Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-421

112 kii. országos ülés 1909 február l7-én, szerdán. dom a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve javaslatot tenni. Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését csütörtökön, 1909. évi február hó 18-án délelőtt 10 órakor tartsa. Ennek napirendjére javaslom: először elnöki előterjesztések és iro­mányok bemutatását, másodszor az ujonczlét­számnak az 1909. évre való megállapításáról szóló törvényjavaslatot, harmadszor az 1909. évre kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslatot, és az ujonczjavaslatokkal kap­csolatosan beadott jelentéseket, végül az összes adó javaslatokat. (Helyeslés.) Méltóztatik ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Akkor a legközelebbi ülés idejét és napirendjét megállapítva, áttérünk az interpellácziókra. Következik elsősorban ? Raisz Aladár jegyző: Popovics Dusán! Popovics Dusán : Van-e tudomása a minis­terelnök urnak, hogy Nasztics György Szarajevó­ban, mint a bosnyák kormány agent provoca­teurje munkássztrájkot, majd rendzavarásokat, s hogy ezután utczai verekedéseket provokált Boszniában a horvátok és a szerbek között, a mely alkalommal Nasztics azt kiáltotta, hogy » Éljen Karagyorgyevics Péter*. A mi miatt a bosnyák rendőrség által 200 korona közigaz­gatási birságra Ítéltetett, és miképen magya­rázza a miniszterelnök ezt a tényt, hogy Nasz­tics ilyen cselekedete Boszniában csak rendőri kihágásként büntettetett meg, mig ma Horvát­országban azok az emberek, a kik ezt a kiáltást nem is tették meg, hanem a melyet denun­cziánsok adnak a szájukba, akasztófára ajánl­tatnak; vájjon már ebben is nincs-e bizonyítéka annak, hogy JNTasztics agent provocateur ? Van-e tudomása a ministerelnök urnak, a ki Nasztics Györgyöt »Írónak« nevezte, hogy ugyanez a Nasztics mint végzett bölcsészettan­hallgató olyan egyén, a kinek mindig pénz áll rendelkezésére, hogy jól élhessen és ismeri-e a ministerelnök ur Nasztics irodalmi munkáit? Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Nasztics irodalmi munkássága abból áll, hogy Szarajevóban munkatársa volt a »Dan« czimű lapnak, melyről a kisgyermek is tudja, hogy a bosnyák kormány áll a háta megett, és hogy ez a lap valóban a kormány lapja, csak­hogy a kormány érdekében, mint állítólagos ellenzéki szennylapnak félre kellett vezetnie a szerb népet, és megmérgezni a szerb ifjúságot; továbbá, hogy Nasztics összegyűjtött művei négy brosúrából állnak, melyeknek tartalma politikai, pamltetisztikus, s a melyek közül a két utolsó fakszimilékkel adatott ki? Van-e tudomása a ministerelnök urnak arról, hogy Nasztics irodalmi művei a követ­kezők: »A jezsuiták Boszniában« 1906. (ezer­kilenczszázhatból),»Afférjeim« 1908. (ezerkilencz­száznyolczból), »Finale« 1908. (ezerkilenczszáz­nyolczból) és a »Wo ist die wahrheit?« 19ÓŐ. (ezerkilenczáznyolczból). Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Nasztics György 1906-ig nem irt egyetlen irodalmi munkát sem, és hogy ettől az időtől kezdve a mai napig már négy könyvet irt? Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Nasztics a »Finale«-ban tett kijelentése szerint 1906 deczemberében ment át Szerbiába, és hogy az ő irodalmi működése csak ez időtől vette kezdetét, mert az első könyv már abban az évben jelent meg? Van-e tudomása a ministerelnök urnak Nasztics mind e négy irodalmi munkájának tartalmáról és tudja-e ő, hogy e munkák és pedig azoknak első könyve szenzácziókat tartal­maz a Boszniában folyó katholikus propagan­dáról, a másik könyv Naszticsnak a czettinjei bíróság előtt a bomba-affér folytán elmondott beszédjét, a harmadik könyv az állítólagos dél­szláv forradalmat, a negyedik pedig a szerb királyság bécsi követe ellen intézett támadást? Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy mindezek az irodalmi munkák a memoire bizonyos faját képviselik, mert Nasztics György bennük a maga működését írja le, vagy olyan dolgokat hoz elő, a melyeknek birtokába külön intrikák utján jutott és hogy e szerint Nasztics azon ritka írók egyike, a kik hátulról memoirok­kal kezdik irodalmi működésüket? Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Nasztics első irodalmi műve, a »Jezsuiták Boszniában« Szerbiában jelent meg? Van-e tudomása, hogy ez a könyv a leg­élesebb támadás Stadler érsek boszniai műkö­dése ellen, hogy támadja azt, nem csak a katho­likus propaganda miatt, hanem mint embert is. hogy pénzsóvárságot, piszkosságot, sőt még csalásokat is vet a szemére, melyeket a lelkes hivők rovására követett el és mégis később, a mikor visszatért Szerbiában tett forradalmi út­járól, Nasztics megtért, hogy Zágrábban talál­kozója volt Stadler doktor politikai elvtársával, Frank doktorral, és a mióta Szarajevóba került, egyetlen társasága épen Stadler doktor környe­zete? Van e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Nasztics első irodalmi művében »Jezsuiták Boszniában* cziműben felhozta azt, hogy Stad­ler érseknek Szarajevóban 22 háza van, melyek évente 91.783 kor. 22 fillért jövedelmet hoznak neki, hogy Stadlernek csak a házai után van ekkora jövedelme, mig összes rendes keresete 16.000 kor., pedig semmi vagyona nem volt, s hogy Nasztics első irodalmi művében arra adta magát, hogy megmagyarázza, honnét van Stad­lernak akkora jövedelme, és hogy e kérdés meg­oldását Nasztics a boszniai katholikus propaganda felfedezésével érte el, a hogy az a később iro­dalmi működéséből látszik, csak azért, hogy ez után a nagyszerb propagandát eszelhesse ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom