Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-441
Hl. országos ülés 1909 ír, Azonkívül a minister ur felbontotta a Petrozsényben az állami bányákra vonatkozólag a salgótarjáni bányatársulattal fennállott szerződést. E bányák eddig teljesen parlagon hevertek. A társulat mindössze 200.000 korona bért fizetett az államnak, de állami területről egyetlen egy métermázsa szenet sem fejtett le. Megszerezte magának a bérszerződést, hogy egyrészt a kolóniát és a munkásházakat használhassa, másrészt, hogy az államnak itt konkurrencziát ne csinálhasson. A pénzügyminister ur ezek után rövid idő alatt remélhetőleg 20—22 millió métermázsa szenet fog produkálhatni oly helyekről, a melyeken eddig nem termeltek. így az ország egyrészt itthon fogja szénszükségletének legnagyobb részét fedezhetni (Helyeslés.) és a mennyiben a legfinomabb és legjobb minőségű szénben mégis importra leszünk utalva, annak fejében a kisebb kvalitású szeneket más országokba ki vihetjük (Élénk helyeslés.), mint a hogy emiitettem is az imént, hogy e tekintetben már is megindult az akczió ; másrészt az árak fejlődésére mérséklő hatást lehet gyakorolni, mert 20 vagy 22 millió uj szénanyag jelenvén meg szénpiaczunkon, nem leszünk kiszolgáltatva néhány üzérkedő nagyvállalatnak, (Ugy van! Ugy van!) a melyek az országot szinte korlátlanul sarczolhatják. A vételár fejében fizetett összeg 8 millió korona, a szükséges beruházások 27 millió koronát igényelnek . .. Farkasházy Zsigmond: Nagyon jó üzlet, csak hogy nem az államnak ! Hoitsy Pál előadó : Nem csak az állam szempontjából, hanem általában kiváló, kitűnő üzlet. Farkasházy Zsigmond: Ezt kétségbe vonják a szakértők is ! Hoitsy Pál előadó: Méltóztassék tekintetbe venni, hogy harmadéve azért, mert a szén árát mesterségesen felrugtatták, az államvasutak egyetlenegy esztendő alatt 11 millió koronával fizettek többet. (Ugy van! Ugy van! balfelóí.) Ha tehát ezzel a ténynyel szemben azt látjuk, hogy a t. minister ur óvakodik ettől és védekezik az ellen (Elénk helyeslés.) és ha ez az egész védekezés 35 millió koronába kerül, a melynek fejében azonban 22 millió mázsa szenet fogunk produkálni és elháríthatjuk magunktól annak lehetőségét, hogy az államot megsarczolhassák: (Elénk helyeslés.) akkor ez igenis kitűnő, fényes üzlet és kérem a t. képviselőházat, méltóztassék ezen javaslatot elfogadni. (Elénk helyeslés a baloldalon és jobbfelől.) Elnök : Van-e valaki szólásra feljegyezve 1 Szmrecsányi György jegyző: Lázár Pál! Lázár Pál: T. képviselőház ', (Halljuk !) Részemről közgazdasági szempontból csak kivételesen tarthatom indokoltnak az áUami üzemek létesítését. Indokoltnak tartom akkor, midőn pl. rizikóval egybekötött vállalatoknak megalapításáról van szó, a mely vállalatokra az államnak közszempontból szüksége van. Akkor kívánatos, sőt az állam kötelességének tartom azt, hogy az állam vegye kezébe az inicziativát és ezen üzemer czius 18-án, csütörtökön. 107 ket tényleg létesítse, így pl. a kőszénbányászattal nagyon rokon művelési ág a petróleum aknázása. A petróleumfurásokat és ennek az üzemnek Magyarországon való létesítését igenis első sorban állami feladatnak tartanám, mert ez annyira rizikóval járó üzlet, hogy erre magánvállalkozó alig találkozik, pedig Magyarországnak erre rendkívül nagy szüksége van és rendkívül nagy horderővel bír az ország közgazdaságára nézve, hogy a nyers petróleum tekintetében ne legyünk egyedül az Ausztriából való behozatalra utalva. Ezenkívül indokoltnak tartom az állami üzemet akkor is, hogyha magában az országban nem termelnek a fogyasztás kielégítésére elegendő mennyiséget, vagy pedig hogyha mesterséges utón, pl. kartellek vagy trösztök utján bizonyos termelési ágban annyira felverik az árakat, hogy ebből a köznek hátránya származik. Ekkor is indokoltnak tartanám az állami üzem létesítését, Vizsgáljuk meg, hogy vájjon a jelen esetben nem forog-e fenn az utóbbi körülmény. Kubik Gyula: Bizony, nagyon is fenforog ! Lázár Pál: Majd azután tessék megmondani, ha előadtam érvelésemet. A pénzügyi bizottság, ugy látszik, erre az álláspontra helyezkedik, legalább ennek tudom be az indokolásnak azt a részét, a mely azt mondja, hogy (olvassa) : »Mig a többi szükségletet képező tömegáruk piaczi ára a kínálat és kereslet aránya szerint igazodik, addig a kőszénre nézve nem mindig ez az eset.« Azt hiszem, t. ház, hogy ez az indokolás nem állja meg a helyét. A közgazdasági igazságok terén nincs kivétel; az árak mindig a kínálat és kereslet viszonya szerint igazodnak. (Mozgás balfelóí.) Miért szökött fel annak idején a kőszén ára ? Azért, mert nagy volt a kereslet és kevés volt a kínálat. (Mozgás és ellenmondások a jobboldalon és balfelöl.) Egy hang (a jobboldalon) : Mert uzsoráztak ! Lázár Pál: Mi következik abból, hogy pl. 3 óv előtt, a mint az előadó ur is említette, rohamosan felszökött a szén ára \ Hogy nagyobb volt a kereslet, mint a mennyit produkálni lehetett. Ez egy természetes folyamat. A mint leszek bátor rámutatni, a kínálat természetesen folytonosan igyekszik a kereslethez simulni és szénbányáink ebben a tekintetben oly nagy rekordot értek el a produkczió emelésében, a melyre csak büszkék lehetünk, ugy hogy a pénzügyminister ur törvényjavaslatához függesztett indokolásnak az a kitétele sem állja meg egészen a sarat, a melyben az mondatik, hogy (olvassa) : »az üzemben levő hazai szénbányáink berendezésük és szállítóképességük tekintetében a beállott szükséglet fedezésére nem bizonyultak elégségeseknek^ Azt hiszem, hogy akkor, midőn rohamosan emelkedik a kereslet, akkor nem lehet követelni, hogy máról-holnapra, egy csapásra elérje azt a produkczió, hanem a produkczió igyekszik minden erejét megfeszítve ezt fokozatosan elérni. Nem lehet ezt elérni különösen a szénbányászat terén, a midőn tudvalevőleg a szénbányászatban 14*
