Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-435

4-35. országos ülés 1909 márczius 8-án, hétfőn. 489 a jövedelmi adóról szóló törvényben, a mely azokat az intézkedéseket megváltoztatja, szerepel. Ezekből a jelenségekből támadnak azok a sűrűn előforduló esetek, bogy Magyarországon bizony igen jól képezett kiváló jogásznak kell lenni annak, a ki jól tud keresni és birtelen megtudja mondani, hogy mi most a létező jog Magyarországon. Most .visszatérek a kontingens kérdésére, és itt kérem a pénzügyi bizottság t. tagjainak is szives figyelmét, mert rá akarok mutatni arra, hogy ha a boritaladó kérdésének megoldását valahol kívánni lehet, nézetem szerint, itt van helyén a dolog. Ugyanis az 5%-ra való leszállitás folytán elvesztett fedezetet a t. képviselő urak ennél a törvénynél, nézetem szerint, bőségesen megtalálhatják. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának 5%-ából ugy sem telt volna ki, de ha a boritaladó leszálbtása igazán komoly szándék, semmiféle akadálya nincs annak, hogy a kérdés itt megoldható legyen. Magam részéről a kontingensre vonatkozó adataimat a következőkép terjesztem elő. ^ Kimutattam előbb, hogy a t. pénzügyminister ur nem 46 milliós kontingenst, hanem 54 milliós kontingenst ajánl. Ezenkivül ajánlatba volt hozva, hogy az összes egyenesadók kontingense is 202 millióban állapittassék meg. (Ellenmondás.} Nagy Sándor: Kétszáz millióban ! Polónyi Géza: Ugy emlékszem, hog}^ 202 millióról volt szó. De mindegy ; legyen kerekszámban 200 millió. Hát t. minister ur : sapientis est consilium mutare in melius. Ha a t. pénzügyminister ur kapaozitáltatni hagyta magát a pénzügyi bizottságban a kontingens elejtése mellett, engedje meg nekem azt a kisérletet, hogy én pedig kapaczitáljam arra, hogy most állitsuk helyre a kontingenst. Azt hiszem, ezzel nem követek el semmiféle nem fair dolgot, sőt kötelességemnek felelek meg. (Halljuk ! Halljuk !) Én a t. pénzügyminister úrral tartok, a ki eredeti javaslatában azt mondta, hogy a kontingenst azért Veszi fel, hogy eltitkolt adóemelés be ne következhessek. Ez az én alapálláspontom is és szószerint ez volt benne az eredeti javaslat indokolásában is. Ha tetszik, egészen szószerinti pontossággal felolvashatom. En azon az állásponton vagyok, hogy ha a jövedelmi adó kontingentálva nem lesz és ha az összes egyenes állami adók együttes kontingense megállapítva nem lesz, akkor ki vagyunk téve az adóemeléseknek egészen a végtelenségig és abszolúte semmi korlát e tekintetben fennállani nem fog. Én tehát igenis szükségét látom annak, hogy a jövedelmi adó maga is nem minimális, hanem maximális kontingensében állapittassék meg. Mennyi legyen már most ez a kontingens ? A t. pénzügyminister ur arra az álláspontra helyezkedett, hogy itt az összjövedelemnek 20 millióval való csökkenése fog beállani. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIV. KÖTET. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister (közleszól). Polónyi Géza: Ugy értem, hogy a 20 millió csökkenés nem itt, hanem az összes állami egyenes adók jövedelmeinél fog beállani. Ha a t. pénzügyminister urnak álláspontja e tekintetben helyes volna, akkor szemben azzal, hogy a költségvetés szerint előirányzott összes állami egyenes adók 197 müliót tettek ki, nekem azt kellene proponálnom, hogy az összes állami egyenes adók kontingense 177 millióban állapittassék meg. De én nem igy kalkulálok, hanem kalkulálok nézetem szerint reálisabb alapon, azon az alapon, hogy itt nem adócsökkenés, hanem lényeges adóemelés fog bekövetkezni. Ezt megállapítom a következőkből. Ma már egyik-másik tétel tekintetében pozitív számokkal rendelkezem, s ezek a következőkép alakulnak : a földadó kontingentálva van 74 millió koronában; ez kétségtelen dolog, tehát ezzel már operálhatok. A házadó nincs kontingentálva; eddig befolyt 36.5 millió, most az uj körzetek felállítása és a házadó kulcsának lényeges emelése következtében feltétlenül bizonyos, hogy ezen úgynevezett fejlődésképes adónemből több fog befolyni, mint 36% millió ; én ezt 40 millió koronára teszem. Ott van azután a tőkekamat- és járadékadó. Eddig befolyt 12 millió; az 5%-ra való leszállitás, de másrészt az adóalapok lényeges emelése következtében ezt 9 millió koronára preliminálom. A nyilvános számadásokra kötelezett vállalatok adója 12 millió, a kereseti adónál 29 millió a várható pénzügyi eredmény, mert igy van kontingentálva magában a törvényben, eltekintve a 2%-os emelkedésektől. Ez kitesz összesen 164 milliót. Ha ezt szembeállitom a pénzügyminister ur által az egyenes adókra proponált kontingenssel, ki fog sülni, hogy nekem csak 38 millió koronára van jövedelmi adóban szükségem, hogy ezt a 202 milliót kihozzam, és nem 54 millió koronára, a mint javasolva van. Ha tehát felvétetik az a kontingens, a melyet a pénzügyminister ur eredetileg javaslatba hozott, és a melytől feltételezte a létminimum leszállítását, akkor a jövedelmi adóra 38 millió korona esik. De semmi kifogásom nem lesz, ha felveszszük a t. pénzügyminister urnak saját eredeti kontingensét, a 46 millió koronás maximális jövedelmi adókontingenst, beleértve a szolgálati illetmények utáni adót is, a mely 7 millió és annak az általános jövedelmi adója 1 millió, Ausztriában a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója nincs benn, nálunk azonban ez is benne van. Már most, ha mi 16 millió korona kontingenst állapítunk meg a jövedelmi adó szempontjából, akkor én nem fogok most a külföldnek azon országaira hivatkozni, a hol milliárdról beszélhetünk akkor, a mikor nálunk csak milliókról; azt a blaszfómiát nem fogom elkövetni, hogy Magyarországot Angliával, Amerikával vagy Francziaországgal hasonlítsam össze, de a szomszédba mégis el akarok menni. El nem felejtem azt sem, 62