Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-435
490 Í35. országos ülés 1909 hogy ha itt egy kontingentálás nélküli jövedelmi adó, mondjuk 46 millió koronánál nagyobb összegű adó íog befolyni, már most megjósolom, t. képviselőház, hogy ez nemcsak az adóemelésnek fogja alapját képezni, hanem egyúttal megágyazzuk vele az osztrákok számára a kvótafelemelésnek egy uj alapját. Méltóztatnak tudni, hogy ma a kvótának kulcsa a teherviselési képesség alapján van megállapítva. Ha mi most egy ilyen kontingens nélküli jövedelmi adóval lépünk itt fel, és azt in aeternis kiaknázzuk és kimunkáljuk, — mint azt pénzügyi nyelven mondják — akkor nagyon valószínű, sőt majdnem biztos, hogy a kvótatárgyalásoknál ez ellenünk felfog használtatni. Fel fog használtatni annyival is inkább, mert méltóztassék megnézni, mik az eredmények Ausztriában ? Nekünk még semmiféle kalkulust nem lehet csinálnunk a tekintetben, hogy a jövedelmi adónak nálunk milyen effektusa lesz. Ausztriában 26 millió kilenczszáz és néhány ezer, mondjuk kerekszámban 27 milliónyi lakosság mellett a jövedelmi adó — kilenczszáz és néhány ezer adóalany után — 56 milüó és néhány százezer koronát tett ki 1904-ben. Nagy Sándor: Most már 60 millión felül van ! Polónyi Géza : Nekem csak az 1904-iki adatok állanak rendelkezésemre, más hiteles adatom nincsen, azért mondok 56 milliót. Ez, t. képviselőház, a szolgálati illetmények utáni adóval együtt adta ezt az eredményt, a hol a három és fél milliárdot tevő jövedelem után annak egy harmadrésze, egy és fél milliárd, volt körülbelül a szolgálati illetmény ebben az adóban. Már most miként áll a dolog % Ha mi Ausztriával akarjuk ekviparálni — csak a kvóta aránya szerint — a mi kontingensünket a jövedelmi adóban, — a 36-ot a 64-gyel szemben, méltóztassék ezt az 56 milliós, vagy mondjuk, 60 milhós kontingenst beálütani az arányszám szerint, akkor bizonyára nem fog a t. pénzügyminister ur 27—28 milüónál többet kihozhatni. De miért legyen, t. képviselőház, akkor, a mikor Ausztria nemcsak lakosságának számánál fogva nagyobb, de gazdasági tényezőkben és gazdasági erőkben is, fájdalom, mérhetetlenül erősebb, mint mi, mondom, miért legyen akkor Magyarország kiszolgáltatva annak, hogy jövedelmi adóban még az eredetileg meghatározott kontingensen, a 46 millió koronán tul is adót hajtson be polgáraitól és ezzel teherviselési képességének is magasabb, nagyobb erejét bizonyítván : miért szolgáltasson még a kvótaemelésre is ujabb adóalapot ? En, t. képviselőház, köteles vagyok ezekre a bekövetkező hátrányokra figyelmeztetni. Nagyon kérem a t. képviselőházat, hogy akkor, a mikor egy kiszámíthatatlan, eredményeiben teljesen bizonytalan adónemmel állunk szemben, védelmezzük meg legalább a pénzügyminister ur által elfoglalt azt az álláspontot, hogy titkos adóemelések keresztülvihetők ne legyenek, és felmárczius 8-än, hétfőn. tétlenül követeljük az eredetileg javasolt kontingensnek, mint maximális kontingensnek a felvételét. Nem bánom még azt sem, hogy ha a 10 éven belüli évenként való 2%-os emelkedés hozatik is javaslatba, mert inkább elfogadom ezt — bár nem tartom helyesnek, a mint kimutattam, hogy kötelező emelkedése legyen egy adónak, a mely a jövedelmekkel kapcsolatos ; nem tartom ezt szerencsés elvnek, mégis kisebb veszélyt látok benne, mert lesz egy maximális kontingens bizonyos százalékos emelkedéssel, semmint hogy kontingens egyáltalában ne legyen. T. képviselőház! Az utolsó pont, a miről nyilatkozni kívánok, a jövedelmi adónak a községi háztartásokkal való kapcsolatba hozatala. A jövedelmi adó mentesittetik a községi pótadók alól, illetőleg a jövedelmi adóul újonnan behozott adónem községi pótadók kirovására nem fog alapot nyújtani. Nem szándékozom ismételni az általános tárgyalás keretében különösen a szolgálati illetmények tekintetében már felhozott érveimet, a tisztviselőknek a községi háztartásba való bevonására nézve. Elvi jogosultságát e kivánságomnak, az eddig alkalmazottak megfelelő kártalanításának feltételével, a t. pénzügyminister ur akczeptálta is. Ö azonban ennek a kérdésnek megoldását a majdan a községi háztartásra vonatkozólag benyújtandó . . . Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Majdan % Polónyi Géza: Ne tessék félreérteni. Én — hogy is fejezzem ki magamat, hogy minden sértő szándéknak még a lehetőségét is távol tartsam — magyon tisztelek minden ministert, bizom is Ígéretében, ugy az egyénében, mint a ministerében ; de, ne méltóztassék zokon venni, ha ezt institutiv biztosítéknak nem tekinthetem. Most is meg van ígérve, pl. a fővárosi törvény revíziója. Ajtó előtt a községi választás és a fővárosról szóló törvényjavaslatnak még hire sincsen. Elhiszi a t. pénzügyminister ur, minden vonatkozás nélkül, hogy megvan a lehetősége annak, hogy ebből nem lesz törvény szeptemberig, illetőleg októberig ? Nekünk költségvetésünket szeptemberben meg kell állapitanunk a városházán. Hogyan számítsunk mi, mint koefficzienssel, olyan benyújtandó törvényjavaslatokban adandó fedezetekkel, a melyek benyújtása — bár csalódnám — esetleg nem is ennek a kormánynak az idejére fog esni ? Ha van jogosultsága annak, hogy ismételten alkalmatlankodom e kérdéssel, ugy különösen abból a szempontból is van, hogy a községek háztartásában zavar ne álljon elő. Miért ne lehetne a községi adópótlékot egy maximális százalék erejéig megállapítani, igy hogy a jövedelmi adó ne legyen kitéve esetleg vaczillálásnak, ne legyen kitéve annak, hogy a községi adó megfelelő százaléka esetleg 200%-ig, s az ő pótléka is ennek arányában emelkedjék ? Tessék átlagos, maximális százalékot megállapítani, a meddig a jövedelmi adó a községi adózás alapjául szolgálhat.