Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-421

4Íi. országos ütés 1909 február if-én, szerdán. Ül álláspontjukat,' mikor vitathatják meg képviselőtársaikkal, ha nem itt a parlamentben, a katonai javaslatok tárgyalásánál ? Meg vagyok győződve, hogy a t. elnökség, mely történelmi hagyománykép őrzi azt a szokást, hogy a házszabályok alkalmazásánál pártkérdést és taktikai kérdést nem ismer, mely konkrét eseteket is általános szempontokból szokott megítélni, ebben az esetben is el fogja vonatkoztatni az ő állásfoglalását attól, vájjon mi kívánatos, hogy itt mi kerüljön szóba és mi nem, és hogy a vita meghosszabbítása vagy rövidsége szempontjából egy ilyen kérdés megvitatása kivánatos-e vagy nem. Remélem, hogy a t. elnökség e kérdésben is az általános, objektív, helyes parlamenti fölfogásra emelkedik, és ebből kifolyólag meg fogja állapítani, hogy ez a két kérdés igenis a tárgyhoz tartozik, ennek megvitatása végett a tárgytól való eltérést,' miként eddig, ezután sem kell kérni, és végül, hogy a tárgytól való eltérés kérelme mindannyiszor ismételhető, valahányszor a szónok különböző tárgyakra kivan kitérni. Elnök: Bátorkodom válaszolni. (Halljuk! Halljuk !) A mi az első kifogást illeti, nevezetesen azt, hogy a tárgytól való eltérés esetében, midőn a képviselő ur egy esetben nem kapta meg a tárgytól való eltérésre a ház engedélyét, utólag ismétli kérését és az elnök ur nem tette fel újból a kérdést a ház döntése czéljából, erre vonatkozólag megjegyzem, hogy teljesen azonositom magamat az előttem elnöklő elnök ur eljárásával, (Helyeslés.) a mely az egyedül helyes eljárás, daczára annak, hogy ez nincs expressis verbis a házszabályokban kifejezve. Ez azonban azért nem lett kifejezve, mert nem szükséges a házszabályokban maguktól értetődő természetes dolgokat kifejezni. Mert itt nem arról van szó, hogy az illető képviselő egy vagy más pontban, egy vagy más tárgyban térhessen el a napirenden levő kérdés tárgyalásától, hanem itt egy generális felhatalmazás van, hogy vájjon a ház a körülményekre Való tekintettel megengedi-e, hogy az illető képViselő a tárgytól eltérve, más tárgyról egyáltalában szólhasson. Ha a képviselőház ezt negatív értelemben eldöntötte és kijelentette, hogy nem adja meg az illetőnek a tárgytól való eltérésre a jogot, ezt nem azért teszi, mert nem akarja, hogy az illető egy bizonyos be nem jelentett tárgyról beszéljen, hanem azért, mert általában nem tartja megengedhetőnek a tárgytól való eltérést. (Elénk helyeslés.) Ez tehát egy általános, az egész beszéd tartamára kiható elhatározás. Bocsánatot kérek, lehetetlen volna a tárgyalást vezetni, ha minden öt perczben megismételtetnék ez a kérdés, valamint a képviselő úrra vonatkozólag is lehetetlen volna, hogy ha nevezetesen megkapta egyszer az engedélyt, hogy a tárgytól eltérhessen, az elnök minden más tárgynál újból belékössön. Ez egy generális felhatalmazás ép ugy pro mint kontra is. A mennyiben tehát Bozóky képviselő urnak a ház nem adta meg az engedélyt, hogy a tárgytól eltérve is beszélhessen, természetes, hagy az elnök nem tehette fel a kérdést ismételten abban äz ügyben, a melyben a ház már egyszer döntött. (Helyeslés.) En ezt a kérdést teljesen megvilágitottnak látom, és azt hiszem, az elnökség teljesen szolidáris lesz a házszabályok egyöntetű kezelésében. (Elénk helyeslés.) A másik pont, a melyet a képviselő ur felhozott, az én elnöklésemet érinti, a mennyiben kifogásolja, hogy a tárgyalások vezetése alkalmával egyik-másik pontnál, nevezetesen a bankkérdésnél és a létszámemelésnél figyelmeztettem a képviselő urat, hogy a tárgyhoz ez nem tartozván, alkalmazkodjék szigorúan a napirendre kitűzött ügy tárgyalásához. Bocsánatot kérek, ekkép állítva fel a kérdést, külön-külön adom meg a választ. A beszéd ellenőrzésére és a tárgyalás menetének biztosítása mindig az elnökségtől függ. Az elnöknek kötelessége megállapítani, mikor következik be a tárgytól való eltérésnek esete, a midőn elnöki kötelességénél fogva tartozik az illetőt figyelmeztetni. De, épen a képviselő ur és társai, a kik napok óta igen hosszasan és részletességgel beszéltek, azt hiszem, nem panaszkodhatnak, hogy az elnökség valami tulszigoruan alkalmazta volna velük szemben a házszabályokat. A mennyiben tette, bizonyosan helyesen tette. Nem elfogultan állítom, de kétségtelen, hogy a bankkérdésről olyan általános vonatkozásban szólani, vagy például részletesen szólani egy esetleg bekövetkező létszámemelésről: ez nem tartozván a tárgyhoz, az elnök kénytelen volt a szónokot figyelmeztetni. En azt hiszem, hogy sem a képviselő úron, sem társain, semmiféle sérelem sem esett. Az magától értetődik, hogy az elnökség minden tagja teljesen pártatlanul kezeli a házszabályokat. Bármennyire óhajtja is azt, hogy a tárgyalás menete biztosittassék, ezt csak a házszabályoknak mindenkivel szemben való szigorú, lelkiismeretes és pontos megtartásával kívánja és tudja is biztosítani. (Élénk helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék azt tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Rakovszky István: T. ház! A házszabályok 207. §-ához kérek szót. Hogy minden félreértés kikerültessék, kijelentem, hogy én is tökéletesen azonositom magam a házszabályok 207. §-ának eddig dívott kezelési módjával. Különösen figyelembe véve a házszabályok 228. és 230. §-ait, ha állana az az okoskodás, a melyet itt Farkasházy t. képviselő úrtól hallottunk, ennek nem volna egyéb eredménye, mint az, hogy a háznak rendes tárgyalása folytonosan megakasztatnék vele. (Helyeslés.) Elnök : Pilisy képviselő ur szintén jelentkezett, de nincs jelen. A napirend tárgyalására szánt idő eltelvén, mielőtt áttérnénk az interpellácziókra, bátorko-