Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-433
k33. országos ülés 1909 márczius 5-én, pénteken. 445 Ö támadta a szövetkezeteket, gazdasági etikai és politikai szempontból, és hogy felszólalásának épen utolsó mondatát ragadjam ki, azt állította, hogy külföldön másképen, jobban, helyesebben, tisztábban fejlődtek ezek a szövetkezetek, mint nálunk. Legyen szabad nekem vele szemben a szövetkezetek nemzetközi szövetségének tekintélyét ezitálnom, a mely öt évvel ezelőtt Budapesten egy világkongresszust tartott, a hol e szövetkezetek • szövetségének vezetői kinyilatkoztatták teljes elismerésüket a magyar szövetkezetek iránt. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez vonatkozott ugy a hitel-, valamint a fogyasztási szövetkezetekre. (Mozgás.) Azt hiszem, hogy e ténynyel szemben azok a hivatkozások, be nem bizonyitott állitások, a melyeket Sándor Pál ur hangoztatott, semmivé oszolnak szét. (Ugy van! a jobboldalon.) A mi azt az állítását illeti, hogy ezek a szövetkezetek gazdasági szempontból, vagy nem érnek semmit, vagy czéljukat tévesztik, mert nem adnak el elég olcsón, visszaesett abba a régi ellenmondásba, a melyben tábora évek óta leledzik. Ha gazdaságilag nem érnek semmit a szövetkezetek, akkor nem veszedelmes konkurrensek és nem értem mily alapon fejlődnek akkor ezek a szövetkezetek, és miért tartoznak már hozzájuk százezrei a falusi népnek. A mi az etikát illeti és Sándor Pál ur azon állítását, hogy etikailag nem fejlesztették volna a szövetkezetek a népet, ha szíves lesz hozzám elfáradni egy alkalommal, fogok neki mutatni egyszerű parasztgazdáktól beérkezett fogalmazványokat, czikkeket, a melyekben a legteljesebb etikai alapon álló témákat fejtegetik szivük teljes melegével, a mire soha előbb nem gondoltak, mig nem lettek a szövetkezetek tagjai. Do hivatkozhatom egyes konkrét esetekre nem egyes esetekre, de falvakra, a melyek a szövetkezeti eszme és munkásság segélyével emelkedtek ki az uzsorából, hogy ugy mondjam, a piszokból. (Ugy van! Taps a jobboldalon. Mozgás.) Hivatkozom Pest megye Boldog községére, Szabolcs megye Buj, Ibrány községére és másokra, hol a vezetők megvallják, hogy csak a szövetkezetek segélyével tudtak oda jutni, a hol ma vannak, nemcsak etikailag, de gazdaságilag is. De nem akarom hosszura nyújtani felszólalásomat, csak szemben azokkal, a miket a t. képviselő nr elmondott, kénytelen vagyok hivatkozni arra, hogy a világosságot nem lehet kizárni. (Halljuk! a jobboldalon.) Mi, a kik foglalkoztunk ezekkel az eszmékkel, szinte revelácziő előtt állottunk, a mikor Sándor Pál kimondotta, hogy szentebb és nagyobb törekvést, mint a szövetkezeti eszmét, nem ismer, hogy most egyedül csak azokat támadja, a melyek nem tagoknak is adnak el. Hogy ez oly rendkívül fontosságú volna a nemzet életében, hogy a fejlődést rossz irányban befolyásolhatná, azt nem vagyok képes belátni. De eszembe jut az, hogy hajdanában, nem is régen, talán most is megtörténik, folytonosan azt vetették szemünkre, hogy a magyar ember, gentry, főúr, a kereskedelmet lenézi, nem akar azzal foglalkozni. Mikor pedig elkezdett vele foglalkozni gróf Károlyi Sándor és ő maga vásárolt kávét, ezukrot, azt mondták, »mi közük hozzá, nem tartozik az rájuk, menjenek oda a mihez értenek, majd mi elvégezzük jobban«. De ugy áll a dolog, hogy a világosságot kizárni nem lehet, és hogy ha Sándor Pál oda jutott, hogy a szövetkezet lelkes barátja, akkor nem félek, hogy a falusi szatócsok átalakulnak fogyasztási szövetkezetekké, mert le kell mondaniok bizonyos tulajdonságokról, a melyeket kifogásolunk, és akkor ezekkel a szövetkezeti férfiakkal közösen fogunk a közös czélokérfc küzdeni. (Helyeslés a jobboldalon.) Einök: A ministerelnök ur kivan szólni ? Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: T. ház! Röviden azt kívánom kijelenteni, hogy hozzájárulok Baross János t. képviselő ur határozati javaslatához. (Elénk helyeslés.) Az indítvány folyományaként azonban a 20. §. utolsó sorában a 10°/o helyett szintén 7°/o-ot kell tenni. Ez folyománya a javaslatnak és az erre vonatkozó módositást van szerencsém beadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan nyilatkozni. A tanácskozást tehát befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 20. §. meg nem támadott részét változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint: Igen, vagy nem ? (Igen!) Ha igen : kimondom, hogy a szakasz meg nem támadott ré.-zc változatlanul fogadtatott el. A 20. §. első pontjához Baross János képviselő ur a következő módosítását nyújtotta be. Vertán Endre jegyző (olvassa): A 20. §. első pontjában ezen kezdő szó elé »azoknál« tétessék: »azoknál a vállalatoknál, a melyek kizárólagosan ipartermeléssel, valamint«. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az első pontot változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Baross János képviselő ur most felolvasott módosításává], igen vagy nem ? (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az 1. pont Baross János képviselő ur módosításával fogadtatik el. A 2. ponthoz Baross János képviselő ur a következő módositást nyújtotta be. Vertán Endre jegyző (olvassa): »Alulírottak a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 601. számú törvényjavaslat III. fejezetének 20. §-hoz következő módositást indítványozzuk : »A 2. pontban »segédműveknél« szó után a következő toldás iktattassák: » valamint mindazon, akár gazda-