Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-436

524 436. országos ülés 1909 márczius 9-én, kedden. vonható adó alá, ez egészen külön alap. Ugyanez áll azokra az adómentes tartalékokra nézve, melyek a felszerelések pótlásául vétetnek fel, s a melyek pl. egy gyárnál, mondjuk egy czukorgyárnál, — mely gyárak oly gyors átalakuláson mennek keresztül, hogy tiz esztendőre szokás számítani ilyen gyár fölszerelését, a mikor minden valószínűség szerint uj átalakításnak lesz alávetve — tehát mondom, ezek külön tartalékokat képeznek, a melyek adómentesen helyeztetnek el a végből, hogy a mikor előáll annak szüksége, hogy kicseréljék a felszereléseket, ne következzenek be értékveszteségek, hanem annyi alap legyen gyűjtve, hogy ezzel tudják a károkat pótolni. Ez nem egyéb, mint azon érték-leirásoknak, a melyeket eszközölni kötelesek a realitás érdekében, nem évről-évre való eszközlése — mert hiszen ez hosszabb ideig tart —, hanem a valószínűségi számítás szerint olyképen való levonása a jövedelemből, a mely megfelel annak, hogy oly összeg álljon elő, mely a pótlásokra, a kicserélésekre elégséges. Ez pedig, t. ház, mostani törvényeink szerint is adómentes. Mi bizonyos szigorúságot hozunk itt be az ujtörvényben, miután azt tapasztaltuk, hogy vannak vállalatok, melyek sokkal nagyobb összeget helyeznek el ezen fölszerelési tartalékokban, mint a mennyi szükséges volna. Ezért a most tárgyalás alatt levő reformba fölvettük azt az intézkedést, hogy jogunkban legyen vizsgálódás tárgyává tenni szakértők meghallgatásával, hogy vájjon nem túlzott összegeket helyeznek-e el a tartalékokban azért, hogy ezáltal az adó alól meneküljenek. Ezen túlmenőleg azonban ezeket az alapokat megadóztatni nem tartanám indokoltnak. Mert ezek az alapok, ha reálisan képződnek, ez ugy történik, hogy a kamatok kamatjaival együtt adják azt az összeget, mely a felszerelés pótlására szükséges. Én tehát azt hiszem, hogy ezen felvilágosítások után nincsen szükség arra, sőt épen talán az intézetek realitásával jönnénk ellentétbe — mert ez nem merkantilis kérdés — s különösen a díjtartalékra nézve csak gyengitenők intézeteinket más intézetekkel szemben, ha ezt elfogadnék. Én azt hiszem, a pénzügyi bizottság eredeti szövegezése e tekintetben teljes megnyugvásul szolgálhat. A d) pont elhagyását kívánja, ugyebár, t. barátom ? Ez a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójáról szóló 17. §-nak negyedik, nyolczadik és tizedik pontját illeti. Az első vonatkozik a más hazai vállalatok részvényeire. Itt minden iparalapitást lehetetlenné tennénk, hogyha más vállalatok részvényeit, a melyeket birtokukban szoktak tartani bizonyos ideig, újra adó alá vonnók. A nyolczadik és tizenegyedik pont pedig olyan, a mely szerint külön adóztatás alá vonatik az igazgatóság tantiémje, a mely 10% adó alá esik ugyanakkor, midőn az ülető külön is köteles a jövedelmi adót megfizetni. A kilenczedik a nyugdijalapba helyezett összegekről, a tizedik pedig az uj részvények kibocsátásánál a névértéken felül elért összegről szól: ez az u. n. felpénz, a melyet adómentesnek tekintünk ma is. Én tehát kérem, hogy ezek figyelembe vételével Mérey Lajos képviselő ur módosító indítványát mellőzni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Ha senki sem akar szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. säí'L^ Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 19. §-t meg nem támadott részében változatlanul a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. J • * J.j> • |»^ Most már a módosításokat fogom sorban szavazás alá bocsátani. Mérey Lajos képviselő ur a 19. §-hoz azt a módosítást nyújtja be, hogy az 1. pont d) utáni bekezdésében ezen rendelkezés helyett: »Mindaddig, mig ezen rendeltetésüktől el nem vonatnak«, a következő módosítás tétessék: »a következő évben«. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 19. §. d) utáni bekezdését elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Mérey Lajos módosításával? (Nem! Igen!) Kérem azokat, a kik változatlanul fogadják el a szöveget, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház nem fogadja el az eredeti szöveget változatlanul, annálfogva kimondom, hogy a d) utáni bekezdés Mérey Lajos képviselő ur módosításával fogadtatik el. Most már Éber Antal képviselő ur a 2. pont b) alpontjához azt a módosítást nyújtja be, hogy azon szó után »alaptőkének« tétessék »és tartaléktőkének*, és azon szavak után »3%%-a« tétessék »a tartaléktőkék közé azonban a díjtartalék és jelen szakasz első pontjának d) pontjában említett tartalékalapok nem sorolhatók«. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 19. §. 2 b) pontját változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Éber Antal képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen!) Kérem azokat, a kik azt változatlanul kívánják elfogadni, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Kérem, azokat, a kik nem fogadják el változatlanul a szöveget, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház a 79. §. 2. b) pontját változatlanul fogadja el a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, ennélfogva tehát Éber Antal képviselő ur idevonatkozó módosítása elesik. Most a c) ponthoz Mérey Lajos képviselő ur azt a módosítást nyújtotta be, hogy a c) pontból hagyassék ki »valamint a 12. §-ban felsorolt oly kiadások, melyek a tiszta nyereségből közgjdílési határozattal fedeztetnek«. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben Mérey Lajos képviselő ur módosításaval, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik az eredeti szöveget változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Most kérem azokat, a kik az eredeti szöveget változatlanul nem fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A