Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-453
453. országos ülés 1909 Julius iO-én szombaton. 343 az utolsó képviselőválasztások idején programbeszédében állandóan hangoztatott, a titkos választói jogot is. (Zaj.) Ha pedig tisztában vagyunk az előzményekkel és tudjuk azt, hogy a függetlenségi pártkörben egy tiszteletre méltó csoportja a 48-as párt képviselőinek az általános, egyenlő és titkos szavazati jogot hangoztatta és itt a parlamentben mégis nem az általános egyenlő és titkos szavazati jogot követeli: ez minden értelmes ember előtt csak azt jelentheti, hogy ez a 48-as párt is megalkudott már, hogy valóban lemondott az általános, egyenlő és titkos szavazati jog megteremtésének akaratáról. (Zaj.) Ez a kótszinűség, ez az elvárulás a függetlenségi és 48-as politikának nagy veszedelmét jelenti. Mert ha a függetlenségi és 48-as párt azt akarja, hogy az önálló nemzeti bank érdekében folytatott dicséretes küzdelme a tömegek rokonszenvével találkozzék, akkor az általános egyenlő és titkos szavazati jogot hirdetni és azt megvalósítania kell. De mikor ilyen kétszínű határozati javaslattal állanak az ország elé, kérdem a t. pártot, vájjon akad-e Magyarországon valaki, aki elhiszi neki, hogy komolyan jobb választói reformot akar, mint a milyent gróf Andrássy Gyula elénk terjesztett? Félő, hogy fognak akadni, a kik majd azt mondják: inkább elfogadjuk Andrássy Gyula belügyminister plurális javaslatát a választói jogról, semhogy kitegyük egy még szűkkeblűbb választói törvényjavaslatnak az országot, a melylyel a függetlenségi és 48-as párt hivei akarják az országot boldogítani. Gaál Gaszton : Bevezetés ez a fúzióhoz ? (Zaj.) Mezőfi Vilmos: Ezeknek kijelentése után én is vagyok bátor egy határozati javaslatot a t. ház elé terjeszteni, amelynek, ha elfogadtatnék, felfogásom szerint az az előnye volna, hogy tiszta helyzetet teremtene, mert akkor ez a képviselőház eleget tenne a kormány tagjai által a királylyal szemben a paktumban vállalt ama kötelezettségének, hogy megvalósitja az általános választói jogot. Indítványom, hogy a ház nyáron is maradjon együtt, tárgyalja le az általános választói jogra vonatkozó törvényjavaslatot, s ez az osztályparlament idejekorán feloszlatva, helyébe oly képviselőház jöjjön össze az uj törvény alapján, a mely valóban az egész magyar nemzetet képviselje, amely a király elé állhasson azzal, hogy akaratunk az egész egyetemes magyar nép akarata. Hogy annak az igazi népparlamentnek legyen még ideje 1911 január l-e előtt állást foglalni a bankszabadalom meghosszabbítása, illetőleg az önálló magyar nemzeti bank megvalósítása dolgában. Ez volna az egyedüli tiszta helyes megoldás. Ennek következtében ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra, a mely a következőkép hangzik (olvassa): »A ház kénytelenségből tudomásul veszi a kormánynak újólagos megalakulását és felhívja, hogy a paktumban, trónbeszédben és kormánynyilatkozatokban vállalt kötelezettségének az általános, egyenlő és titkos választói jog megalkotását illetőleg haladéktalanul tegyen eleget.« Raisz Aladár jegyző: Mihályi Tivadar! Mihályi Tivadar: T. ház! Engedje meg a t. ház, hogy a kormány bemutatkozása alkalmával pártunk nevében röviden kifejezést adjak álláspontunknak. Mindenekelőtt kijelentem, hogy az újonnan kinevezett kormánynyal szemben bizalommal nem viseltetem és azt parlamentáris kormánynak nem tekintem, mert bármiképen magyarázzam is a dolgot, a legnagyobb határozottsággal és őszinteséggel kell kijelentenem, hogy ez a kormány parlamentáris kormánynak nem tekinthető. A mi a bizalmi kérdést illeti, van szerencsém felhozni, hogy miután a jelenlegi kormánynak programmja nincs, tehát bizalomnyilvánitásról szó sem lehet. A nemzetiségi párt előtt, t. ház, csak a jelenlegi kormány eddigi működése áll. A nemzetiségi párt már három év előtt, mikor a jelenlegi kormány mint koalíciós kormány jelentkezett, kifejezte azon aggályait, hogy e kormány nem fog a paktumban elvállalt azon kötelezettségének eleget tenni, hogy az általános, titkos és egyenlő választói jogot megvalósítsa és kifejezte azon aggályait, hogy e kormány a felmerülő nagyon fontos és sürgős nemzetiségi és szocziáíis kérdéseket nem fogja az ország érdekeinek megfelelően megoldani. Sajnos ezen aggályaink alaposaknak bizonyultak, mert a koalicziós kormány három évi működésének ideje alatt nemcsak, hogy nem valósította meg az általános, titkos és egyenlő választói jogot, hanem az u. n. plurális szavazati jog behozatalával továbbra is meg akarta tartani kizárólagos hatalmát, szóval a mai osztálvuralmat az alsóbb néposztályok kárára. (Zaj.) A nemzetiségi és szocziáíis kérdéseket a kormány mostohán, szerencsétlenül kezelte a kormányzat minden terén. A mi a közigazgatást illeti, ott a legnagyobb üldözésekkel találkoztunk, mintha az lett volna a kormány czélja az alsóbb néposztályokkal szemben, hogy a sok büntetéssel elszegényitse a népet, mert milliókra megy azon összeg, a melylyel nemzetiségi vidékeken a parasztok sújtattak pl. azért, mert valamelyik azt merte állítani, hogy nemzetiségéhez és vallásához ragaszkodik. (Zaj.) Tényeket tudnék felhozni, de nem akarok visszaélni ez alkalommal a ház türelmével, csak konstatálni kívánom, hogy a közigazgatás terén nemcsak hogy nem történt semmi javítás, hanem ellenkezőleg, sokkal rosszabbra fordult, sőt egészen tűrhetetlenné vált a helyzet. Az igazságszolgáltatás terén az üldözések száma még nagyobb. Ha összehasonlítjuk a jelenlegi kormány három évi működésének idejét a
