Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-433
433. országos ülés 1Ü09 márczius 5-én, pénteken. 443 tagadni nem lehet. (Ugy van !) Ámde nem akarom továbbra is figyelmüket igénybe venni és röviden azzal végzem szavaimat, a mivel Sándor Pál képviselő ur kezdte. Ö t. i. avval kezdte, hogy való, az igazságnak keresése általános emberi szokás, és mindig erre törekszünk. Beszédjének további folyamán elismeri, hogy az igazság a középen van és hogy ő egy meglehetősen szélső álláspontot foglal el. Ebben teljesen egyetértek vele, valamint egyetértek vele abban is, hogy az igazság keresése az emberiségnek, az emberi nemnek mindenkori törekvése, örülök, hogy Sándor Pál t. képviselő ur elismeri magáról azt, hogy az egyik szélsőségen van. Ezt én is elismerem, csakhogy magamra nézve viszont azt hiszem, hogy a középen állok. (Elénk éljenzés és taps.) Vertán Endre jegyző: Jánoky-Madocsány Gyula ! Jánoky- Madoesány Gyula: Tekintettel a vita előrehaladott voltára, csak egész röviden kívánok nyilatkozni. Mindenekelőtt kijelentem, hogy Baross János t. képviselőtársam indítványához a magam részéről is teljes mértékben hozzájárulok. Hozzájárulok pedig azon okoknál fogva, a melyeket ugy ő, mint az előttem szólt t. barátom meggyőzően kifejtett. Mielőtt azonban végeznék felszólalásommal, engedjék meg, hogy egész röviden reflektáljak azokra, a miket itt Sándor Pál t. képviselő ur mondott. (Zaj.) Elnök (csenget) : Méltóztassanak csendben lenni! Jánoky- iadocsány Gyula: T. képviselőház ! A szövetkezetek közgazdasági hasznát és jelentőségét itt fejtegetni felesleges. Azon a nyomon haladok én is, a melyen Sándor Pál járt előttem. Neki az volt a kifogása, hogy a szövetkezetek eljárásában az etikai szempontok hiányoznak. (Nagy zaj.) En ezzel szemben arra vagyok bátor rámutatni, hogy ha azoknak azon működése, a mely abból áll, hogy a gyengét és gyámoltalant segélyezzük, hogy a . . . (Nagy zaj.), Elnök (csenget) : Csendet kérek! Jánoky- Madocsány Gyula: ... a nép között az összetartásnak érzését növeljük, hogy a népet önzetlenségre, önfeláldozásra, a köz érdekében való ingyen munkálkodásra szoktassuk és neveljük : nem etikai működés, akkor igazán nem tudom, hogy mi az \ (Vgy van !) Azt mondják, hogy a szövetkezetek működése káros, mert az alkohol-fogyasztás növekedett. (Halljuk! Halljuk I) Engedelmet kérek, ezt el nem fogadhatom. Mindenki nagyon jól tudja, hogy a lakosság számának emelkedése és hála Isten, annak jólétének emelkedésével növekedik mindennemű czikk fogyasztása, igy az alkohol-fogyasztás is, a nélkül, hogy e miatt a szövetkezeteket lehetne okolni, a melyeknek sajnos, — de statiszticze ki tudom mutatni — a legkevesebb része bir korlátlan italmérési engedélylyel. Tehát nincs is abban a helyzetben, hogy tagjainak pálinkát vagy szeszes italt adjon. (Igaz! Ügy van!) Egy másik vádat is hallottunk a képviselő úrtól, a mely abban kulminál, hogy a szövetkezetek a gazdasági tevékenységen kivül bizonyos politikai agitácziót is fejtenek ki. Ezt a poltikai agitácziót pedig főképen abban látja nyilvánulni, hogy a szövetkezetek bizonyos lapokat, röpiratokat terjesztenek, olvasnak fel és vesznek. (Halljuk! Halljuk !) En azonban abban, hogy valaki a népet tanítja és a népnek olvasnivalót ad, semminemű hibát nem látok. (Helyeslés.) Sándor Pál: Az a kérdés, hogy mit olvas ! Jánoky-Madocsány Gyula: Majd rátérek erre is. Abban semminemű rosszat nem látok, sőt ellenkezőleg azt tartom, hogy mindenki, a ki bármily módon hozzájárul ahhoz, hogy a népet tanitsuk, felvilágosítsuk, a nemzetre nézve is igen értékes és hasznos munkát végez. Sándor Pál t. képviselőtársam közbeszólt, hogy az a kérdés, mit olvas. Tudomásom szerint olyan műveket olvas, a melyekből megtanulja a nép, hogy miképen kell boldogulását előmozdítania ; mily módon képes az önsegélyezés terén valamit elérni. Olyan dolgokat olvasnak, a melyekből hazájukhoz és vallásukhoz való ragaszkodást tanulnak. Ha mi azon szövetkezetekben nem a Népszavát és nem a Pester Lloydot olvastatjuk, ezt nekünk bűnül felróni nem lehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nyugodtan elvállalom a felelősséget azért, hogy azokból az olvasmányokból, a melyeket a szövetkezetekben kap kezébe a nép, rosszat, hazafiatlant és gyűlölségre szitót nem tanulhat. A szövetkezetek egyenesen kulturális missziót teljesítenek, — mellesleg megjegyzem, hogy itt nagyrészt gazdasági lapokról van szó, a melyekben egy szó sincs a politikáról — ha ily módon hozzájárulnak a nép felvilágosításához, szellemi és anyagi jólétének emeléséhez. Kifogásolta és mint valami rettenetes dolgot állította oda a t. képviselő ur azt is, hogy horribile dictu még a papok is ott vannak a szövetkezetekben és közreműködnek a szövetkezetek munkálkodásában. Igazán nem értem, hogy lehet ezt a katholikus papoktól rossz néven venni és kifogásolni. (Helyeslés a jobboldalon.) Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a kereszténység nem csupán dogmák összessége, hanem egyúttal egy kétezeréves nagy szocziális programm is, (Ugy van! a jobboldalon.) a mely programmnak első pontja a gyengék és elnyomottak minden lehető módon való segélyezése. (Ugy van ! a néppárton.) Ezt tanította Krisztus urunk és ezt vallja a kereszténység. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ha tehát az a pap, a kinek kötelessége a kereszténységet, Krisztus tanítását nemcsak propagálni, hanem követni is, ezt cselekszi, (Halljuk! Halljuk!) akkor ezért csak dicséret, nem jjedig gáncs illeti őt. (Ugy van ! a jobboldalon.) Mint valami rettenetes dolgot említette fel a t. képviselő ur, hogy egy-egy pap még arra is vetemedik, hogy kötényt köt magára és igy áll be abba az üzletbe. (Mozgás.) Bátor vagyok meg56*