Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-424

424. országos ülés 1909 február 20-án. szombaton. 193 kező emberek vezényeltetnek ki, hivatalból valakit oda kivezényelni nem lehet. A mi a ezéllövést illeti, (Halljuk ! Halljuk !) az a mi hadseregünkben, a közös hadseregnél ép ugy, mint a honvédségnél oly fokig van már most is emelve, hogy úgyszólván tovább menni nem lehet. Annyi töltény áll rendelkezésére minden egyes embernek a czéllövés begyakorlására, hogy úgyszólván egy esztendő alatt csak a legnagyobb szorgalommal és az idő minden szakának felhasználásával lehet azokat ellőni. Elhamarkodni a ezéllövést szintén nem lehet indokolt; az ilyen oktatásnak értéke nines, és bizonyos számú lövésnél egy napon többet tenni nem lehet. Ezt a gyakorlat bizonyította be, és ezt az egész hadseregben követik is. Tiz lövésnél egy napon többet tenni czéltárgy ellen nem lehet, de legtöbb esetben ötöt tesznek csak. Méltóztassék ezt az esztendő napjaival megsokszorozni és kijön az a szám, a melyet egy évben ellőnek, és vannak normanapok, mikor a lövöldébe menni nem lehet, időviszontagságok is akadályozzák stb. Én csak biztosithatom a képviselő urat, hogy a czéllövés tekintetében olyan haladás van a mi hadseregünkben, mint talán sehol másutt nagyobb. (Helyeslés.) A népnevelés tekintetében — határozottan állithatom — a katonaság talán a legtöbbet tesz. Én nem akarok ezzel abszolúte semmi csorbát ejteni a kultuszminister ur működésén, de tapasztalatból is mondhatom, hogy nincs olyan két esztendőt szolgált honvéd, a ki elmenne a szolgálatból a nélkül, hogy irni, s a betűket meg ne tanulta volna. Ép igy van a közös hadseregnél is. Mondhatom, hogy a népnevelésből igen nagy osztályrészt vesz ki magának a hadsereg, mert az analfabétát nem tűri meg maga közt, hanem igyekszik megtanítani a katonát a legszükségesebb írásra s olvasásra. Még az ezrednyelvről és a szolgálati nyelvről akarnék egy pár szót szólni. (Halljuk! Halljuk !) Ezrednyelv valamennyi nemzetiségi nyelv az országban, ha azt 20%-a annak az ezredlegénységnek, hol az ezrednyelvről van szó, beszéli. Lehet egy ezrednek öt ezrednyelve, mert öt nyelvet beszélnek a mi embereink, de természetesen 20 százalékának keU lenni, mert a melyik kevesebb, az hozzászámitódik az egyik vagy másik rokon nyelvhez. A szolgálati nyelv — épen a mi sérelmünk a katonai téren — a német nyelv. Az érintkezés a szolgálatban le- és felfelé a szabályok szerint németül történik, mig ellenben a legénységet az ezrednyelven oktatják. Természetesen olyan nyelvet kénytelen a hadvezetőség használni az oktatásra, a melyet a legénység megért, és ez az anyanyelv. Mindezek után kérem a t. házat, méltóztassék a beadott indítványt, a halasztó indítványt a három elleninditványt és a három határozati javaslatot elvetni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Szavazás előtt kérem Raisz Aladár jegyző urat, szíveskedjék az indítványokat, elleninditványokat és határozati javaslatokat felolvasni. Raisz Aladár jegyző (olvassa Farkasházy Zsigmond és társainak eüeninditványát, Nagy György és társainak határozati javaslatát, Nagy György határozati javaslatát, Bozóky Árpád és társainak halasztó indítványát, Bozóky Árpád és társainak eüeninditványát, Bozóky Árpád és társainak határozati javaslatát, Molnár Jenő és társainak indítványát és Pilisy István és társainak eüeninditványát). Elnök : A kérdést ugy szándékozom feltenni, hogy Farkasházy Zsigmond elleninditványát, Nagy György két határozati javaslatát, Bozóky Árpádnak halasztó indítványát és elleninditványát, végül Pilisy István elleninditványát szembe fogom áüitani a törvényjavaslattal. (Helyeslés.) Külön szavazásnak lesz azután helye Bozóky Árpád határozati javaslatára és Molnár Jenő indítványára. Méltóztatnak beleegyezni, hogy a kérdést igy tegyem fel ? (Helyeslés.) Akkor kérdem a t. házat: méltóztatik-e az ujonczlétszámnak az 1909. évre való megállapításáról szóló törvényj avaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, szemben Farkasházy Zsigmond, Nagy György, Nagy György, Bozóky Árpád, Bozóky Árpád és Pilisy István képviselő urak indítványaival, elleninditványaival, s határozati javaslataival ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják a törvényjavaslatot szemben ezen határozati javaslatokkal, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem, hogy a képviselőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja, ennélfogva tehát Farkasházy Zsigmond, Nagy György, Nagy György, Bozóky Árpád, Bozóky Árpád és Pilisy István képviselő urak inditványai, elleninditványai és határozati javaslatai elesnek. Kérdem most már a t. házat, méltóztatik-e Bozóky Árpád képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem I) Kérem azokat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállam. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház nem fogadja el Bozóky Árpád képviselő ur határozati javaslatát, ennélfogva ez elesik. Kérdem most már, méltóztatik-e Molnár Jenő képviselő ur indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik azt elfogadják, _ méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem, hogy a képviselőház nem fogadja el Molnár Jenő képviselő ur indítványát, ennélfogva ez elesik. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Csizmazia Endre jegyző urat, méltóztassék felolvasni a törvényjavaslat czimét. Csizmazia Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Raisz Aladár jegyző: Nagy György! Nagy György : T. ház ! Én már az általános KÉPVB. NAPLÓ. 1906 1911. XXIV. KÖTET. 25