Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-447

246 447. országos ülés 1909 márczius 27-én, szombaton. Az igazságügyi és a munkás ügyi bizottság tárgyalás alá vette e szabászatot, megvizsgálta annak részleteit és mindenben a törvényes intéz­kedéssel egyezőnek találta. Mikor a két bizottság nevében e szabályzatot illetőleg a jelentés tudomásulvételét kérem, két körülményre vagyok bátor a t. ház figyelmét felhívni. (Halljuk !) Az egyik az, hogy a szabályzat a legmesszebb menő módon biztositotta a bírósági intézmény független jellegét és a legteljesebb mértékben gon­doskodott e bíróság függetlenségének biztosíté­kairól. Kiváló figyelmet érdemel e mellett az a körülmény, hogy a szabályzat a tisztviselők jogainak, jogkörének biztosításáról és körülbástyá­zásáról oly módon és oly mértékben gondoskodik, hogy el lehet mondani, hogy nincs oly szabály­zatunk, mely ezt hasonló mértékben tenné. (Tetszés,) Rá kell mutatnom, hogy e részben a szabályzat hozzásimul a mai kormányzati rendszernek ahhoz a szelleméhez, a mely a tisztviselő jogkörét min­den téren tiszteletben tartja. Arra kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a kereskedelmi minister jelentését tudomásul venni, s hasonló eljárás végett a főrendiházzal is közölni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Van valaki szólásra feljegyezve ? Szmrecsányi György jegyző: Surmin György! Surmin György (horvátul beszél). Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az elő­adó ur kivan szólni ? Nem kivan szólni. A tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a munkásügyi és az igazság­ügyi bizottság jelentését tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az tudomásul vétetik és hasonló czélból áttétetik a főrendiházhoz. Következik a kisilva—óradnai helyi érdekű gőzmozdonyu vasút engedélyezése tárgyában a kereskedelemügyi minister jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Hoitsy Pál előadó : T. képviselőház ! A keres­kedelemügyi minister ur a saját hatáskörében engedélyt adott egy vasútnak az építésére Kis­ilvától Öradnáig, hol az államnak a bányái feküsz­nek. Már akkor, mikor a bethlen—kisilvai vasút épült, az engedélyes kötelezettséget vállalt magára arra nézve, hogy ezt a második folytatólagos vasutat is három esztendőn belül ki fogja építeni. A vasútnak költségeihez a helyi érdekeltségek járultak hozzá, az államnak összes hozzájárulása 13.72%, tehát alatta marad a törvényben meg­engedett 20%-os maximumnak. A minister ur erről jelentést tesz a háznak és én kérem a t. képviselőházat, méltóztassék ezt a jelentést tudo­másul venni. (Helyeslés.) Elnök; Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az előadó ur javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az elfogadtatik, és ennek alapján kijelentem, hogy a jelentés tudomásul vétetik és hasonló czélból a főrendiházhoz áttétetik. Következik a homonna-takcsányi h. é. vasút engedélyezéséről a kereskedelemügyi minister je­lentése. Az előadó urat illeti a szó. Hoitsy Pál előadó .* T. képviselőház ! A ke­reskedelemügyi minister ur ugyancsak a saját hatáskörében engedélyt adott egy vasút építésére, a mely Hommonától Takcsányra vezet, különösen azzal a czélzattal, hogy az ott létező nagy erdősé­geket ki lehessen használni. Az állam hozzájáru­lása az alaptőkének törzsrészvények által fedezett részéhez 15'78%-ot tesz ki; ez is alatta maradt a törvényben megengedett m.aximumnak; tehát a minister ur teljesen saját hatáskörében járt el. Ennélfogva kérem a jelentést tudomásul venni. (Helyeslés). Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kereskedelmi minister ur jelentését tudomásul venni és elrendelni, hogy az hasonló czélból a fő­rendiházzal is közöltessék ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a jelentés tudomásul vétetik és hasonló czélból a főrendiházzal közöltetik. Következik a vácz-budapest-gödöllői h. é, villamos vasút engedélyezésének megtörténtéről a kereskedelemügyi minister urnak jelentése. Az előadó ur kíván szólni. Hoitsy Pál előadó: T. ház! Tavaly méltóz­tattak egy törvényt alkotni, a mely az 1908-ik évi XXXIV. t.-cz. gyanánt a törvénytárba beik­tattatván, felhatalmazza a ministert, hogy enge­délyokmányt adjon a vácz—budapest—gödöllői vasútra vonatkozólag. A minister ur ezen törvé­nyes felhatalmazás következtében az engedély­okmányt kiadta és most erről a háznak jelentést tesz. Kérem ezt a jelentést tudomásul venni. Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kereskedelmi minister ur ezen jelentését tudomásul venni és elrendelni, hogy az hasonló czélból a főrendiházzal is közöl­tessék 1 (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy tudomásul vétetik és hasonló czélból a főrendiház­zal közöltetik. Következik a nagyszeben—szentágotai h. é. vasút engedélyezése és a Segesvár—szentágotai h. é. vasúttal való egyesítéséről szóló törvényjavas­lat tárgyalása.Az előadó urat illeti a szó. Hoitsy Pál előadó : T. képviselőház! A nagy­szeben—szentágotai vasút arra van hivatva, hogy összeköttetését képezze a magyar állam­vasutaknak Segesvár felé ; nevezetesen folytatását fogja képezni a már meglevő Segesvár—szent­ágotai vasútnak. Ez a vasút teljesen közkézben van, a mennyiben az összes részvényesek Szeben megye birtokában vannak. Ennélfogva ezt az uj vasutat is a megye akarván építeni, szükségesnek látszik, hogy az eddig készenlévő segesvár—szent­ágotai vasút, valamint a nagyszeben—szentágotai vasút is egyesittessék. Erre a vasútra igen nagy szükség van, mert meglehetősen elzárt vidék köz­gazdasági érdekeit van hivatva szolgálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom