Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-453

i-53. országos ülés 1909 Julius 10-én, szombaton. 345 lattal. Ezt a szerintem helytelen dolgot akarom interpelláczió tárgyává tenni. Méltóztatik tudni, hogy az átmeneti kormánynak főprogrammja az volt, hogy az alkotmányos rend helyreállítása után megcsináljuk az általános választói jogot. Méltóztatik tudni, hogy az átmeneti kormány­zatot nemzeti küzdelem előzte meg és azt mondta a felség, hogy ezt a parlamentet nem ismeri el illetékesnek a nemzeti jogok kinyilvá­nítására, hanem ha majd az általános választói jog alajyján összeül a népparlament, az döntsön a vitában a nemzet és a király közt a felség­jogok tekintetében, nevezetesen a magyar vezény­szó tekintetében. Tulajdonképen tehát az volt programmszerü kötelességünk, hogy az ex-lex-et •elimináljuk és megcsináljuk az általános válasz­tói jogot és ezt annál inkább sürgősen meg kel­lett volna a függetlenségi pártnak csinálni, mert tulajdonképen akkor követelheti a függetlenségi párt az ő programmjának teljes érvényesülését. (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja él.) Tehát nemcsak az önálló bankot, de az önálló hadsereget és egyebeket is el kell intézni akkor, a mikor az általános választójog alajiján itt lesz az egész nép. Mi azonban nem azt csi­náltuk, a mire vállalkoztunk, (Mozgás.) t. i. ez a parlament nem azt csinálta, a mire megegye­zett a felséggel, nem azt, a mire mandátumot kapott a néptől, hanem megkötötte Ausztriával a káros gazdasági kiegyezést, felemelte a kvótát, a házszabályok revízióját behozta stb., mind oly dolgok, a melyek sem a kormányprogramjá­ban, sem a függetlenségi párt programmjában nem voltak és azt, a mire tulajdonképen vállal­kozott a parlament, azt szándékosan húzta, ha­lasztja nemcsak a kormány, hanem, ugy látszik, a kormány háta megett lévő többség is. (Mozgás.) Épen azért terjesztem elő interpellácziómat, mert arra nézve is foglaltatik benne kérdés, hogy ki az oka annak, hogy e dolgot szándé­kosan húzták, halasztották, vájjon a t. minister ur-e vagy más. (Halljuk! a baloldal hátsó padjain.) Felolvasom interpellácziómat, a mely a következő (olvassa): »1. Tekintettel arra, hogy az átmeneti kor­mányzat főfeladata volt, hogy az alkotmányos rend helyreállítása után megcsinálja az általá­nos választójogot; tekintettel arra, hogy a köz­felfogás szerint is, a dolog természete szerint is az átmeneti kormányzat időtartama legfeljebb két év lehetett; tekintettel arra, hogy a koali­czióban egyesült pártok csak az átmeneti programm keresztülvitelének czéljából és annak idejére függesztették fel saját politikai prograrum­juk érvényesítését; tekintettel arra, hogy a Buda­pesten, 1906 május 22-én tartott trónbeszód, az ezt megelőző képviselőválasztásokon megnyilat­kozott nemzeti akarattal, harmonikusan meg­áUajátotta az átmeneti kormányzat igen szűk programmját és ezek között különösen az álta­KÉPYH. HAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. kínos választójogot azzal a hozzáadással, bogy a feltétlenül megoldandó kérdések megoldása más kérdések felvetése által sem meg nem hiú­sítható, sem el nem odázható: mivel tudja a belügyminister ur megindokolni, hogy bár a jelen országgyűlés már csak olyan kérdést tár­gyalt, a mi nem volt benne az átmeneti programúiban, az általános választójog kérdését még ma, 1909 Julius 10-ikén sem tárgyalja a a képviselőház? 2. Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy az általános választójogra vonatkozó, általa 1908 november 11-ikén beadott javaslat egy külön bizottsághoz utasíttatott, melynek tagjait a ház november 13-ikán meg is válasz­tatta; de ez a bizottság még mai napig sem kezdte meg a törvényjavaslat bizottsági tárgya­lását ? 3. A törvényjavaslat tárgyalásának ez a terv­szerű halogatása miért történik? 4. A belügyminister akaratának beleegye­zésével történt-e az, hogy ama külön bizottság még ma sem kezdte meg a javaslat tárgyalását? 5- Helyesli-e a belügyminister ur, hogy a bizottság még mai napig sem kezdte meg a törvényjavaslat tárgyalását ? 5. Szándékozik-e a minister ur az általá­nos választójog sorsát akként irányítani, hogy . . . Nagy György: Egy minister sincs jelen. Hol a belügyminister? Bozóky Árpád : ... az még a nyári szünet előtt letárgyaltassék a házban és ha ez a szán­déka teljesedésbe nem mehetne, szándékozik-e ennek parlamenti következményeit levonni? Elnök : Az interpelláczió kiadatik a belügy­minister urnak. Ki következik? Raisz Aladár jegyző: Babocsay Sándor! (Nincs itt!) Zanella Bichárd! Zaneila Richárd: Tekintettel arra, hogy időközben a kormány a római kiállításhoz hozzájárult, s hogy ennélfogva Olaszország egy­ségének jubiláris kiállításán Magyarország is, mint önálló, független állam hivatalosan kép­viselve lesz, interpelláczióm tárgytalanná vált és azt visszavonom, illetőleg nem terjesztem elő. Raisz Aladár jegyző: Barcsics Erazmus! Barcsics Erazmus (horvátul terjeszti elő interpelláczió ját). Elnök: Az interpelláczió kiadatik a föld­mivelésügyi minister urnak. Ki következik? Raisz Aladár jegyző: Halász Lajos! Halász Lajos: T. ház ? Az idő előrehala­dott voltára és azon körülményre való tekintet­tel, hogy a kormány a főrendiházban való be­mutatkozással lévén elfoglalva, a házban senki által képviselve nincs, röviden fogom interpellá­cziómat előterjeszteni. (Helyeslés.) Nem mondok újságot, hiszen a parlament­ben is többször kifejezést adtak annak, hogy a magyar városok a kormány részéről évtizedek óta felettébb mostoha bánásmódban részesülnek. Az 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom