Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-444

kh-k-. országos ülés 1909 wárcziüs 23-án, kedden. 177 (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Van valaki felírva az 1. §-hoz ? Szent- Királyi Zoltán jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád : T. képviselőház Ünditványozom az 1. §-hoz a következő második bekezdést: »Kiköttetik azonban, hogy a vasútüzemet az alakitandó magyar részvénytársaság kezelésébe vegye.« Sziklai Ottó t. képviselőtársam indokolásából látom, hogy a Pozsonytól Bécsig terjedő villamos vasútra két részvénytársaság lesz, egy magyar és egy osztrák. Látom belőle azt, hogy Pozsony városa a vállalkozóval, Tauber Vilmossal még 1905-ben üzemszerződést kötött. Ezt az üzemszerződést a kereskedelemügyi minister ur 1905 április hó 28-án jóváhagyta és ebben az üzemszerződésben a magyarságnak politikai és gazdasági érdekei valósággal fel vannak áldozva, mert ennek az üzemszerződésnek legelső pontja azt tartalmazza, hogy a Pozsonytól a határszélig terjedő magyar vasútnak üzeme nincs a magyar, hanem az osztrák részvénytársaságra van bizva. Már pedig ha az kezeli majd a magyar vasutat is, akkor még inkább ki lesz szolgáltatva ez a vasút az osztrák érdekeknek. Az a részvénytársaság fogja majd meghatározni a menetidőt, a menetdijakat és fogja eldönteni az üzemmel összefüggésben álló egyéb lényeges kérdéseket. Nehogy tehát ez a minister ur által is jóváhagyott kikötés érvényesüljön, szükséges lenne a törvényben kikötni azt, hogy maradjon meg a magyar vasút üzeme a magyar részvénytársaság kezében. (Helyeslés balfelől.) Kérem tehát a t. házat, méltóztassék ez irányú módosításomat elfogadni. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Az 1. §-hoz Bozóky Árpád képviselő ur módosítást nyújtott be, a mely azt czélozza, hogy e szakasz második bekezdéseként a következők iktattassanak a törvényjavaslatba. Hammersberg László jegyző (olvassa): »Kiköttetik azonban, hogy a vasút üzeme az alapítandó magyar részvénytársaság kezelésében legyen.« Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 1. §. meg nem támadott részét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen 1) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az 1. §. meg nem támadott része elfogadtatott. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Bozóky Árpád képviselő urnak az imént felolvasott módosítását elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház nem fogadja el Bozóky Árpád képviselő ur módosítását, ennélfogva Bozóky képviselő ur módosítása elesik. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. Következik a 2. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 2, %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 3. §-íJ. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 3. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Sziklai Ottó képviselő ur egy öt pontból álló határozati javaslatot is nyújtott be, a melyet azonban visszavont. Ennélfogva e felett nincs szavazásnak helye. Ezzel a pozsony-országhatárszéli helyi érdekű villamos vasúti engedélyezéséről szóló törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, javaslom a t. háznak, hogy méltóztassék annak harmadszori olvasását a ház legközelebbi ülésére kitűzni (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki, s egyszersmind kijelentem azt is, hogy ezzel együtt Pozsony szabad kir. város közönségének ezen törvényjavaslattal kapcsolatban tárgyalt háromrendbeli felirata is elintézést nyert. Következik a lelkészi jövedelem kiegészitéséről szóló 1898 : XIV. törvényczikk módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Mérey Lajos előadó : T. ház ! (Halljuk! Halljuk I) Mikor a vallás- és közoktatásügyi minister ur áital beterjesztett, az 1898 : XIV. törvényczikk módosításáról szóló törvényjavaslatnak érdemleges tárgyalásába fog bele a t. képviselőház, akkor egy régebben tett Ígérete beváltásának és egy régóta, nagyon régóta húzódó kérdés megoldásának munkáját végzi el. A képviselőház, illetőleg a törvényhozás az 1898: XIV. t.-cz. 1. §-ában Ígéretet tett arra nézve, hogy a katholikus lelkészek jövedelmének kiegészítése kérdését is rendezni fogja, a mint az ezen rendezést szükségessé tevő előző kérdések tisztába lesznek hozva. Ezek az előzetes kérdések abból állottak, hogy tisztába kellett hozni mindenekelőtt azon igenjüket, a melyeket a katholikus lelkészek a jövedelem tekintetében emelhetnek, másfelől pedig gondoskodni kellett azon fedezetről, a melyből ezen igényeket, illetőleg a katholikus lelkészek jövedelmének kiegészítését fizetni kell és fedezni lehet. A késedelemnek nem volt oka sem a törvényhozás, sem a kormány. Oka volt azon különleges joghelyzet, a melyet Magyarországon a római katholikus egyházra és vallásra nézve különösen 0 felségének, a magyar királynak főkegyúri joga biztosit. Tudjuk, hogy a kongnia rendezésének kérdése ujabban 1885-ben indult ismét meg, akkor, a mikor az akkori közoktatásügyi minister, Trefort Ágoston. 1885 márczius havában a prímáshoz intézett 23