Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-434
434. országos ülés 1909 márczius 6-án, szombaton. 469 löm fel segítségemet — a mennyit ér, annyit ér — az uzsora szigorú üldözésére. (Helyeslés a baloldalon.) A mit nemcsak én, hanem a világ összes törvényhozásai immorálisnak tartanak, az az, hogy az állam olyan dologból, a melyet ő büntetendő cselekménynek jelez, a maga számára hasznot, részt fogadjon el. (Elénk helyeslés a baloldalon. Mozgás jobb felől.) Ez egészen más dolog, t. ház. Egész röviden megmagyarázom. (Halljuk 1 Halljuk!) Hiszen a csalás sokkal súlyosabb természetű dolog, mint az uzsora ; hiszen akkor nekünk a hitelezési csalások — mint minősitett csalások ellen is adótételekkel kellene védekeznünk ! Ezt nemcsak én, hanem az összes törvényhozások lehetetlenségnek tartják. (Mozgás jobbjelől.) Ha nem minősíttetnék uzsoravétségnek a dolog ; ha a magasabb adótétel nem egy büntetendő cselekmény után kívántatnék, akkor még volna transzakcziónak helye, de hogy. én abból, a mit büntetendő cselekménynek nevezek, a magam számára hasznot fogadjak el, ezt tartom én immorálisnak. (Helyeslés balfelől.) Végezetül nem mondtam azt, hogy bűnpártolást követ el az, a Id ezt a szakaszt megszavazza. En azt mondtam egész világosan, hogy nem fedi a bűnpártolás konstitutív elemeit ez az intézkedés. Azt mondtam, hogy Magyarország törvénytárának van egy szakasza, a mely a bűnpártolást egyenesen ahhoz a kvalitatív momentumhoz köti, hogy ha valaki elkövetett vétségből a maga számára hasznot kivan. A hol ilyen törvényhozás van, ott nem tartottam helyesnek, hogy egy sporadikus törvényszakaszszal ezek a büntetőjogi elvek halomra döntessenek. Ezek voltak a meggyőződéseim akkor is, midőn szerencsés voltam a t. ministerelnök úrral egy kabinetben lehetni és ezek a meggyőződéseim nem változtak meg. Elnök : Ki következik szólásra ? Vertán Endre jegyző : Rojc Milán ! Rojc Milán (horvátul beszél. Felkiáltások a baloldalon : Magyarul ! Eltér a tárgytól !) Elnök : Ki következik ? Vertán Endre jegyző: Nagy Ferencz! Nagy Ferencz: T. képviselőház! A miért felszólalok, annak oka az, hogy Polónyi Géza t. képviselőtársam erre egyenesen provokált, a mikor ugy tüntette fel a dolgot, mintha ez pártkérdés volna . . . Polónyi Géza : Ellenkezőleg ! Nagy Ferencz: ... hogy a függetlenségi párt a maga egészében ezen paragrafus elejtése, az alkotmány- és néppárt pedig pártértekezletükön egyhangúlag a szakasz íentartása mellett foglalt állást. (Ellenmondás balfelől.) Polónyi Géza : Ezt nem mondottam ! Nagy Ferencz: Miután a ministerelnök ur már kijelentette, hogy ez nem áll, ha méltóztatnak kívánni a dokumentumot, s talán egyik legerősebb dokumentumot arra,, hogy ez mennyire nem pártkérdés, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) én épen ki akarom jelenteni, hogy ugyanazon az állásponton vagyok, a melyet t. képviselőtársam elfoglal, (Elénk helyeslés a baloldalon.) s én is Holló Lajos t. képviselőtársam mellett fogok szavazni. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Baloghy Ernő: Nem is várhattunk mást! (Zaj.) Nagy Ferencz : Ebben a tekintetben egyáltalában nem feszélyez az, hogy az én politikai pártállásom más . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Méltóztassanak helyüket elfoglalni. Nagy Ferencz: ... nem feszélyez az, hogy ellenkező politikai álláspontot foglalok el, mert azt hiszem, hogy ez a kérdés független a pártállástól, hogy az a mi politikai elveinkkel egyáltalában összeköttetésbe nem hozható. (Igaz! Ugy van !) A mint a t. ministerelnök ur kifejezte, szavazzon kiki meggyőződése szerint. (Helyeslés.) Nekem az a megg3 7 őződésem ) hogy ez a szakasz igy, a hogy be van állítva, nem jó, még a pénzügyi bizottság által módosított formában sem, és hogy helyesebb, ha azt egészen kihagyjuk. (Helyeslés.) Azt azonban semmi esetre sem fogadhatom el, a mit Simonyi-Semadam Sándor t. kéjoviselőtársam mondott, hogy ha mi ezt kihagyjuk és a 15%-os emelést elejtjük, azzal mintegy legalizáljuk az uzsorát. Bocsánatot kérek, az adó szempontjából ma sincs különbség a tekintetben, hogy mennyi kamatot szed valaki; az egészen mindegy. Lehet-e azért azt mondani, hogy a mai adórendszer legalizálja az uzsorát ? Ha mi ezt a szakaszt kihagyjuk, ez ép oly kevéssé legalizálja az uzsorát, mint a mai adórendszernek azon álláspontja, hogy mellékes kérdést képez az, hogy az illető mennyi kamatot szed. (Zaj.) Azt tehát nem lehet elfogadni, hogy itt legalizálni akarjuk az uzsorát. Másfelől azután igaz az is, hogy az ellenkező végletbe csapni, s egyenesen bűnpártolást fogni rá a ministerelnök javaslatára, megint annyira túlzott dolog, hogy ha a moralitás kérdését nem is vegyitjük bele, akkor sem helyeselhetjük. Azt hiszem, hogy ezt a kérdést egészen tárgyilagosan két szemjoontból kell megítélni. (Halljuk! Halljuk !) Az egyik az, hogy indokolt-e, hogy az állam a magasabb kamatban saját maga is részt vegyen ? Ismerek erre példát : az Osztrák-Magyar Bankkal szemben megvan, hogy ha például (Halljuk! Halljuk.') bizonyos arányon tul megy a bankjegyek kibocsátásában akkor e bankjegyek után bizonyos adót fizet a kincstárnak. Ezt elismerem. De engedelmet kérek, óriási nagy a különbség ezen eset és azon javaslat közt, a mely e törvényjavaslatban foglaltatik, mert ott egy részesedés köve teltetik és eléretik oly esetben, mikor az állam maga adja a jogot, a mikor az az Osztrák-Magyar bank általában állami engedély, konczesszió alapján működik és szerez hasznot. JDe részesedési alapot semmikép sem találok jogilag indokoltnak oly vállalatokkal szemben, a melyek az államtól nem részesülnek konczesszió-
