Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-447

260 hV7. országos ülés 1909 márczius 27-én, szombaton. végett leszek bátor egy módosítást ajánlani, mely oda irányul, hogy ezek a kezelői és jegyzői munkát végző személyek is magyar állami>olgárok legyenek. Továbbá a 13. §-ban van szó bizonyos kiküldöttekről, kik kézbesitési és egyéb hivatalos cselekményeket végeznek azoknál a személyeknél, kik a főudvarnagyi bíráskodás alá tartoznak. Ezekre nézve is kívánatosnak tartanám kimondani, hogy magyar állampolgárok legyenek. Épen ezért bátorkorlom a következő módosítást ajánlani elfogadásra: »A jegyzői és kezelői munkát a főudvarnagyi hivatal személyzetének erre kijelölt tagjai végzik Budapesten, kiknek, valamint az e törvényben emiitett kiküldötteknek magyar állampolgároknak kell lenniök.« (Helyeslés.) Szent-Királyi Zoltán jegyző : Kmety Károly! Kmety Károly: T. képviselőház! Ennek a javaslatnak közjogi szemjDontból épen abban van a legnagyobb gyengéje, hogy egy osztrák hatóság keretébe illeszti be a magyar birót. Ezt az állapotot lehetőleg rövid időtartamúnak szeretném látni és épen ennek következtében kívánatos volna, hogy a t. ház ez alkalomból utasítást adjon a ministeriumnak arra nézve, hogy tegyen O felségéhez előterjesztést, és pedig minél előbb, oly irányban, hogy Budapesten a bécsi Obersthofmarschallamt-tal egyenrangú, Magyarország területére kiterjedő magyar főudvarnagyi hivatal mielőbb felállíttassák. Ha a dualizmusra és a paritásra súlyt helyezünk, de nem igyekszünk bebizonyítani, hogy a magyarkirályi udvartartás felállítását minden egyes alkalommal követeljük, akkor nagyon szomorúan fogunk ugy a dualizmus, mint, a paritás szempontjából a magyar udvartartással kinézni. Ezért ajánlom elfogadásra következő határozati javaslatomat: »Utasittatik a ministerium, hogy egy külön magyar főudvarnagyú hivatalnak Budapesten leendő felállitása iránt' 0 felségének mielőbb tegyen előterjesztést.« (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. Az igazságügymi nister kivan szólni. Günther Antal igazságiigyminister: T. képviselőház ! Mindenekelőtt kijelentem, hogy elfogadom Nyáry Béla t. képviselőtársam indítványát. Nem is volt a kérdés máskép kontemjjlálva, mint ugy. hogy a kezelőszemélyzet tagja csak magyar honpolgár lehet. Bozóky képviselőtársam indítványai közül egyiket sem fogadom el. Csak egyikre nézve fogom negatív álláspontomat indokolni. 0 itt kimondatni kívánja azt, hogy a magyar jog szerint járjon el ez a magyar bíróság. Hogyha egy magyar bíróságról, magyar birói szervezetről szóló törvény előterjesztetik, és a magyar törvényhozás azt elfogadja, akkor kétségtelen, hogy az ily bíróság, tehát ezen magyar főudvarnagyi bíróság is peres ügyekben csak oly jog szerint jár el, melyet magyar bíróság alkalmazhat. (Helyeslés.) A mi egyébként kiderül a 7. §-ből is, a mely azt mondja, hogy a magyar főudvarnagyi bíróságtól a magyar felebbviteli bíróságokhoz megy az appelláta, s így ebbe a szintén magyar birói szervezetről szóló törvénybe belevenni a magyar jogot, a többibe pedig nem venni bele, ez oly eljárás volna, a mely törvényszerkesztési és jogi szempontból sem volna megfelelő. A mi Kmety képviselőtársam határozati javaslatát illeti, ha ő annyira hangsúlyozta a ministeri felelősséget, a mely itt teljes mértékben érvényesül, akkor méltóztassék a ministeri felelősségnek a mi alkotmányjogunknak megfelelő azt a konzekvencziáját is levonni, hogy az a minister, a ki itt ül, és annak a pártnak a ministere. a melynek értekezletén ez a törvényjavaslat elfogadtatott, maga fogja megitélni azt, hogy mit, mikor és hogyan kell tennie. Nem fogadom el a határozati javaslatot. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik, a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. §. meg nem támadott részét változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Az első bekezdéshez Bozóky Árpád képviselő ur azt a módosítást nyújtotta be, hogy ezen szavak után »hármas tanácsban határoz* tétessék »a magyar anyagi és alaki jogszabályok szerint,* Kérdem, méltóztatik-e az eredeti szöveget szemben Bozóky Árpád képviselő ur módosításával változatlanul elfogadni igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. J Többség. A képviselőház az 1. §. első bekezdését változatlanul fogadja el szemben Bozóky Árpád képviselő ur módosításával. A második bekezdéshez az előadó ur nyújtott be módosítást, a mely azt czélozza, hogy az első sorban ezen szó után »után« tétessék : »és a magyar kir. ministerelnök ellenjegyzése mellett*. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a szakasz második bekezdését szemben az előadó ur módosításával változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, akkor kijelenteni, hogy az eredeti szöveg nem fogadtatik el változatlanul, hanem elí'ogadtatik az előadó ur módosításával. Ugyancsak a második bekezdéshez Bozóky Árpád képviselő ur nyújtott be módosítást, a mely azt czélozza, hogy ezen szavak: »a ki a főudvarnagyi hivatal személyzetének létszámába tartozik« hagyassanak ki. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben Bozóky Árpád képviselő ,ur ezen módosításával,