Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-442
H2. országos ülés 1909 Bemutatom Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minister ur levelét, melylyel bejelenti, hogy egész betegségének tartamára a tárczája körébe tartozó törvényjavaslatok és jelentések tárgyalásánál a házszabályok 214. §-a értelmében helyettesítésével Szterényi József államtitkár urat bizta meg. Tudomásul vétetik. Következik a polgári eljárásra vonatkozólag az 1905. évi Julius hó 17-én Hágában kelt nemzetközi egyezmény beezikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1185, 1113) harmadszori olvasása. Felkérem Szmrecsányi György jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki, egyszersmind pedig javaslom, hogy ezt a törvényjavaslatot tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából tegyük át a főrendiházhoz. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a teljeskoruak gyámságára és hasonló védelmi intézkedésekre vonatkozólag az 1905. évi Julius hó 17-én Hágában kelt nemzetközi egyezmény beezikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1086,1114) harmadszori ol Felkérem Szmrecsányi György jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen!) Ha igen, akkor azt a harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki. Indítványozom egyszersmind, hogy ezt a törvényjavaslatot tárgyalás és szives hozzájárulás végett tegyék át a főrendiházhoz. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni % (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az állami kőszénbányászat fejlesztéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1119,1121) tárgyalása. Szólásra következik 1 Szmrecsányi György jegyző: Ferenczy Géza! Ferenczy Géza : T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal az igen tisztelt pénzügyminister ur több kőszénbányának az államkincstár részére történt megvételét jelenti be jóváhagyás czéljából a törvényhozásnak és ugy ezeknek, valamint a már korábban állami tulajdonba jutott hasonló üzemeknek, továbbfejlesztéséhez szükséges beruházások czéljaira megfelelő összeget kér a törvényhozástól. A milyen egyértelmű örömmel és megelégedéssel vette tudomásul a t. háznak minden egyes tagja, valamint a közvélemény is, a mélyen t. pénzügyminister ur azon elhatározását, hogy a tárczius 19-én, pénteken. 115 széntermelés terén tapasztalható visszaélések meggátlása, valamint a szükségleteknek minden helyen és minden időben kellő mennyiségben rendelkezésre állhatásának biztosítása szempontjából egy nagyobb irányú állami szénbányászatot határozott el bevezetni, (Helyeslés.) ép annyira fájdalmasan érintette hazánk délkeleti részét, s különösen a Székelyföldet az, hogy ezen jótékony állami akezióban hazánk ezt a legelhagyatottabb részét a beterjesztett javaslat előnyeiben nem részesiti. Nem tudjuk ugyan, hogy a beterjesztett javaslattal a mélyen t. pénzügyminister ur a tervbevett állami szénakeziót befejezettnek tekinti-e, avagy még további és távolabbi mezőkre kiterjesztést is tervel-e, de, a mennyiben a beterjesztett javaslattal az idevonatkozó állami akcziót befejezettnek tekintené, ugy már ez alkalommal is hangoztatnom kell, hogy ezen akczió, különösen hazánk délkeleti részeinek érdekei szempontjából, sok kívánalmat nem elégit ki, és bizonyos félszegséget, bizonyos fogyatékosságot tár fel. Én ugyanis azt hiszem, hogy az állami akczió csak akkor elégíti ki a hozzáfűzött várakozásokat és kívánalmakat, ha hazánk minden részén, ugy a gyáriparnak, mint a magánfogyasztásnak, megfelelő mennyiség kellő időben és módon rendelkezésre áll. Ezt az elvet mindenesetre osztja a mélyen t. pénzügyminister ur is, hiszen erre utalnak nemcsak tett kijelentései, hanem azon értékes tényei is, hogy hazánk különböző részein törekedett megvásárolni az állam részére széntelepeket, így Horvátország érdekei czéljából a vrdniki, hazánk északkeleti részei számára a sajókazinczi, kormospusztai, a nyugati részek számára a komlói, a délmagyarországi részek számára a krassószörénymegyei almási széntelepeket szerezte meg. És az Alföldnek folyton gyarapodó nagyobb iparát, s mindinkább sűrűsödő vasúthálózatát, valamint hazánk erdélyi részének szükségletét, valamint az összszükségletnek mintegy tartalékalapját képező mennyiséget magából a petrozsényi bányászatból, és annak intenzivebbé tételéből kívánja fedezni. A törvényjavaslat indokolása bő felvilágosítással szolgál a most megszerzett és üzembe vett bányák termelési mennyiségéről. Én ez idő szerint nem kívánok, sem a mennyiségek, sem a minőségek kritikai mérlegelésével foglalkozni, de nem hallgathatom el aggodalmamat a felett, hogy vájjon a javaslat indokolásában kifejezett mennyiségek realizálhatók lesznek-e 1 Nem kívánok ezért kiterjeszkedni ezúttal erre azért, mert csak hazánk erdélyi részeinek, különösen pedig a Székelyföldnek kívánalmait kivánom ez alkalommal kidomborítani. A mint bátor voltam megemlíteni, az Alföld igényei, valamint hazánk délkeleti részének, szóval, az egész erdélyi résznek szükséglete főleg a petrozsényi szénbányászat termelése révén nyernének kielégítést. Én azon aggodalmamnak adok kifejezést, hogy az ott termelt szénmennyiség még azon esetben is, hogyha a javaslat indokolásában 15*