Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-447

447. országos ülés 1909 m Miután az eljárás minden tekintetben megfelel a rendes vasúti engedélyezésnél szokott eljárásnak és miután az állam hozzájárulása nem tesz többet, mint a mennyit más ilyen vasútnál az állam adni szokott, kérem a t. képviselőházat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot elfogadni. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor azt általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem SzentKirályi Zoltán jegyző urat, szíveskedjék a czimet felolvasni. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a czimet). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvenyj avaslat czimet változatlanul elfogadni ? (Igen l) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa az 1. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul elfogadni ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az 1. §. változatlanul elfogadtatik. Következik a 2. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 2. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a 2. §-t változatlanul a közlekedési és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ugy azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 3. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a 3. §-t változatlanul a közlekedési és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 4. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a 4. §-t változatlanul a közlekedési és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ugy azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa az 5. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat : méltóztatik-e elfogadni az 5. §-t változatlanul a közlekedésügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ugy azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Ezzel, t. ház, a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, javaslom a t. háznak, méltóztassék annak harmadszori olvasását a ház legközelebbi ülésének árczius 27-én, szombaton. 247 1 napirendjére kitűzni. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelenteni ki. Következik a kerepes—gödöllői helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat. Az előadó urat illeti a szó. Hoitsy Pál előadó: T. ház ! A budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság, a melynek birtokában van a budapest—kerepesi helyi érdekű vasút, ezt a vonalat meg akarja hosszabbitani Gödöllőig azzal a czéllal, hogy ilyen módon az azon a vidéken lakó és nyaraló, Budapestre tendáló publikumnak uj és olcsó közlekedési eszközt teremtsen. A vasút villamos erőre lesz berendezve, miután ez a társaság tudvalevőleg engedélyt kapott arra is, hogy Budapestről Kerepesig meglevő vonalát villamos erőre alakítsa át. A vasút továbbá annak a czélnak is szolgál, hogy az államvasutak ezt a túlságosan igénybe vett vonalát Gödöllőtől Budapestig a személyforgalom tekintetében megkönnyítse. Ez a vasút teljesen az érdekeltek pénzén épült, a magyar állani semmiféle hozzájárulást ehhez nem ad, ennélfogva kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Van valaki szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Bernát István. Bernát István : T. ház ! Az a megokolás, a melylyel a közlekedési bizottság ezt a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja, az én nézetem szerint kifogásokra ad alkalmat. Én elismerem, hogy a kerepes-gödöllői vonal bizonyos tekintetben a lokális érdekeket elő fogja mozditani és mint ilyen pártolásra méltó. Azonban az a megokolás, a melyet a közlekedési bizottság felhoz, és a melyre, ugy látszik, a fősúlyt helyezi, hogy t. i. ezáltal a magyar államvasutaknak budajaest-gödöllői vonala bizonyos tekintetben a forgalomtól felszabadul, olyan, a milyet el nem fogadhatunk. Végre is, a magyar államvasutaknak egy vonaláról, tehát állami tulajdonról és annak forgalmáról van szó, tehát tőlünk azt kérni, hogy ennek egy részét mi átadjuk egy magántársulatnak, vagy azt kívánni, hogy ezt helyeseljük, azt hiszem, mégsem helyén való. Ez a gödöllő-budapesti vonal kétvágányú és az én hitem és tudomásom szerint forgalommal annyira túlterhelve nincsen, hogy a mostani forgalmat meg ne birná. Ez tehát egyáltalán nem szolgálhat indokul arra, hogy mi ezt a gödöllő-kerepesi vasutat engedélyezzük. Ellenben fel kell hoznom azt is, hogy ez tulaj donképen egy olyan társaságnak engedélyeztetik, a mely bizonyos tekintetben kifogásokra ad okot. Méltóztatnak tudni, hogy ez a Budapesti helyi érdekű vasúttársaság, a mely itt most engedélyt kap, azonos azzal a társasággal, a mely 10 évvel ezelőtt Budapest fővárostól azt a közúti vaspálya-szerződést erőszakolta ki, a melyben olyan óriási viteldijakat stipuláltak szerződésileg, hogy később maga a vaspálya-társaság, a nélkül, hogy erre jogilag szoritható lett volna, önként volt