Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-448

288 U8. országos ülés 1909 ismételten szóban volt paktumra, odakonkludál, hogy ez akadályát képezi a kérdés jogi, mondjuk így: közjogi és büntetőjogi felelősségre vonás alá való szubszummálásának. Én kötelességemnek tartom erre vonatkozólag néhány szóval a követ­kezőket elmondani. Miután nekem is részem volt az úgynevezett paktum előkészítésében és megkötésében, csak a magam nevében szólok, bár kötelességet mulasz­tanék, ha fel nem tenném azokról, a kik ott közre­működtek, hogy hasonló helyzetben vannak, mint én, mikor konstatálom, hogy akkor, a mikor az úgynevezett paktum megkötéséről volt szó, igenis tudva volt előttünk az, hogy alkotmányszegések történtek és bizonyos politikai vétségek elkövet­tettek. Ezekkel szemben a hozzánk ez iránt intézett felhívásra járultunk hozzá az úgynevezett politikai aboliczióhoz. De ép oly biztosan állithatom, mint a hogy magamról tudom, hogy egyikünknek sem volt sejtelme sem arról, hogy külön közönséges büntetendő cselekmények lettek volna elkövetve. Meg vagyok róla győződve, hogy ép ugy gr. Andrássy Gyula, mint Kossuth Ferencz is hasonló, teljesen ugyanazon véleményen lesznek, hogy erről nekünk sejtelmünk sem lehetett, nem is volt. Még inkább meg vagyok győződve arról, hogy a paktum megkötésében részt vett másik, sokkal magasabb tényezőnek legkevésbbé lehetett sejtelme is arról, hogy itt ilyen természetű, közön­séges büntetendő cselekmények elkövetéséről van szó. Itt tehát, nézetem szerint, előáll az a helyzet, hogy olyan nóvum konstatál tátik, a melylyel szemben a konszenzust legalább is illő és érdemes volna megállapitani. A kormánynak lesz feladata meggyőződni arról, hogy a mikor utólagosan itt a képviselőház szine előtt előterjesztett jelenté­sekkel büntetendő cselekmények elkövetésére tör­ténik utalás, vájjon fennáll-e a megállajjodás ez irányban is, mert meggyőződésem szerint ez fenn nem állhat. En a magam részéről nem folytatom ezt a diszkussziót. Meg vagyok arról győződve, hogy a paktumot, létesitett másik téi^czőnek sem volt, nem is lehetett szándékában elkövetett büntetendő cselekvényekkel szemben valakit teljes dispenzáczióval mentesíteni. Annak idején talán meg fogom találni a módját annak, hogy ez iránt kérdést intézzek a t. kormányhoz, de meg vagyok győződve arról, hogy ha felvilágosítást kérnénk ez iránt, azt a megnyugtató választ kapnánk, hogy konkrét büntetendő cselekmények tekinte­tében az a paktum abszolúte semmiféle akadály nem lehet arra, hogy az illetők, a kik ezen bün­tetendő cselekményeket elkövették, megfelelő meg­torlásban részesüljenek. Ezt tartottam köteles­ségemnek elmondani. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az elő­adó ur nem kivan szóim. A tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Miután a zárszámadásvizsgáló bizottság öt határozati javaslatot nyújtott be, a leghelyesebb lesz, ha egyenként teszem fel a kérdést a kiüön­márczius 29-én, hétfon. böző határozati javaslatokra. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Elsősorban is kérdem a t. házat, méltóztatik-e a zárszámadásvizsgáló bizott­ságnak a következő határozati javaslatát elfo­gadni, igen vagy nem ? Kérem felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa) : »Mondja ki a képviselőház, hogy az 1905. évben b. Fejér­váry Géza elnöklete alatt működött kormány azon eljárását, a melylyel minden törvényes felhatal­mazás nélkül, sőt a képviselőház 1905, június 21-én hozott 409. sz. határozata ellenére az állami bevételeket beszedte és az állami kiadásokat telje­sitette, elitéli, kárhoztatja és ezen eljárást a parla­menti kormányrendszer alapelveibe és alkotmá­nyunk sarkalatos rendelkezéseibe ütköző vissza­élésnek minősiti. *•­Elnök: Kérdem a t. házat, még egyszer, ismételten, méltóztatik-e a zárszámadásvizsgáló bizottságnak ezen határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen.) Ha igen, akkor kijeién­tem, hogy az elfogadtatott. Már most következik a második határozati javaslat. Kérem azt felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa): »A képviselőház Vörös László volt kereskedelemügyi ministernek abban az eljárásában, hogy a máv. által a kereskedelmi ministeri segédhivatali fő­igazgató kezéhez 200.000 koronát kiutalt, hogy ezen 200.000 korona kezelése tekintetében alantas közegeinek teljesen szabályellenes és törvényeinkbe ütköző rendeleteket adott, hogy ezen összegből minden igaz ok és állami érdek nélkül pusztán párt- vagy egyéni érdekek által vezetve, meg nem érdemelt és meg nem indokolt adományokat oszto­gatott, sőt három izben minden igazoló ok nélkül saját nyugtájára és kezeihez közel 20.000 koronát saját maga felvett és arról el sem számolt, a tör­vényes rendnek oly súlyos megsértését látja, hogy ezen eljárás felett rosszalását fejezi ki és azt elitéli.« Elnök : Ezzel szemben Bozóky Árpád képviselő ur a következő elleninditványt nyújtotta be. Kérem felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa): uta­sítja a ház az igazságügyi kormányt, hogy Vörös László, s bűntársai ellen sikkasztás és hűtlen kezelés miatt indíttasson bűnvádi eljárást az 1905. évi 4936. elnöki szám alatt kiutalt 200.000 korona tör­vénytelen felhasználása miatt.« Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a zárszámadási bizottság indítványát elfogadni, szem­ben Bozóky Árpád képviselő ur elleninditványával igen vagy nem 1 (Igen I Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják a zárszámadásvizsgáló bizottság­nak a javaslatát, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) Többség. A képviselőház többsége el­fogadta a zárszámadásvizsgáló bizottság javaslatát, ennélfogva Bozóky Árpád képviselő ur ellenindit­ványa elesik. Most következik a harmadik határozati javas­lata a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Kérem azt felolvasni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom