Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-419

40 íí9. országos ülés Í909 február 15-én, hétfőn. és Ausztriának ezen kaland honorálása fejében viselnie kell. De hiszen ez a 200 millió valósággal elenyésző csekélység egy nagy háború szükség­leteihez képest. Már pedig, ha békés időben a hitel­viszonyok olyanok, hogy a magyar hitelpapírok 92-tős árfolyamon vannak, akkor egészen kétség­telen és régi tapasztalatok bizonyítják, hogy komoly esetben, abban a perczben, mikor mozgó­sításra kerül a sor, ezek a hitelpapírok arról a 92-es árfolyamról talán a 80-as árfolyamra vagy még alább sülyednek, és abban a perczben nemhogy 80-as árfolyamon tudnánk a háború czéljaira köl­csönt kapni, de egyáltalában egy fillért sem kap­nánk. És méltóztassék elhinni, t. honvédelmi minister ur, hogy erről gondoskodni legalább olyan fontos, mint a lőszerekről, ágyukról, puskákról, az ujonczok bakancsáról, kabátjáról. Bizonyítja ezt egy történelmi tény. Ma a bank kérdésével kapcsolatban nagyon is aktuálissá vált az arany­valuta kérdése, a készfizetések kérdése. Én pozitive, mint történelmi tényt tudom, hogy 0 felségét 15 esztendővel ezelőtt csak ugy lehetett rávenni, hogy a magyar kormány sürgető követelését az aranyvaluta támogatása tekinteté­ben keresztülerőszakolja az osztrák ellenállással szemben, hogy meggyőzték őt arról, hogy rende­zett valuta nélkül teljes lehetetlenség egy háborút viselni, és bármilyen nagy ármádia áll a hadvezető­ség rendelkezésére, az egy lépést sem tud tenni, ha a kellő hitel és a kellő anyagi fedezet nem áll rendelkezésére. Én nem hiába hoztam fel az arany­\ r aluta rendezését a hadsereg harczképességével kajjesolatban, mert ma ugyanaz a hekyzet, mint volt 15 esztendővel azelőtt. Ma is ugy áll a dolog, hogy bármennyire is fel van szerelve a hadsereg, bár 450 millió költséggel az uj ágyukat megszerez­tük számára és mindazon uj felszereléseket, melye­ket a hadvezetőség kívánt, de a melyeket ez a többség megtagadott, önkényese]! elvették a nem­zettől, bár mondom, ez idő szerint fel van szerelve a hadsereg : mindazonáltal, ha az állam kellő anyagi erővel nem bír, akkor kellő harczkészség­gel sem rendelkezik. Én azt elismerem, hogy a magyar állam hi­telviszonyainak gyengülése abból következik, hogy bizonytalanság uralkodik a bank kérdésében. A közös bank hívei szerint a hitelviszonyoknak ezen kedvezőtlen alakulása annak következménye, hogy mi a kitűnő osztrák-magyar bank ellen tá­madásokat intézünk és ezért bizonytalanná vált a bank ügye. A valóság az, hogy a hitelviszonyok azért gyengültek meg és ezzel egyúttal a hadsereg harczkészségének biztosítása azért szenvedett csor­bát, mert a magyar hitel viszony ok mesterségesen a nemzeti bank ügyének késleltetésével megingat­tattak. Azok, kik ezekkel a kérdésekkel behatóan és szakszerűen foglalkoznak, egészen jól tudják, hogy a nemzeti bank kérdésének mesterséges hát­térbe szorítása a mi hitelviszonyainkat és a mon­archia harezkészségét gyengíti. Én meg vagyok győződve, hogy abban a perczben, mikor ezek a mesterséges akadályok, melyeket sajnos, épen a magyar vezető körök a nemzeti bank létesítése elé gördítettek, el vannak hárítva, akkor a hely­zetben a hitel tekintetében azonnal megnyugvás áll be és a pajürok értékének emelkedésével a had­sereg harczkészsége is emelkedni fog, ugy hogy akkor mi biztosak lehetünk abban, hogy esetleges háborúban, melynek veszélye, sajnos, elég közel­ről fenyeget, a mire bátor leszek visszatérni, mi jól felszerelt hadseregünket kellő harczképes ál­lapotba hozhatjuk. Hogy egy hadsereg harczképessége szempont­jából mit jelent annak kellő anyagi erővel való felszereltsége, és vájjon hadsereggel biró állam harczképes-e, ha anyagi ereje, pénzügyi ereje nincs, vagy inkább harczképes-e az, melynek kato­nája nincs, de elegendő pénze van, erre nézve klasszikus példát szolgáltatott a múlt század egy legérdekesebb hadjárata, a kuba—amerikai had­járat, a melyben spanyol részen teljesen felszerelt hadsereg volt, a másik részen, az amerikai részen, semmiféle hadsereg, flotta pedig majdnem abszo­lúte nem volt. Mégis, a hadsereggel és flottával nem biró észak-amerikai Egyesült-Államok játszva elpusztították, elseperték a spanyol ármádiát és a spanyol flottát, mert kellő anyagi erővel rendel­keztek, s maguknak azonnal hadsereget és flottát szerveztek, a spanyolok pedig minden katonai készültségük daczára nem voltak képesek had­seregüket annyira harczképessé tenni, hogy győ­zelmet arassanak az Egyesült-Államoknak hirtelen, úgyszólván földből kinőtt hadseregével szemben. íme, az előadottakból kimutattam, hogy a nemzeti bank kérdésének eldöntése nemcsak külső, politikai, taktikai szempontból, de érdemileg is összefügg ezen katonai javaslattal, mert ha a nemzeti bank kérdése rendezve nincs, s ha ez által a magyar hitel nincs oly állapotban, hogy a harcz­készségről anyagi szempontból gondoskodhassék, akkor nemcsak hogy nem helyes ujonezokat meg­ajánlani egy hadseregnek, a melyet hadba állítani nem lehet anyagi okokból, hanem egyenesen bűn, mert ezzel csak a magyar ifjakat kiszolgáltatnék az ellenség öldöklő fegyvereinek, a nélkül hogy azoknak kellő védelméről, kellő fedezett voltáról gondoskodnánk. Ezért addig, mig a nemzeti bank kérdése nem tisztáztatott és el nem dőlt, és mig ezzel kapcsolatban a magyar hitelviszonyok nem rendeztettek és a míg ennek alapján a had­sereg és a megajánlandó ujonczok harczkészsége biztositva nincs : ezt az ujonczjavaslatot el nem fogadhatom, sőt a tárgyalását is helytelenítem. Éj^en azért vagyok bátor benyújtani azt az ellen ­inditványt, a melyet az imént felolvastam és a melyet még bátor leszek beszédem során újból felolvasni és bemutatni. De már volt szerencsém rámutatni arra, hogy maga a többség is pár héttel ezelőtt azt az állás­pontot foglalta el, hogy a nemzeti bank kérdésének eldöltéig . . . Jekelfalussy Lajos honvédelmi minister: Csak egy páran! Farkasházy Zsigmond: Számosan voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom