnök a nélkül, hogy fogadott volna, a csendőrörsvezetőnek azon parancsot adta: Én ezen urat ismerem, és miután itt nincs semmiféle dolga, kisérje el a legközelebbi vasútállomásra és ültesse