Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-434
márczíus 6-án, szombaton. 472 43í, országos ülés 1909 . mert a többi javaslatokban az egyes szakaszokra hivatkozás történik, azt vagyok bátor ajánlani, hogy a 32. §. a kihagyott 21. §. helyébe iktattassék. Tárgyánál fogva is odatartozik, mert az előző szakaszban a bányaadó százalékáról van szó. a 32. §. pedig azt mondja ki, hogy a bányaadót mindig az üzemmel foglalkozó fizeti. Egyúttal e helyett »bányaadót«, azt vagyok bátor ajánlani »bányavállalatra eső adót«. Ajánlom tehát, hogy a 21. §. helyére iktattassék be a 32. §. a következő szöveggel: »A bányavállalatra eső adót mindig az fizeti, a ki az üzemet folytatja.« Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan nyilatkozni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben a ministerelnök ur módosításával, igen vagy nem ? (Nem !) Ha nem. akkor kijelentem, hogy a ház a ministerelnök ur szövegét fogadta el és a 32. §. eredeti szövege elesik. Ugyancsak Wekerle Sándor képviselő ur azt javasolja, hogy a 32. §. a 21. §. helyére iktattassék be. Méltóztatnak a ministerelnök ur ezen indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki, minélfogva a 32. §. a 21. §. helyére iktattatik. Következik a régi 33, most már 32, §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 33., most már 32. §-t). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 33., illetőleg 32. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem 1 Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a régi 34., illetőleg uj 33. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 34., illetőleg most már 33. %-t). Elnök I Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni a 34., illetőleg 33. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, változatlanul, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 35., illetőleg a 34. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 35., illetőleg 34. %-t). Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 34. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 36., illetőleg most már 35. §. Vertán Endre jegyző (olvassa). Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem. kivan szólni, kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a 35. §-t változatlanul, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vag}^ nem? {Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 37., illetőleg most már a 36.. §. Vertán Endre jegyző (olvassa). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 36. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 38., illetőleg most már a 37. §. Vertán Endre jegyző (olvassa). Elnök '. Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, kérdem a t. házat, elfogadja-e a 37. §-t változatlanul, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Ezzel, t. képviselőház, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló törvényjavaslat általánosságban és részleteiben letárgyaltatván és elfogadtatván, javaslom a t. háznak, méltóztassék annak harmadszori olvasását a ház legközelebbi ülésének napirendjére kitűzni. (Helyeslés.) Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. T. ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt, ennélfogva a tanácskozást félbeszaki tjük. Mielőtt az interpellácziókra áttérnénk, javaslatot vagyok bátor tenni a ház legközelebbi ülésének idejére és najúrendjére vonatkozólag. Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi., ülését hétfőn, 1909. évi márczius hó 8-án, d. e. 10 órakor tartsa és ezen ülés napirendje legyen 1. elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, 2. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása, 3. a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslat, 4. a közszolgáltatások egyesitett kezeléséről szóló törvényjavaslat és 5. a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat valamint az ezen javaslatokkal kapcsolatos kérvények tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen. akkor a ház legközelebbi ülésének idejét és napirendjét ily értelemben megállapitottnak jelentem ki. Most áttérünk az interpellácziókra. Ki következik ? Dudits Endre jegyző: Szabó István! (Az elnöki szélcet Rakovszky István foglalja el.) Szabó István (nagyatádi) : T. képviselőház! A volt úrbéres birtokosság régi tulajdonát úrbéri jogon képező korcsmáztatás jogát, az állam által történt megváltáskor az 1888. évi XXXI. t.-cz. téves félremagyarázásából kiindulva és más előitéletek után, a volt úrbéres birtokosság, mint jogos tulajdonos helyett a politikai községekre irták át; az állami regálekártalanitási kötvényeket a politikai községek nevére állították ki (Felkiáltások : Tévedés !) és e politikai községek élvezték és élvezik a tőke jövedelmét még ma is. T. ház ! Hogy ilyesmi Magyarországon megtörténhetett és már húsz év óta fennállhat, -'ez