Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-433

444 ti 33. országos ülés 1909 jegyezni, hogy ez a köténykötés semmi hasznot nem hoz annak a papnak, hanem legfeljebb fáradsággal és kellemetlenséggel jár ő reá nézve. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Tehát csak dicséretreméltó egy pap részéről az, ha nem a templom szűk falai között és a sekrestyében látja kimeritettnek a maga működését,... (Helyeslés a jobboldalon.) Sümegi Vilmos: Pedig ott kellene lennie ! lánoky- Madocsány Gyula: ... hanem felfogva Krisztus igazi szellemét, leszáll a szükséget szenvedők közé és az isteni tanítást követve, mindenütt ott van, a hol segíteni lehet, a hol a nemzetnek és a hazának használhat. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezért az a papság, azt hiszem, nem gúnyt, hanem elismerést érdemel minden önzetlenül és elfogulatlanul gondolkozó hazafi részéről. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezeket kívántam röviden megjegyezni és ismételten kijelentem, hogy a szakaszt Baross János t. képviselőtársam módosításával elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Vertán Endre jegyző : Szent-Királyi Zoltán! Szent-Királyi Zoltán: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Legyen szabad a szövetkezetek kérdéséhez egy pár szóval nekem is hozzászoknom. (Halljuk I Halljuk! Mozgás és zaj. Felkiáltások a néppárton: Helyre !) Elnök : Csendet kérek ! Szent-Királyi Zoltán: Kötelességem kiemelni, hogy a szövetkezeteknek igenis megvan az a mások által tagadásba vett etikai alapjuk. Mikor pedig Sándor Pál t. képviselőtársam a szövetkezeteknek etikai alapját megtagadja, odaállítja a papságot köténynyel a munkához . ,, i i Sándor Pál: Az nem áll! pl? Szent-Királyi Zoltán : ... és kijelenti, hogy a szövetkezeteknek erkölcsi alapja hiányzik. Én igenis kinyilvánitom, bár magam is pap vagyok és talán ezt a papság részéről nem nekem kellene állítani, de nyugodt lelkiismerettel állithatom, hogy Magyarországon nem hiszem, hogy lenne még ember, a ki tagadásba venné, hogy Magyarországon a papság igenis etikai alapon áll, ós a mi a papság kezéből kikerül, legyen az szövetkezet, vagy bármi, nem nélkülözi az etikai alapot. S mikor igen t. képviselőtársam ily gúny tárgyául iparkodik odaállítani a magyar papságot, köténynyel, a mely munkálkodik a népért, a mely vezeti azt munkájában ingyen, fáradságot nem kímélve, akkor én azt mondom, hogy ez a papság nem érdemű meg az ilyen eljárást. (Igaz! ügy van! a középen.) T. ház! A magyar papság össze sem hasonlítható a Sándor Pál képviselő ur által védelmébe vett kereskedőkkel, a kik saját hasznukért, saját javukért és előnyükért munkálkodnak. A papságot nem szabad gúny tárgyává tenni, a mikor ők munkát és fáradságot nem kiméinek azért, hogy a nép helyzetén javítsanak, s azt vallják, hogy ha nem használ a szó a szószéken, használjon az önzetlen példa künn az életben. (Élénk helyeslés \ márczius 5-én, pénteken. és taps a középen.) Nekem, azt hiszem, kötelességem megvédeni a magyar papságot. A midőn saját maga nem tud kardot rántani védelmére, bántalmazni nem lovagias eljárás. (Élénk helyeslés ajtözépen.) A mikor ajánlom a t. háznak a szövetkezetekre vonatkozólag benyújtott módosítás elfogadását, egyúttal a legnagyobb tisztelettel, de a legnagyobb határozottsággal is visszautasítom Sándor Pál képviselőtársamnak a magyar papságra nézve tett megjegyzését. (Élénk helyeslés és taps a középen.) Sándor Pál: Személyes megtámadtatás czimén és félremagyarázott szavaim helyreigazítása czimén kérek szót. (Zaj.) Elnök : Sándor Pál képviselő ur félremagyarázott szavait kívánja röviden helyreigazitani. Sándor Pál : Csak néhány pillanatra veszem igénybe a t. ház figyelmét. Nem hiszem, hogy azok közül, a kik jelen voltak, mikor beszéltem, valaki azt állithassa, hogy a papságot gúny tárgyává tettem. (Ellenmondások a középen.) Simonyi-Semadam Sándor: A kötényt emlegette. (Zaj a középen.) Sándor Pál." Bocsánatot kérek, nem vagyok házkezelő, t. képviselő ur és tudom, hogy mit beszélek. (Zaj a középen. Elnök csenget.) Ha bárki is azt vélte szavaimból kivehetni, hogy a magyar papságot gúny tárgyává tettem, az illetőtől ünnepélyesen bocsánatot kérek. (Helyeslés balfelől.) En a magyar papságot sohasem gúnyoltam, annak gondolkozását legnagyobbrészt ugy, a hogy volt, mindig helyeseltem és mindig tiszteltem azokat, a kik kultúrát teremtettek. Ha hibájukat meg is róttam, a mikor erre alkalmam volt, de gúny tárgyává a magyar papságot egész életemben sohasem tettem, s az ellen határozottan tiltakozom, hogyha valaki ilyet akarna nekem inszinuálni. A másik dolog az, hogy én nem állítottam, hogy a szövetkezeti eszmének nincs etikai alapja. Ellenkezőleg, azt állítottam, hogy a szövetkezeti eszme a legnagyobb etikai alap, a mely általában az utolsó században itt Magyarországon és az egész világon lábrakapott; azt állítottam, hogy ugy, a hogy nálunk csinálják a szövetkezeteket, ellentétben a külfölddel, nem állanak etikai alapon. Ez pedig nagy különbség és ezt az utóbbit teljességgel fentartom. Elnök : Ki következik ? Vertán Endre jegyző: Bernát István! Bernát István : T. ház ! Bocsánatot kell kérnem, hogy a meglehetősen hosszura nyúlt mostani vitában én is felszólalok, azonban mégis kényszerítve vagyok rá, mert habár azon t. képviselőtársaim, a kik védelmezték a szövetkezeteket, nagyon sok szép és helyes dolgot mondottak el, egyes dolgokat még mindig nem hoztak fel szemben azon támadásokkal, a melyeket Sándor Pál t. képviselőtársam hangoztatott, és a melyeket legutóbbi felszólalásával tulaj donképen csak megerősített.