Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-436

ÍS(J. országos ülés Í90Ö márczíus 9-én, kedden. 519 igen vagy liém ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a 16. §. meg nem támadott része változatlanul elfogadtatik. Kérdem most már a tisztelt házat, méltóztatik-e a 16. §. második bekezdését szemben Mérey Lajos t. képviselő ur elleninditványával, változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem \ (Nem !) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveg elesik, s annak helyébe a Mérey Lajos képviselő ur által javaslatba hozott szöveg jön. (Helyeslés.) Sümegi Vilmos képviselő ur az utolsó bekezdéshez nyújtott be uj szöveget. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 16. §. utolsó bekezdését változatlanul elfogadni, a pénzügyi, bizottság szövegezése szerint, szemben Sümegi Vilmos képviselő ur elleninditványával, igen vagy nem ? (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveg elesik, s annak helyébe jön Sümegi Vilmos képviselő ur szövege. (Elénk helyeslés.) Következik a 17. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 17. §-t). Elnök: Ha szólni senkisem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 17. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 18. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 18. §-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki felirva ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! A törvényjavaslat 18. §-a ismét egy gyöngéd inkvizitórius intézkedést tartalmaz. Azt mondja ugyanis a szakasz utolsó bekezdése, hogy ha a jövedelmi adó megállapítása alkalmával a kivető bizottság rájön arra, hogy a kereseti adó megállapításánál a kincstár károsodást szenved, t. i. hogy kevesebb kereseti adót állapítottak meg, mint a mennyit megállapítani kellett volna, akkor a jövedelmi adót kivető bizottságnak nincs ugyan joga a kereseti adót emelni, de a jövedelem megállapításánál ezt a körülményt a jövedelmi adóra vonatkozólag szabad mérlegelés tárgyává teheti, a jövedelmi adót felemelheti. Hát, t. képviselőház, én nem akarom az államkincstár jól felfogott érdekét megrövidíteni, habár volna ez ellen helytálló kifogásom. Hogy egyebet ne mondjak, az adózó örökös félelemben és gyötrődésben élne még akkor is, mikor már kereseti adóját megállapították, mivel később is még mindig módja van utólag az adókivető bizottságnak a jövedelmi adó megállapításánál konstatálni, hogy ő nem elég alaposan adóztattatott meg és eme megadóztatás elve alapján szabadon emelheti adóját. Másrészről már azért is lenne kifogásom ezen szakasz intézkedése ellen, mert ha szabadon mérlegelheti a bizottság a jövedelemadót, akkor nincs szorosan ezen szakasz intézkedéséhez kötve. Nincs szorosan ahhoz kötve, hogy ezen törvény skáláját vegye alapul, hanem túllépheti a skálát és mondhatja, hogy mivel a kereseti adó megállapításánál erre az adófizetőre nézve megrövidült a kincstár, tehát a jövedelemadó meghatározásánál be akarom ezt az elszalasztott adóösszeget hozni és tetszésem szerint, nem pedig a törvényes alapon emelem a jövedelemadót. En azonban, ismétlem, nem akarom erre az utolsó bekezdésre nézve azt indítványozni, hogy egészen hagyassék ki, hanem a méltányosság szempontjából cak azt jegyzem meg . . . (Mozgás.) Elnök ." Csendet kérek ! Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék folytatni beszédét. Mezőfi Vilmos : . . . hogy ha az adókivetőbizottságnak módjában van megállapítani azt, hogy felemelheti az adót : hogy vájjon nem károsodik-e az államkincstár a kereseti adónál, akkor legyen meg az a joga és szabadsága is, hogy megállapíthassa, hogy vájjon nem szabták-e jogtalanul magasabbra a kereseti adót, mint a mennyire törvényesen szabad lett volna. És igy ha felemelheti az adókivető-bizottság szabad mérlegelés utján a jövedelemadót, akkor kell, hogy le is szállíthassa azt. Módosításom tehát csak azt czélozza, hogy ha a kereseti adó felemelésébe nem is bocsátkozhatik a bizottság, de az ily foglalkozásnak jövedelmét a jövedelemadóra nézve szabad mérlegelése szerint felemelhesse vagy leszállithasa. Ezzel azt gondolom, hogy az államkincstár és az adózók jól felfogott érdekeinek egyaránt elég tétetnék. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senkisem kíván szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan nyilatkozni. A ministerelnök ur kivan szólni. (Halljuk !) Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminisíer; Sajnálatomra nem fogadhatom el a képviselő ur módosítását. Leszek bátor indokolni, hogy miért. Ha valakinek kereseti adója túlságosan magasan van megállapítva, akkor az illetőnek módjában áll, hogy az ellen rekurrálhasson, tehát jogorvoslattal élhessen a kereseti adó megállapítása ellen. Ennek a törvényjavaslatnak egyik alapelve az, hogy a már megállapított kereseti adót a jövedelemadó megszabásánál ne vegyük ujabb megállapítás alá. Azt a kereseti adót jogerősen elfogadottnak és megváltozhatatlannak kell tekinteni. Ez alól a szabály alól egy kivételnek van helye abban az esetben t. i., ha visszaélés fordul elő. mert igenis fordulnak elő visszaélések. De akkor se legyen meg többé a kereseti adó megváltoztatásának lehetősége, hanem legalább a jövedelmi adó megállapításánál vétessék az illetőre nézve magasabb jövedelem alapul. Ezt az előfordulható visszaélésekre és összejátszásokra való tekintettel kellett igy megállapítani. Kérem a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés.) Elnök .' A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. 'Kérdem a t. házat, hogy méltóztatnak-e a 18. §. meg nem támadott részét a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfő-