Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-448

445. országos ülés 1909 Hammersberg László jegyző (olvassa) : »III. A képviselőház utasítja a kormányt, hogy addig is, mig az 1885. évi XI. t.-cz. törvény­nyel fog módosíttatni, a kegyelmi utón eszköz­lendő nyugdíjazások és nyugdíjemelések iránt teendő előterjesztéseknél a következő elveket tartsa szem előtt: 1. Nyugdíjemelések kegyelmi utón csakis egyes konkrét esetekben engedélyezhetők, ellenben általános, a nyugdíjazottak egész csoportjába ér­vényes, rendszeresség jellegével bíró nyugdíj­emelések kegyelmi utón sem engedélyezhetők. 2. Kegydij helyett nyugdíjemelésre irányuló kegyelmi tény csak egészen kivételes elbírálást érdemlő esetekben hozható javaslatba. Az ily esetek az illető évi zárszámadás utján külön igazolás mellett jelentendők be a törvényhozásnak. 3. Rendszerint kegyelmi utón engedélyezendő nyugdíjazásoknál vagy nyugdíjemeléseknél a tör­vény által megkívánt, de hiányzó csakis egy kellék engedhető el. 4. Kegyelmi utón nyugdíjazás nem hozható ; avaslatba, ha a nyugdíjazandónak legalább 10 évi beszámítható szolgálati ideje nincs. 5. Kegyelmi utón való nyugdíjazás vagy nyugdíj felemelés csakis az állami alkalmazott nyugdíjazásakor vagy ezt követőleg engedé­lyezhető.* Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a zárszámadásvizsgáló bizottságnak ezen határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a negyedik határozati javaslata a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Kérem azt felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa): »IV. A képviselőház utasítja a kormányt, hogy jövőben az évi zárszámadások kapcsán a következő elvek szemmeltartásával számoljon be az állami üzemek kezeléséről és jövedelmezőségéről: 1. a magyar királyi államvasutak és az állami vasgyárak jövedelmezősége ezen üzemek ingatlan és ingó vagyonából minden üzletév végén a ki­selejtezés, elhasználás, avulás stb. mértékéhez képest szükséges értékleirásra fordítandó összegek levonásával mutatandó ki; 2. az egyes állami üzemek által más üzemektől vagy esetleg az állampénztártól kamatozás nélkül kölcsön- vagy hitelképen igénybe vett összegek az évi zárszámadásokban kitüntetendők és az üzemek jövedelmezőségének kiszámításánál az alaptőkén kívül a kamatmentesen élvezett hitel­összeg is figyelembe veendő ; 3. az állami erdők zárszámadásai kapcsán ki­mutatandó, hogy az illető év folyamán mily erdő­területek és illetve famennyiségek mily egység- és összárakon értékesíttettek. 4. az állami birtokok és fürdők évi zárszám­adásaiban minden birtokra és fürdőre nézve külön kimutatandó, hogy mennyi és mily értékű felszerelés volt az év kezdetén és végén, mely KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. márczius 29-én, hét fon. 289 forrásokból, minő bevételek érettek el és az el­ért bevételek miként használtattak fel.« Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a zárszámadásvizsgáló bizottságnak most felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelen­tem ki. Kmety Károly képviselő ur egy külön indít­ványt nyújtott be. Kérem azt felolvasni. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa): »Uta­sittatik a ministerium, hogy minden évben a zár­számadásokkal kapcsolatosan tegyen részletes jelen­tést arról, hogy mily összegeket mily czimen utal­ványoz a sajtóvállalatok és szerkesztőségek ré­szére.* Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Kmety Károly képviselő urnak most felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház elfogadja Kmety Károly képviselő urnak határozati javaslatát. Most még a zárszámadási bizottság azon javas­lattal járul a képviselőház elé, hogy mindezen indítványok és határozatok hozzájárulás czéljá­ból a főrendiházhoz is áttétessenek. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Helyeslés.) Ha igen, akkor a zárszámadás-vizsgáló bizottságnak ezen javas­latát elfogadottnak jelentem ki. Egyszersmind t. képviselőház, az ezen javas­lattal kapcsolatos jelentések, melyek az egyes negyedévi utalványozásokra vonatkozólag beter­jesztettek, összesen öt darab, ezek is elintézést nyertek. Következnek napirend szerint az 1908. évi állami zárszámadásról szóló jelentése a zárszám­adás-vizsgáló bizottságnak és az ezzel kapcsolatos számvevőszéki jelentések. Az előadó urat illeti a szó. Éber Antal előadó : T. ház ! Csak egész röviden leszek bátor az idő előrehaladottságára való tekin­tettel, az 1906. évi zárszámadásokról beszámolni. Ez az esztendő, a mint méltóztatik tudni, a meg­ítélés szempontjából két részre oszlik. Az év első része ugyanazon megítélés alá esik, mint az 1905. évi pénzügyi kezelés és szintén minden törvényes felhatalmazás nélkül telt le. A második része az évnek az, a mely már a jelenlegi kormány mű­ködése alatt folyt le. Erre vonatkozólag ezúttal más álláspontot kellett az egyes hiteltúllépések és hitelátruházások megítélése szempontjából el­foglalni, mert köztudomású tény, hogy a kormány­nak akkor, mikor a kormányzásra vállalkozott, alkotmányellenes és törvényen kivüli pénzügyi kezelést találván, legsürgősebb kötelessége az volt, hogy a törvényhozás elé költségvetési törvény­javaslatot terjeszszen. Minthogy pedig nem állott kellő idő rendelkezésre, hogy ezeknek a tételek­nek újonnan való szerkesztését vállalhassa, nagyon természetes, hogy ilyen kivételes esetekben a bizottság sem tekinthette az infrakcziókat, az egyes tételektől való eltéréseket, olyanoknak, melyek 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom