Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-434
460 4,34. országos ülés 1909 márczius 6-án, szombaton. idejében annak, hogy bizonyos irányban a rendelkezések feloldassanak, bizonyos irányban pedig fentartassanak. A mennyiben azonban várakozás ellenére Holló Lajos t. képviselőtársam javaslatát nem méltóztatnának elfogadni, abban az esetben egyrészt stiláris, másrészt érdembe vágó módositást ajánlok. (Halljuk ! Halljuk!) Stiláris módositást ajánlok a 21. §-nál, mert ez az »időszaki« szó kissé komplikálja a helyzetet. Ezt azért teszem, a mint igen helyesen kifejtette Éber Antal t. barátom, nehogy malicziából a nagy pénzintézeteknek visszafizessék, mondjuk egy fél esztendő elteltével azt az összeget, a melyet a jelzálogkölcsön folyósítása alkalmával levontak és ilyenformán belekényszeritsék, hogy egész esztendei adója 15%-os adókulcs szerint rovassék ki. Azt a stiláris módosítást ajánlom tehát, hogy az »időszaki<< szót tegyük előre és »kölcsönök után>> tétessék : »az időszakonként fizetendő kezelési vagy bármi más költségek hozzászámitásával a jegybank azon évi legmagasabb kamatlábát 4%-kal meghaladó kamatot szednek«. stb. Ez egyik módosításom a kamatláb tekintetében. Másik módosításom a következő : »A jelen szakaszban említett adókulcs nem alkalmazható, ha a szedett kamat nem magasabb 8%-nál«. A mennyiben Holló Lajos képviselő ur javaslatát magáévá teszi a ház, az én módosításom természetesen elesik. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék Holló Lajos képviselő ur indítványát elfogadni. (Helyeslés.) Dudits Endre jegyző: Simonyi- Semadam Sándor! Simonyi-Semadam Sándor: T. ház! Ennél a paragrafusnál az ellene szólalókat minden más vezette, csak az az intenczió nem. a melynek szolgálatában voltak a törvény megalkotói. Beszéltek mindenről, csak épen arról nem, a mi a paragrafusnak czélja. Felpanaszolták elsősorban, bogy diszkreditálja magát az intencziót; hogy ez a vidéki intézeteket szégyenhelyzetbe állítja, megbélyegzi, szégyenpadra húzza, minélfogva bizonyos hangulatot törekedtek csinálni a jóhiszemű vidéki pénzintézetek javára. Más oldalról kifogásolva e paragrafust, felhozták, hogy az uzsorát nem adótörvénynyel kell megtámadni és nem azzal kell üldözni; sőt egyik képviselőtársam azt is mondotta, hogy szívesen megszavazná a paragrafust, hogyha ez valami nemzeti vívmányt hozna. Szóval minden mást kerestek e paragrafusban és kívántak e paragrafustól, csak épen azt nem, a mit czéloz és pedig azért, mert a mit czéloz, arra feltétlenül jó és szükséges. Kétségtelen, hogy az uzsorát nem fogja megszüntetni. Nem is ez a czélja. Méltóztatnak tudni, hogy az uzsora megszüntetése érdekében az igazságügyminister ur törvényjavaslatot terjesztett be, a mely azonban, sajnos, nagyon lassan mozog. Kétségtelen, hagy az a visszaéléseket sem fogja megszüntetni; de hiszen, hol van az a törvény, ha mindjárt maga egy büntetőkódex lesz is, a mely a visszaéléseket, vagy kriminalitásokat megszünteti ? Nincsen olyan törvény a világon, a melylyel visszaéléseket tökéletesen lehetne megszüntetni. A törvényhozás csupán arra szoritkozhatik, hogy azokat a visszaéléseket, a melyek kiderülnek, a melyek konstatálhatok, megtorolja és pedig azon az utón és módon, a minő reláczióban az a visszaéléssel áll. A pénzügyi visszaélésnek a legkeservesebben fájó megtorlása a pénzügyi téren való megtorlás (Igaz I Ugy van !) és ha pénzügyi visszaélés történik akármilyen téren, ugy vélem, ha azt a közigazgatásnak és az állami kezelésnek minden terén, az igazságszolgáltatásnak főképen pénzügyi téren kell megtorolni. T. képviselőtársaim azt mondják, hogy e, paragrafus megbélyegzi a jóhiszemű és a tisztességes vidéki intézeteket és nem használ semmit, mert a kik nem jóhiszeműek és tisztességtelenek, azok egyszerűen nem fognak törődni a megbélyegzéssel. A megbélyegzéssel feltétlenül csak annak kell törődnie, a kit ér a megbélyegzés, a ki nem követ el semmit, azt nem fogja megbélyegezni e paragrafus. (Helyeslés.) A ki pedig elkövet oly dolgokat, a melyekért megbélyegzés jár és ez a megbélyegzés őt nem zsenirozza, ezzel szemben igazán nem tehetünk semmiféle törvényhozási intézkedést. Erre csak azt lehetne mondani, hogy még szigorúbb és erősebb eszközök kellenek, mert a kik nem pirulnak, a kiket nem zseniroz semmi, azokat büntetni kell, (ügy van!) Ha már most disztingválunk tisztességes és nem tisztességes pénzintézetek között, akkor valósággal érthetetlennek látszik előttem, hogy az u. n. tisztességes pénzintézetek a nem tisztességes pénzintézeteknek védelmére kelnek. (Ugy van! Felkiáltások; Osztály !) Engedelmet, Lányi t. képviselőtársam, ez nem osztály, mert a tisztességtelenség sem osztály és a tisztesség sem osztály. (Helyeslés.) Mindenféle foglalkozásnál lehetnek tisztességtelen és tisztességes elemek. Lázár Pál : Az ügyvédeknél is ! Simonyi-Semadam Sándor: Az ügyvédeknél is és mindenütt. Ha a tisztességtelen ügyvédet valaki büntetni akarja (Folytonos zaj.) és ezt büntető szankczióval látja el a törvényhozás, ez bizonyára nem bélyegzi meg a tisztességes ügyvédet. (Igaz ! Ugy van ! Folytonos zaj.) Lázár Pál (közbeszól). Simonyi-Semadam Sándor: Ha igy fogjuk fel a dolgot, t. képviselőház, akkor nem volna szabad semmiféle büntetőtörvényt hozni, mert minden gazembernek a megbélyegzése egyúttal a tisztességes emberek megbélyegzése lenne. (Tetszés és. helyeslés a jobboldalon.) Endrey Gyula: Csakhogy ez nem adótörvénybe való! Ezt az uzsoratörvénybe írják! (Folytonos zaj.) Simonyi-Semadam Sándor: Nem hiszem, hogy Lázár Pál t. képviselő ur érdekelve volna egy olyan pénzintézetnél, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) a mely tisztességtelenül járna el és én nem gondolom, hogy ő ezeket védi.
