Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-453

344 453. országos ülés 1909 Julius 10-én, szombaton. múlt kormányok működésével, mi nemzetiségiek és a szoczialisták konstatálhatjuk azt, hogy e kormány három évi működése alatt sokkal több államfogház-büntetés volt, (Zaj.) mint azelőtt. T. ház! Egyedül sajtóperekben az elitéltek büntetési ideje felülhaladja a 200 esztendőt és az elitéltek pénzbüntetése a 200.000 koronát. (Nagy zaj.) És én be tudnám igazolni, hogy mindez csakis a kormány utasításai folytán történhetett igy. (Folytonos zaj és közbeszólások.) Tekintsenek körül egész Európában és keressenek még egy államot, a hol szintén politikai mozgalmak vannak, sőt nemzetiségi és szocziális kérdések is vita tárgyát képezik és a sajtó is az ő érdekében elég pregnánsan ir, de nem fognak felmutathatni példát arra, hogy egy év alatt annyi sajtóper, annyi büntetés és üldözés legyen, mint Magyarországon. (Nagy zaj. Nincs nemzetiségi kérdés!) De van nemzetiségi kérdés, és a veszedelem nem ebben van ... Elnök (csenget): Csendet kérek! Mihályi Tivadar: A baj abban van szerintem, hogy nem találkozik Magyarországon olyan kormány, a mely szerencsés kézzel meg tudná oldani ezen kérdéseket. Mi elégszer hangsúlyoztuk s megmutattuk, az alapot, a melyre ha rááll a kormány, ezen kérdéseket az ország érdekének megfelelően tudná megoldani. Hozzák be az általános egyenlő és titkos szavazati jogot és meglesz az alap) arra, hogy az ország fontos érdekei megvédessenek. (Folytonos nagy zaj. Jó dolgotok van!) Ne adjon az Isten olyan jó dolgot senkinek, mint a minő nekünk van, a mikor testvéreink, feleségeink és jóbarátaink fogságban vannak. (Nagy zaj.) És nemcsak az igazságügy terén van ez igy. hanem a vallás- és közoktatásügy terén is; hiszen vallásunk szabad gyakorlatában vagyunk megakadályozva. (Felkiáltások: Nem áll!) Hallatlan dolog, hogy egy kultuszminister megtiltsa azt, hogy a vallástanra az iskolás gyermekeket a saját anyanyelvükön tanítsák. (Nagy zaj.) Gr. Batthyányi Tivadar: Romániában a magyarokkal egész másképen bánnak! Mihályi Tivadar : T. ház ! A vallás- és közoktatásügyi minister ur törvénytelen rendeletében a népiskolákban is és a községi iskolákban is megtiltotta a lelkészeknek, hogy a vallástanra anyanyelvükön adják elő. Nyilvánvaló dolog, hogy ugy a románokra, mint a szerbekre és a tótokra nézve áll az, hogy a dogma olyan dolog, a melynek csakis az anyanyelven lehet hű kifejezést adni. De a vallás- és közoktatásügy terén is történnek napról-napra törvénytelenségek. Daczára annak, hogy az 1907-i törvény kimondotta, hogy csak 1910-ben fognak felléjmi azon tanítók ellen, a kik esetleg a magyar nyelv tanítása terén nem mutatnak fel elegendő előmenetelt, mégis százakra megy azon fegyelmi eljárások száma, a melyeket a vallás- és közoktatásügyi kormány az ilyen nemzetiségi tanítók ellen már most elrendel. Ugyanez áll a lelkészekre nézve is, a kiktől minden ok és minden törvényes alap nélkül elvonják a segélyt. Bozóky Árpád: Ne viselje magát nemzetellenesen ! Elnök : Csendet kérek! Mihályi Tivadar: A földmivelésügyi kormánynak is több sérelmes intézkedése van. Alig lehet különösen az erdős vidékeken most már olyan nemzetiségi földbirtokost találni, a ki ott megmaradhat. Mi a törvényhozás elé hozzuk sérelmeinket, de sajnos orvoslást nem nyerünk. Érthető tehát, hogy ma az országban igen nagy az elkeseredés. Bizalmatlansággal viseltetünk a jelen kormány iránt azért is, mert veszélyezteti az államháztartás egyensúlyát az által, hogy folyton szapioritja a költségeket, uj jövedelmi forrásokról pedig nem gondoskodik. Előállt azonban az adóreformmal, a melylyel felcsigázta a polgárok adóterheit egész az elviselhetetlenségig. Mindezek olyan dolgok, a melyek a valóságnak teljesen megfelelnek. Felhoztam ezeket egyrészt, hogy a kormány megszívlelje, másrészt megindokolására azon bizalmatlanságnak, a melylyel a kormány iránt viseltetünk. Mindezek alapjján benyújtom a következő határozati javaslatot (olvassa): »Mondja ki a ház, hogy a kormány iránt bizalmatlansággal viseltetik, és hogy a politikai válság megoldásának előfeltétele az általános, egyenlő és titkos választói jog megvalósítása.« (Helyeslés a nemzetiségek padjain.) Elnök: T. báz! A napirend tárgyalására szánt idő letelt, tehát a tárgyalás folytatását most félbeszakítjuk és a h áz legközelebbi ülésére halasztjuk. (Helyeslés.) Már most leszek bátor javaslatot tenni a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését hétfőn, Julius hó 12-én d. e. 10 órakor tartsa és ezen ülés napirendje legyen: elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, a kormány kinevezéséről szóló királyi leirat és azzal kapcsolatban a ministerelnök átirata és a további teendők iránti intézkedés. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor a napirendet elnöki előterjesztésem értelmében megállapítottnak jelentem ki. Most pedig áttérünk az interpellácziókra. Ki következik ? , Raisz Aladár jegyző: Bozóky Árpád! (Hosszantartó zaj és mozgás.) Bozóky Árpád : T. képviselőház ! A belügyminis ter ur 1908 november 11-én benyújtotta az általános választási jogról szóló törvényjavaslatot. A ház november 13-án egy bizottságnak adta ki a törvényjavaslatot, a mely bizottság daczára annak, hogy több mint fél esztendeje múlt el azóta, nem foglalkozott a törvényjavas-