Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-435
k-35. országos ülés 1909 márczius 8-án, hétfon. 491 Ez elvileg talán nem ütközik a pénzügyminister urnak a felfogásába sem. Hiszen itt van a 49. és a 67. §., a hol az elv áttöretik, mert nem állami alkalmazottak szolgálati illetményeinek községi adóztatás alá vonása megengedtetik. Ez az elv tehát nem oly noli me tangere ; nincs kimondva, hogy a jövedelmi adó nem vonható községi pótlék alá. Szivesen meghallgatom a t. minister urat; ha erősek az érvei, kapaczitáltatni is engedem magamat arra nézve, hogy a jövedelmi adó nem helyes adóalap a községi adóztatásnál; de az összes városok kongresszusa nem tudott megnyugodni ebben a felfogásban és valamennyien egyhangúlag követelik a városok, a községi jegyzők egyesületei is folyton szorgalmazzák, hogy a községi háztartásokban az adóreform folytán előálló hézag tekintetében intézkedés történjék valami módon, mert különben rendkivül súlyos községi pótlékemelkedés fog bekövetkezni. Már most a tisztviselők nem vonatnak községi adó alá. Azt méltóztattak mondani, hogy majd a községi háztartásról annak idején benyújtandó törvényjavaslat fogja megoldani a kérdést. Hiszen tudom is, a t. pénzügyminister ur komolyan el van tökélve a kérdés megoldására. És ha én biztos volnék abban, hogy a t. pénzügyminister úrra vár e kérdés megoldása, talán nem is folytatnám e téma fejtegetését. De méltóztassék megengedni, t. pénzügyminister ur, hogy szives figyelmébe ajánljam azt, hogy ha a jövedelmi adó után kivetendő alacsony maximális százalékban állapitanák meg az állami tisztviselőknek a pótadóban való részvételét, akkor példákkal illusztrálhatólag nem következnék be valami nagy sérelem a tisztviselői karra nézve, pláne, ha az állam kárpótolja őket azért, a mit a mostani alkalmazottak községi pótlékban fizetni fognak. Én itt bemutatom már az általános vita során előterjesztett azt a jegyzékemet is, a mely azt a panaszt tartalmazza, hogy a tisztviselők — és itt az állami tisztviselőket is értem -— e javaslat által nem szándékolt teheremelésben részesülnek; és pedig a már bemutatott skála szerint mentől kisebb egy tisztviselő fizetése, annál súlyosabb lesz a helyzete a most alkalmazott kulcsok alapján. Minthogy a t. pénzügyminister urnak nem szándéka a jelenlegi állapottal szemben valakit hátrányosabb helyzetbe juttatni, azt hiszem, hogy erről gondoskodás is fog történni. Majd átadom a t. pénzügyminister urnak szives használatra ezt az én összeállításomat; most, hogy ne kelljen részletesen felolvasnom, csak azt vagyok bátor felemlíteni, hogy mivel most már a lakbér és a működési pótlék is adóalapnak fog vétetni, a tisztviselőkre nézve az adóalap emelkedése folytán a következő eredmények állnak elő. (Halljuk !) A 10.000 K fizetés- és 2500 K lakbér-, összesen tehát 12.500 K-ás jövedelem után jelenleg fizet a tisztviselő 553 K 50 fillért, a jövőben pedig fizetni fog 526 K-át, tehát 27 K 50 fillérrel fog kevesebbet fizetni a 10.000 K-ás tisztviselő, mint a mennyit eddig fizetett. A 12.000 K-ás tisztviselő 26 K-val fog kevesebbet fizetni, mint eddig, így megy ez tovább, egészen a VIII. fizetési osztályba tartozó 4800 K fizetésű tisztviselőkig, a hol fordított viszony áll be, mert ezek már többet fognak fizetni, mint a mennyit eddig fizettek. A 4800 K-ás fizetéssel és 1600 K-ás lakbérrel, összesen tehát 6400 K-ás jövedelemmel bíró tisztviselő eddig 140 K 40 fillért fizetett, ezentúl pedig 144 K-t fog fizetni, adója tehát 3.6 K-val több lesz, mint volt eddig, vagyis a magasabb fizetésűeknél kevesebb, az alacsonyabb fizetésűeknél pedig magasabb lesz az adó. Egy hang (balfelől) : Garasokról van szó ! Polónyi Géza: De mentől lejebb megyünk a fizetési osztályok sorában, annál nagyobb a differenczia, ugy hogy az felmegy azután 28 K, 22 K, 20 K-ra s. i. t. Arra a kistisztviselőre nézve az a 20 K is pénz ám és még inkább az lesz, ha nem tudja megérteni, hogy hogy jutott abba a helyzetbe, hogy a magasabban dotált tisztviselő ezentúl kevesebbet fizet, mig ellenben ő, az alacsonyabban dotált tisztviselő ezentúl többet fog fizetni. Ezt csak az aránytalanság szempontjából emiitettem fel. Ha méltóztatik figyelembe venni, hogy az ezek után kiróható, mondjuk 25%-kal értékelt községi pótadó mennyit tenne ki, oly minimális összegekhez jutunk, hogy ezt a terhet a tisztviselők valóban bátran elviselhetik és ezzel a községek háztartásán is lényegesen segítenének. Ezt az összeállítást azzal adom át a t. pénzügyminister urnak . . . Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Már megvan ! Polónyi Géza : Ha megvan, annál jobb ! Ha a t. pénzügyminister ur lesz kegyes valami módot találni arra, hogy ezek az aránytalanságok eltüntettessenek, nagy köszönettel és hálával fogom venni. Utolsó kifogásomat abban összegezem, hogy a jövedelmi adóról szóló ezen törvényjavaslat a jövedéki kihágásokra vonatkozó eljárás tekintetében a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslatba felvett intézkedéseket itt is fentartja. Már az általános vita keretében volt szives a pénzügyminister ur kijelenteni, hogy ő maga ugy érti törvényjavaslatát, hogy a jövedéki kihágási eljárásra vonatkozó materiális intézkedések magában a törvényben nyernek megoldást. Tán lenne kegyes a t. pénzügyminister ur kijelenteni, hogy ezt ugy érti, hogy a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál azt a hires, 1788-ból származó rendeletet és az 1842-ből származó harminczad-utasitást hatályon kívül fogjuk helyezni, illetőleg nem a törvényben magában kell hatályon kívül helyezni, mert törvényileg eddig szentesítve sohasem lett, tehát törvénynyel nem is helyezhető hatályon kívül, hanem a t. pénzügyminister ur lenne kegyes hozzájárulni ahhoz, hogy a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat idevonatkozó szakaszában - az a passzus, hogy 62*
