Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-448

'290 US. országos ütés Í909 ez alkalommal külön észrevétel tárgyává lennének tehetők. Még csak azt vagyok bátor felemlítem, hogy az 1906. évi zárszámadásokban találjuk elszámolva azon kiadások túlnyomó részét, melyek az akkor folyt nemzeti ellentállás letörésére felhasználtattak, és melyek a zárszámadások legkülönfélébb helyein vannak szétosztva. így a vármegyék közigazgatási, árva- és gyámhatóságok kiadásai közt 108.000 korona előirányzat nélküli kiadás van, melyet az egyes vármegyéknek utólag nyújtott megtérí­tések okoztak. A királyi és kormánybiztosok és azok mellé rendelt személyzet kiadásai czimén 63.910 korona, 28.000 korona pedig az előző kormány által egyes vármegyékbe küldött ilyen királyi és kormánybiztosok fizetése és kiküldetési pótlékának fedezetéül van felvéve. A csendőrség dologi kiadásai közt 572.000 korona tulkiadás szerepel, a melyet az ez alkalmakkor szükségesnek látott kivezénylések és összpontosítások okoztak. Végül a főispáni beiktatások, programmbeszédek megakadályozása az ez alkalmakkor keletkezett zavargások folytán felmerült karhatalmi költségek czimén 126.000 korona tulkiadás van elszámolva. Ezek azok a tételek, melyek nyilván kivehe­tőleg az 1906-iki zárszámadásokból mint az 1905-iki események utólagos költségei számoltatnak el. Egyéb tekintetben bátorkodom a szétosztott jelen­tésben foglaltakra utalni és tisztelettel azt indít­ványozni, hogy az abban foglalt határozati javas­latot elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a zárszámadásvizsgáló bizottság indítványához, mely azt czélozza, hogy az 1906. évi zárszámadások tudomásul vétesse­nek és a hozandó határozat hozzájárulás czéljából a főrendiházzal közöltessék elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a jelentéssel kapcsolatos jelen­tések is elintézést nyertek. Következik a törvényhozás által engedélye­zett évi hitellel szemben az 1907. számadási év L, II., II., IV. negyedében és pótnegyedében, az 1907. évi LII. t.-cz. értelmében az 1908. év első hat hónapjában irányadó 1907. évi költségvetési hitellel szemben az állami zárszámadási év I. negyedében és a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1908. zárszámadási év II. negyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról szóló állami számvevőszéki jelentések. Az előadó urat illeti a szó. Éber Antal előadó : T. képviselőház! Ezek­ben a jelentésekben beszámolunk azokról a negyed­évi számvevőszéki jelentésekről, a melyeket eddig a törvényhozás mindig az évi zárszámadások kap­csán szokott tárgyalni és elfogadni. Mi azonban azon a nézeten voltunk a bizottságban, hogy miután ezeknek a negyedévi jelentéseknek be­terjesztését épen azért irja elő a törvény, hogy időközönként is, mielőtt az évi állami zárszám­márczius 29-én, hétfőn. adások elő lennének terjesztve, módjában legyeu a törvényhozásnak olyan hitel-túlkiadásokról vagy hitel-átruházásokról is tudomást szerezni, a melyek­ben esetleg sürgős intézkedés szüksége forogna fenn, ebből a szempontból nem lehet czélja annak, hogy, mint eddig történt, azok mindig csak az évi jelentéssel intéztessenek el. Ezért mi ezeket a negyedévi jelentéseket most külön vesszük tárgyalás alá. A most tárgya­lás alatt áUó ilyen negyedévi jelentésekben azon­ban nem találunk olyan tételt, a mely a törvény­hozás részéről sürgős intézkedés szükségességét idézné elő. Azért egyszerűen ezen jelentéseknek tudomásulvételét és ezen határozatnak a főrendi­házzal való közlését indítványozzuk. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az előadó ur javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Ennélfogva kijelentem, hogy a számvevőszéknek összes jelentései tudomásul vétetnek és hasonló czélból a főrendiházhoz áttétetnek. Ezzel a mai ülésünk napirendjét letárgyaltuk. Mielőtt azonban az interpelláczióra áttérnénk, javaslatot kívánok tenni a ház legközelebbi ülésé­nek napirendjére és idejére nézve. (Halljuk! Halljuk !) Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését holnap, kedden, 1909. évi márczius hó 30-ikán dél­előtt 11 órakor tartsa. Ezen ülés napirendje legyen : elnöki előterjesztések és irományok bemutatása. Méltóztatnak ezen napirendjavaslatomhoz hozzá­járulni ? (Igen !) Ha igen, akkor a ház legközelebbi ülésének idejét és napirendjét előterjesztésem értel­mében megállapítottnak jelentem ki. Most áttérünk az interpelláczióra. Felkérem Rakovszky Béla képviselő urat, szíveskedjék inter­pelláczióját előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!)^ Rakovszky Béla: T. képviselőház ! Múlt évi november 11-ikén előterjesztett interpelláczióm indokolásában azt a kijelentést tettem, hogy csak természetesnek és méltóságunknak teljesen meg­felelőnek tartom, hogy a szerbek folytonos provo­káczióit ignoráljuk, azokra ideig-óráig nem reflek­tálunk. Ezen beszédem folyamán azt a kérdést is vetettem fel, vájjon a szerbek fegyverkezésével szemben ajánlatos-e, hogy tovább is maradjunk meg az általunk eddig elfoglalt várakozó állás­ponton, holott most hatalmi eszközeink felhaszná­lásával a szerbeket sokkal csekélyebb áldozatok árán kijózaníthatjuk. Az igen t. ministerelnök ur akkori válasza engem teljesen megnyugtatott, mert abból egyrészt azt a meggyőződést merítettem, hogy kormányunk szándéka békés, másrészt azonban azt a meggyőző­dést is, hogy mindamellett gondoskodás történt arról, hogy minden eshetőséggel szemben készen­létben legyünk. Az igen t. kormányelnök urnak ezen békés nyilatkozata, mely azonban a helyzet komoly­ságát nem ismerte félre, valamint külügyi kormány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom