Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-446

i-íG. országos ülés 1909 márczius 26-án, pénteken. 241 1840: VI. t.-czikk 8. §-a miként lett végrehajtva és hogy miféle intézkedéseket tett a kormány e törvény végrehajtása tekintetében«. Kérdem a t. házat: rnéltóztatik-e Bozóky Árpád képviselő ur ezen határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Nem, I) Kérem azokat, kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház tehát nem fogadja el Bozók}^ Árpád képviselő ur most felolvasott hatá­rozati javaslatát. Ezzel a 3. §-szal végeztünk. Most kérdem a t. házat: méltóztatik-e gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister urnak uj szakaszra vonat­kozólag benyújtott és következőleg szóló indít­ványát elfogadni '! Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa) .- »A 4. §. elé mint uj 4. §. a következő teendő : Az 1898. évi XIV. törvényczikk 7. §-ának b) pontja akkép módosittatik, hogy az állami kongrua kiegészíté­sének időre szóló elvonása legfeljebb három évig tart. Ugyanezen szakasz utolsó bekezdésének hivat­kozása az 1893 : XXVI. t.-czikk 13. §-ára az 1907. évi XXVII. t.-czikk 22. §-ának c) pontjára való hivatkozással cseréltessenek fel.« (Helyeslés.) Kérdem a t. házat: méltóztatik-e gr. Apponyi Albert... Nagy György: T. ház ! Nem tudtam felirat­kozni, mert csak most olvastatott fel az uj szakasz szövege. Elnök: Már letárgvaltatott, a vita bezárása előtt nyújtotta be a vallás- és közoktatásügyi mi­nister ur az uj szakaszra vonatkozó indítványt, a képviselő urnak, valamint bárkinek a házban joga és módja lett volna ahhoz hozzászólni. Minek­utána a vitát bezártam, a képviselő ur ehhez nem szólhat. Nagy György : Hiszen ez uj szakasz. Elnök : Kérdem tehát a t. házat: méltóztatik-e gróf Apponyi Albert képviselő ur most felolvasott javaslatát az uj szakaszra vonatkozólag elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Akkor azt elfogadottnak jelenteni ki. Következik a 4., most már 5. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a régi 4., az uj 5. §-(/ Elnök : Az előadó ur nem kíván szólni. Szent-Királyi Zoltán jegyző: Damíán Vazul! Damján Vazul : T. képviselőház ! Ezen sza­kaszra nézve is ugyanaz a nézetem, a mit a 3. §-nál előadott indokoknál fogva bátor voltam kijelen­teni, hogy tudniillik ennek sincs helye a törvény­ben, s ezért javaslom, hogy az kihagyassék, mert okot szolgáltathat az állam és egyház közti össze­ütközésre. Ezen szakasz a következőt mondja: »Az 1898: XIV. t.-cz. 9. §-ának ekkép ki­egészített határozni anyai alkakiiazandók akkor is, ha a kiegészített jövedelemmel bíró lelkész (1., 2. §.) az állam törvényei vagy a kormány törvényes rendeletei által reá rótt kötelességeket nem telje­siti. Ha az eljárás során bebizonyul, hogy a lelkész­nek ez a ténye vagy mulasztása, felsőbb egyházi hatóságának rendeletén alapul, ugy a vallás- és közoktatásügyi' minister az illető hatóságot e KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. rendelet megváltoztatására hivja fel és a memrvi­ben az e felhívásnak három hónapon belül nem tesz eleget, elrendelheti, hogy az állami kongrua­kiegészítés czimén engedélyezett összegek az illető egyházi hatóság területén működő lelkészeknek külön-külön és közvetlenül fizettessenek ki.« Simkó József: Helyes ! Damián Vazul : Ez a rendelkezés alkalmat nyújt a ministernek arra, hogy mélyen belenyúl­jon az egyházi autonómiába, (Ellenmondás.) és Nagy Dezső képviselőtársamnak az az óhaja, hogy a lelkészek a jövedelemkiegészitést egyenesen az állampénztárból kapják, ime könnyen teljesülni fog, hiszen a ministernek megadatik az a jog, hogy egy lelkésznek a ministeri rendelet elleni magatar­tása miatt — ha ez a magatartása az ő egyház­hatóságának rendeletén alapult — az egyháztól, és az egyházfelekezet hatósága ezt meg nem vál­toztatja, a jövedelemkiegészitést egészen elvonja és azután minden egyes lelkésznek külön-külön kiadja. Ez az intézkedés valóban igen nyomasztó és ez sem czéloz arra, hogy a békés viszony az egyház és állam között fentartassék. Ez a rendelkezés is a ministernek alkotmányos államhoz nem illő korlátlan rendelkezési jogot ad. következőleg az állam tekintélyével össze nem egyeztethető. Ezen szempontokból érjen az állam és egyház között fentartandó jó és békés viszony tekintetéből kí­vánatos, hogy ez a rendelkezés a törvényből ki­hagyassék. Épen azért az én indítványom az, hogy a 4. § egészen kihagyassék. Elnök : A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister: T. képviselőház! Bátor vagyok ehhez a szakaszhoz egy módositást beadni, mely abból veszi eredetét, hogy az eredeti szövegnek azon rendelkezése folytán, mely szerint az a szi­gorú szankczió, a melyet ez a törvényjavaslat második bekezdésében tartalmaz, nemcsak az állani törvényeivel, hanem a kormány rendele­teivel ellenkező lelkészre és egyházi főhatóságra is kiterjeszkedik, több oldalról az az aggodalom merült fel, hogy minden néven nevezendő ren­deletnek ily erős szankczióval való felruházása, különösen a mi viszonyaink között, aggályos. Ennek folytán mérlegeltem azt, hogy ezzel a szakaszszal mi a czélunk. Czélom azoknak az üzemieknek megfékezése, a melyek az állam biz­tonsága, az állam egysége ellen irányulnak. (Élénk helyeslés.) Eiinek folytán hajlandó vagyok magam is indítványozni, hogy a rendeleti hatáskörnek ez a szankcziója a törvényre feltétlenül, de a rendeletek közül csak azokra szorítkozik, a melyek az államellenes mesterkedések és üzelmek meg­fékezése érdekében adattak ki. (Élénk helyeslés.) Ezt annál könnyebben tehetjük, mert az 1907. évi XXVII. törvényczikk 1. §-ának c) pontjában meg van állapítva, hogy mi az, a mi államellenes. Én tehát ezt a szigorú szankcziót az ezen tör­vénynyel összefüggő rendeletekre akarom szorítani. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom