Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-453
i53, országos ülés 1909 Julius 10-én, szombaton. 349 ezen interpellácziókra adott válaszokat azután tudomására hozhassuk azoknak, a kik minket ide küldöttek. Minthogy pedig én itt ezen minister urakat nem láttam és magam is egy fontos interpellácziót óhajtok hozzájuk intézni, tisztelettel kérem az elnök urat, kegyeskedjék az ülést felfüggeszteni addig, a mig a kormány tagjai, a kik, mint értesülve vagyok, a főrendiház ülésén vannak jelen, a főrendiház üléséről visszajönnek. (Helyeslés bal felöl.) Elnök : T. ház! . . . Bozóky Árpád : A házszabályok 195. §-ához kivánok szólani. Elnök: Bocsánatot kérek, előbb én akarok a képviselő urnak válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur maga mondotta, hogy a házszabályok alapján nem formálhat jogot ahhoz, hogy a minister urak a tárgyaláson jelen legyenek. Csépány Géza : Ez szokás! Elnök : Ez nemcsak szokás volt, de a természetes kötelességből is folyik. Tekintettel azonban arra, hogy a_ kabinetnek egy tagja jelen van, (Felkiáltások: Éljen Josipovich!) ez az aggály megszűnt, és igy semmi ok sem forog fenn arra nézve, hogy a tárgyalást félbeszakítjuk. A képviselő ur kérése egyébként sem gyökerezik a házszabályokban, és igy azt nem vagyok hajlandó teljesíteni. (Helyeslés.) Bozóky Árpád : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Tessék. Bozóky Árpád: A házszabályok 195. §-a előírja, hogy a tanácskozásra 40 képviselőnek jelenléte szükséges. Miután nem vagyunk negyvenen és még fontos interpellácziók vannak, kérem az elnök urat, méltóztassék ezt konstatálni és az ülést felfüggeszteni addig, a mig tanácskozásképes számban nem leszünk. Elnök: Elrendelem a képviselő urak összeszámlálását. Csizmazia Endre és Raisz Aladár jegyzők (összeszámlálják a képviselőket). Elnök: A ház nem lévén együtt tanácskozásképes számban, az ülést tíz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. Kívánják a tanácskozási képesség megállapítását? (Nem!) Következik? Raisz Aladár jegyző: Bernáth Béla! Bernáth Béla: T. ház! Az 1908 : L VI. t.-czikk a ministeriumnak arra ad felhatalmazást, hogy a külállamokkal való kereskedelmi viszonyok ideiglenes szabályozása czéljábol a szükséghez képest átmeneti rendelkezéseket, ideiglenes megállapodásokat létesíthessen, és ezeket a folyó év végéig rendeleti utón életbe léptesse. Ausztriában is ily értelmű felhatalmazás iránt adott be az osztrák kormány javaslatot ; e javaslat most ott tárgyalás alatt van és kilátás van arra, hogy az ott törvényerőre fog emelkedni. Az a hir tartja magát, hogy Ausztria a Balkán-államokkal kereskedelmi szerződéseket akar kötni, a melyek az osztrák ipart fogják pártolni és Magyarország gazdaságának kárára és veszélyére lesznek. Ilyen kereskedelmi szerződés lesz a görög szerződés is. Görögországnak legnagyobb érdeke az, hogy a mazsolaszőlő onnan olcsón behozható legyen. Viszont Ausztriának az az érdeke, hogy az ő iparczikkeit Görögországban elhelyezhesse. Hir szerint Aehrenthal külügyminister ur ésBienerth osztrák ministerelnök ur azt kívánják, hogy a megújítandó görög kereskedelmi szerződésben a mazsolaszőlőnek eddig 30 K vámja 25 K-ra szállitassék le. Ennek czélja igen világos. Ezen szerződés Magyarországot meg akarja károsítani, azt akarja, hogy a mazsolaszőlő Ausztriába, a hol az édes bor készítése mazsolával meg van engedve, olcsó vámtétel mellett behozható legyen, az a mazsolaszőlő, a melyet Ausztriában tokaji borok gyártására és más borok javítására használnak. Minálunk el van tiltva a mazsolaszőlőnek a borkezelésnél való használata, de hogyha e vámleszállitásba beleegyeznénk, akkor nálunk is tág kaput nyitnánk a visszaéléseknek és igy még könnyebben és olcsóbban találnának módot az illetők arra, hogy azt borkészítésre és hamisításra használják föl. Hogyha ezen kereskedelmi szerződós ebben az értelemben megköttetnék és a mazsolaszőlő vámja leszállittatnék, ez Ausztria javára szolgálna, de sújtaná Magyarország szőlészetét és ezért ezt nem lehet engednünk, hogy Magyarország ily szerződésbe belemenjen. (Helyeslés hal fel öl.) De miután az előbb jelzett törvény szerint ily megállapodás történhetik és nem tudjuk, micsoda kormány fogja esetleg ezt a szerződést megkötni és jöhetnek idők, midőn hazaíiatlan kormány fogja az ügyeket vezetni, mely az osztrák érdekeket kívánja szolgálni a magyar érdekek ellenére, kívánatos, hogy a közvélemény már előre is foglalkozzék ezzel a kérdéssel, hogy talpra álljon, (Helyeslés.) ós ne engedje, hogy az osztrák érdek ismét diadalmaskodjék a magyar érdek felett. (Helyeslés.) Ezért vagyok bátor ezen interpellácziómmal hozzájárulni ahhoz, hogy a közvéleményt ébren tartjuk és ezen okból a következő interpellácziót terjesztem elő az összkormányhoz (olvassa): »Interpelláczió az összkormányhoz: 1. Van-e tudomása a kormánynak, hogy a görög kereskedelmi szerződés ujabb megkötése iránt a tárgyalások a külügyminister és az osztrák kormánynyal folyamatban vannak? 2. Van-e tudomása arról, hogy ezen szerződésben a külügyminister és az osztrák kormány részéről a mazsolaszőlő vámjának az osztrák ipar érdekében való tetemes leszállítása czéloztatik?
