Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-448

'290 US. országos ütés Í909 ez alkalommal külön észrevétel tárgyává lennének tehetők. Még csak azt vagyok bátor felemlítem, hogy az 1906. évi zárszámadásokban találjuk elszámolva azon kiadások túlnyomó részét, melyek az akkor folyt nemzeti ellentállás letörésére felhasználtattak, és melyek a zárszámadások legkülönfélébb helyein vannak szétosztva. így a vármegyék közigazgatási, árva- és gyámhatóságok kiadásai közt 108.000 korona előirányzat nélküli kiadás van, melyet az egyes vármegyéknek utólag nyújtott megtérítések okoztak. A királyi és kormánybiztosok és azok mellé rendelt személyzet kiadásai czimén 63.910 korona, 28.000 korona pedig az előző kormány által egyes vármegyékbe küldött ilyen királyi és kormánybiztosok fizetése és kiküldetési pótlékának fedezetéül van felvéve. A csendőrség dologi kiadásai közt 572.000 korona tulkiadás szerepel, a melyet az ez alkalmakkor szükségesnek látott kivezénylések és összpontosítások okoztak. Végül a főispáni beiktatások, programmbeszédek megakadályozása az ez alkalmakkor keletkezett zavargások folytán felmerült karhatalmi költségek czimén 126.000 korona tulkiadás van elszámolva. Ezek azok a tételek, melyek nyilván kivehetőleg az 1906-iki zárszámadásokból mint az 1905-iki események utólagos költségei számoltatnak el. Egyéb tekintetben bátorkodom a szétosztott jelentésben foglaltakra utalni és tisztelettel azt indítványozni, hogy az abban foglalt határozati javaslatot elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a zárszámadásvizsgáló bizottság indítványához, mely azt czélozza, hogy az 1906. évi zárszámadások tudomásul vétessenek és a hozandó határozat hozzájárulás czéljából a főrendiházzal közöltessék elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a jelentéssel kapcsolatos jelentések is elintézést nyertek. Következik a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1907. számadási év L, II., II., IV. negyedében és pótnegyedében, az 1907. évi LII. t.-cz. értelmében az 1908. év első hat hónapjában irányadó 1907. évi költségvetési hitellel szemben az állami zárszámadási év I. negyedében és a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1908. zárszámadási év II. negyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról szóló állami számvevőszéki jelentések. Az előadó urat illeti a szó. Éber Antal előadó : T. képviselőház! Ezekben a jelentésekben beszámolunk azokról a negyedévi számvevőszéki jelentésekről, a melyeket eddig a törvényhozás mindig az évi zárszámadások kapcsán szokott tárgyalni és elfogadni. Mi azonban azon a nézeten voltunk a bizottságban, hogy miután ezeknek a negyedévi jelentéseknek beterjesztését épen azért irja elő a törvény, hogy időközönként is, mielőtt az évi állami zárszámmárczius 29-én, hétfőn. adások elő lennének terjesztve, módjában legyeu a törvényhozásnak olyan hitel-túlkiadásokról vagy hitel-átruházásokról is tudomást szerezni, a melyekben esetleg sürgős intézkedés szüksége forogna fenn, ebből a szempontból nem lehet czélja annak, hogy, mint eddig történt, azok mindig csak az évi jelentéssel intéztessenek el. Ezért mi ezeket a negyedévi jelentéseket most külön vesszük tárgyalás alá. A most tárgyalás alatt áUó ilyen negyedévi jelentésekben azonban nem találunk olyan tételt, a mely a törvényhozás részéről sürgős intézkedés szükségességét idézné elő. Azért egyszerűen ezen jelentéseknek tudomásulvételét és ezen határozatnak a főrendiházzal való közlését indítványozzuk. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az előadó ur javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Ennélfogva kijelentem, hogy a számvevőszéknek összes jelentései tudomásul vétetnek és hasonló czélból a főrendiházhoz áttétetnek. Ezzel a mai ülésünk napirendjét letárgyaltuk. Mielőtt azonban az interpelláczióra áttérnénk, javaslatot kívánok tenni a ház legközelebbi ülésének napirendjére és idejére nézve. (Halljuk! Halljuk !) Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését holnap, kedden, 1909. évi márczius hó 30-ikán délelőtt 11 órakor tartsa. Ezen ülés napirendje legyen : elnöki előterjesztések és irományok bemutatása. Méltóztatnak ezen napirendjavaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor a ház legközelebbi ülésének idejét és napirendjét előterjesztésem értelmében megállapítottnak jelentem ki. Most áttérünk az interpelláczióra. Felkérem Rakovszky Béla képviselő urat, szíveskedjék interpelláczióját előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!)^ Rakovszky Béla: T. képviselőház ! Múlt évi november 11-ikén előterjesztett interpelláczióm indokolásában azt a kijelentést tettem, hogy csak természetesnek és méltóságunknak teljesen megfelelőnek tartom, hogy a szerbek folytonos provokáczióit ignoráljuk, azokra ideig-óráig nem reflektálunk. Ezen beszédem folyamán azt a kérdést is vetettem fel, vájjon a szerbek fegyverkezésével szemben ajánlatos-e, hogy tovább is maradjunk meg az általunk eddig elfoglalt várakozó állásponton, holott most hatalmi eszközeink felhasználásával a szerbeket sokkal csekélyebb áldozatok árán kijózaníthatjuk. Az igen t. ministerelnök ur akkori válasza engem teljesen megnyugtatott, mert abból egyrészt azt a meggyőződést merítettem, hogy kormányunk szándéka békés, másrészt azonban azt a meggyőződést is, hogy mindamellett gondoskodás történt arról, hogy minden eshetőséggel szemben készenlétben legyünk. Az igen t. kormányelnök urnak ezen békés nyilatkozata, mely azonban a helyzet komolyságát nem ismerte félre, valamint külügyi kormány-