Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-458

í58, országos ölés 1909 jog fel ne függesz tessék, miért is a bizottság ajánlja, hogy jelen esetben a mentelmi jog felfüggesztessék. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy Bene István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben a ház felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 1158) Markos Gyula országgyűlési kéjrviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Hédervári Lehel eiöadó: T. ház! A budapesti kir. főügyészség 2914/1908. szám alatti felterjesztésében Markos Gyula országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri oly czélból, hogy ellene a btk. 258. §-ába ütköző és 259. §-a szerint minősülő rágalmazás vétsége miatt az eljárás folyamatba tétessék. A tényállás szerint a Markos Gyula országgyűlési képviselő szerkesztésében megjelenő »Herkó Páter« cziroü hetilap 1908 február hó 23-án megjelent számában Práger Sándor peéri jegyzőről csak a következő kitételek foglaltatnak: »A többek közül egy hires darabontkortes jegyző kollegám, a ki sikkasztott, lopott, jegyzőkönyvet hamisított, államkincstár rovására gseftelt, rajtacsípték, noha öt pont vádat kénytelen volt a felső hatóság beismerni: elcsapták talán? Dehogy. 200 korona birsággal megkegyelmezték, jóllehet 20 éven át 100.000 forintnál többet harácsolt össze ily szép módon, de mert fődarabont-kortes volt, tartják tovább, vagy legalább is foltozzák és takargatják, a mig lehet. Es ez a derék minta-jegyző Práger Sándor ur, a peéri jegyző. Több ilyen van, sok is. Ez, a mi nem tetszik nekem. A Herkó Páter csak fején találja a szöget.« Miután az idézett czikk a szerző nevének megnevezése nélkül jelent meg és igy a szerzőség meg nem állapitható, az 1848. évi XVIII. t.-cz. 33. §-a alapján pedig, ha a szerző felelősségre nem vonható, a felelős szerkesztő felel büntetőjogilag s miután a szerző megjelölése czéljából beidézett Markos Gyula országgyűlési képviselő ez irányban nem nyilatkozott s végül mivel a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett és zaklatás esete nem látszik fenforogni, a bizottság javasolja, hogy Markos Gyula országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben függesz tessék fel. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy Markos Gyula országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése tktóber 9-én, szombaton. 405 (írom. 1159) Maniu Gyula országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó, Hédervári Lehel előadó: Alsó-Fejér vármegye alispánja Maniu Gyula országos képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, oly czélból, hogy ellene az 1879 : XL. t.-cz. 46. §-ába ütköző kihágás miatt az eljárás folyamatba tehető legyen. A tényállás szerint Maniu Gyula ügyvéd, országgyűlési képviselő, Deák Péter és társai megbízásából felebbezést adott be a csicsóholdvilági képviselőtestületnek egy határozata ellen. A felebbezésnek egyik mondata a sérelmesnek tartott határozatról olykóp nyilatkozik, hogy az törvénybe ütköző, tapintatlan és a régi korszak jeleit magán viselő jelenség. Jóllehet a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, miután azonban büntetendő cselekmény tényálladéka nem látszik fennforogni, a bizottság javasolja, hogy Maniu Gyula országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben ne függesztessék fel. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatához hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy Maniu Gyula országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben nem függesztetik fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 1160) Szkicsák Ferencz országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Hédervári Lehel előadó: Szkicsák Ferencz országgyűlési képviselő a képviselőház 1906. évi május hó 30-án tartott ülésében mentelmi joga megsértéséről tett bejelentést. A képviselő azt panaszolta, hogy a verbói választáson Krakován községből kiutasították s miután ezen felhívásnak eleget tenni nem akart, Verbóra, a választás színhelyére előállították. Itt a választási elnök a csendőrörsvezetőnek olyan utasítást adott, hogy Szkicsákot távolítsák el a kerületből és kísérjék ki fedezet mellett a választókerület határából. A bizottság megvizsgálván az ügyet, a mikor az eljárást szokatlannak és csak a végső esetben alkalmazhatónak tartja, nem zárkózik el annak megállapításától, hogy ugy a szolgabíró, mint a választási elnök eljárása a jelen esetben indokolt és szükséges volt. A nemzetiségi képviselők által feltűnően megszállt Verbón a kedélyek háborgása ép az ott megjelent nemzetiségi képviselők előzetes izgatásai révén oly fokra emelkedett, hogy a nagyobb veszély megakadályozása czéljából a szokottnál erősebb hatósági intézkedések voltak czélirányosak. Csakis erélyes praeventiv intézkedéseknek volt köszönhető, hogy Verbón a fölizgatott tömegek összeütközése meg' lett akadályozva. A veszélyt