Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-437

18 Í37. országos ütés l90t) márczius iö-in, szerááti. akkor Vázsonyi Vilmos képviselő ui módosítása is el fog esni. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a kérdést igy tegyem fel ? (Igen !) Ha igen, akkor kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 25. §-nak utolsó bekezdését eredeti szövegében, szemben MezőfL Vilmos képviselő ur elleninditványával, változatlanul elfogadni, igen vagy nem '! (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem,' hogy az eredeti szöveg fogadtatott el és hogy Mezőfi Vümos képviselő urnak elleninditványa elesett. Kérdem továbbá a t. képviselőházat, méltóztatik-e az eredeti szöveget változatlanul elfogadni, Vázsonyi Vilmos képviselő ur azon módosításával szemben, hogy ezen szó után »behivás« tétessék »valamint egyéb rendkívüli köriilmények«, igen vagy nem ? (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveg Vázsonyi Vilmos képviselő ur módosításával fogadtatott el. Vázsonyi Vilmos képviselő ur még egy módosítást nyújtott be, a melyben azt czélozza, hogy e szavak után »figyelembe vehető ugyan«, a következő lenne teendő : »Ilyen okból az adótételek fokozata mérsékelhető, sőt az adóköteles az adó alól teljesen fel is menthető*. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Vázsonyi Vilmos képviselő ur ezen módosításával, igen vagy nem 1 (Nem !) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveget nem fogadja el a ház, de elfogadja azt Vázsonyi Vilmos képviselő ur módosításával. Következik a 26. §. Zlinszky István jegyző (olvassa a 26. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Zlinszky István jegyző: Vázsonyi Vilmos! (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) Vázsonyi Vilmos: T. ház! A 26. §. a bevallási kényszerről szól, illetőleg részletesen szabályozza, hogy mikép kell az adóköteleseknek a vallomást megadni. Midőn a második bekezdés a vallomási kényszerre nézve általános szabályt állit fel, azt a kifejezést használja, hogy az adókötelesnek bármely forrásból eredő adóköteles vagy adómentes jövedelme a források megjelölésével bevallandó. A harmadik bekezdésben azután azt állapítja meg, hogy ha olyan jövedelemről van szó, a melynek összegét csak becsléssel lehet megállapítani, elegendő, ha az adózó vallomásában a jövedelem számszerű megjelölése helyett csupán azokat az adatokat közli, a melyekre az adóalap megállapításánál szükség van. Ez teljesen összhangzó azokkal a fejtegetésekkel, a melyeket a pénzügyminister ur a keresetadóról szóló törvényjavaslat 23. §-ánál mondott el, t. i. hogy a kereseti adó alá eső jövedelmeknél a kényszerbevallás nem vonatkozik arra, hogy a kereseti adóköteles tartozik jövedelmét szám szerint is bevallani, hanem elég, ha csak magát a jövedelmi forrást és azokat az adatokat, a melyekből az ő jövedelmének számszerinti magasságára következtetni lehet, jelöli meg. A kereseti adóról szóló törvény 23. §-ánál, valamint a jövedelmi adóra vonatkozó törvényjavaslat megfelelő szakaszánál is a pénzügyminister ur ezt az értelmezést fogadta el és kétségtelen, hogy a 26. §. harmadik bekezdése sem czéloz egyebet, mint ezt. Ennek következtében abból a szempontból, hogy világosabb legyen a szöveg, tehát nem szószaporítás szempontjából, hanem hogy összhangba kerüljön a törvényjavaslat egyéb intézkedéseivel, javaslom, hogy ezen szavak után : »ha olyan jövedelemről van szó, a melynek összegét csak becsléssel lehet megállapitani«, a következő betoldás vétessék fel: »és általában kereseti adó alá eső jövedelemnek. Ez összhangzásba hozza ezt a szakaszt a kereseti adóról szóló törvényjavaslat 23. §-ával és megfelel teljesen a pénzügyminister ur által elmondott fejtegetéseknek. Ajánlom ezen módosítás elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Zlinszky István jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: Nem kívánok szólni. Zlinszky István jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. képviselőház ! A pénzügyi bizottság ezen 26. §-hoz a mezőgazdasággal foglalkozókra nézve egy pótlást ajánl, a mely abból áll, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó, ha jövedelme a múlt évhez képest nem változott, jogosult legyen, épen ugy, mint már a kereseti adónál kimondtuk, a jövedelem bevallási ivben kinyilvánítani, hogy az ő jövedelme nem változott. A pénzügyi bizottság szövegezése szerint azonban ez csak azokra lenne alkalmazható, a kik kizárólag mezőgazdasággal foglalkoznak. Ha meggondoljuk, hogy pl. a falun a plébános is, a jegyző is foglalkozik mezőgazdasággal, a kisebb városokban pedig az ügyvéd és az orvos is, szóval sok mindenféle más foglalkozású ember egyúttal mezőgazdasággal is foglalkozik, akkor, ha a pénzügyi bizottság szövegezését hagynék meg, annak a mezőgazdának adóbevallási ive, a ki más keresetforrással is rendelkezik, nem lenne ugy kezelendő és figyelembe veendő, mint a kizárólag mezőgazdasággal foglalkozóké. Nyilvánvaló, hogy ez méltánytalan volna, mert hiszen a nem kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó adóbevallási ive más foglalkozása és keresete szempontjából ugy is külön elbírálás alá esik. Azt hiszem, hogy a »kizárólag« szó elhagyása esetén ez a sérelem nem következhetik be, és azért mély tisztelettel elfogadásra ajánlom azon módosításomat, hogy a pénzügyi bizottság által javaslatba hozott pótlásból ez a szó : »kizárólag<< hagyassék ki. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, bezárom a vitát. Az előadó ur nem kivan szólni. A tanácskozást berekesztem. A kérdést akként fogom feltenni, hogy a 26. §. eredeti szövegét szembe fogom állítani