Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-427

427. országos ülés 1909 február 26-án, pénteken. 283 földadókataszter elkészítés talán kissé különb és nagyobb munka volt, mint a normális bérérték megállapítása, a mely a földadó-kataszterrel szem­ben valóságos gyerekjáték, s a normális bérértéket megállapítani nem lehetne ? Hiszen Németország egyes államaiban fennáll az adóztatásnak az a rendszere, hogy a házak értéke szerint vetik ki az adót, a hol érték szerint kell felbecsülni egész városok ingatlanait. Hamburgnak, Brémának a házadója az érték szerint való megadóztatáson alapszik ! Es ha majd annak idején az igen t. pénzügy­minister ur a vagyoni adót megcsinálja, a hol jelentékeny felbecsülésekkel lesz dolga és sokkal nagyobb különbözőségekkel, mint a lakásbérek megállapításánál, mit csinál majd, ha lehetetlen­nek tartja azt. hogy a házak normál bérértéke megállapittassék, holott a javaslat amúgy is ter­vezi a házadó-katasztert ? Hiszen még ha a tízévi átlagokat veszszük is alapul, ha nem akarunk semmiféle becslési munkálatokat végezni, hanem egyszerűen minden lakásnak vagy háznak a tíz évi átlagbérét veszszük normál bérnek és erre alkal­mazzuk a normális, lejebb szállított skálát, akkor is nyertünk valamit, mert azok az emelések, a melyek ezen átlagbéren felül be fognak követ­kezni, szigorúbb kulcs és szigorúbb skála alá kerül­nek és a további emelésekre vonatkozólag meg­nyertük mindenesetre azt az eszközt, a melylyel ezeket az emeléseket gátoljuk, az emelésekre való ingert csökkentjük. (Helyeslés.) En tehát nem láttam semmiféle megczáfolását a t. pénzügy­minister ur részéről annak, hogy a normál bér­érték kiszámítása lehetetlen volna. És ha azt méltóztatott mondani, hogy nem kívánja a ház­tulajdonosokat ilyen önkénynek alávetni, akkor én kérdem, miért méltóztatik jobban szeretni a háztulajdonosokat, mint a földtulajdonosokat, a kik a kataszter megállapitásánál ezen u. n. ön­kénynek — a mely azonban reájuk nézve doace violence volt, mert többnyire alacsonyabban álla­pították meg, mint kellett volna — alá vannak vetve ? Ha a földtulajdonosok kibírták, a háztulaj­donosok is kibírnák azt az önkényt, hogy a ka­taszter elkészülvén, a házak normálértéke meg­állapittatnék, vagy pedig az értéke állapíttatnék meg a házaknak és ezen értéknek bizonyos száza­lékában állapíttatnék meg azon normál bérérték, a melyen felül való jövedelem azon ház után ille­gitim nyerészkedés, a melyet magasabb kulcs és skála szerint kell megadóztatni. (Helyeslés.) Hogyha a kataszter fáradságaival elkészültünk a földnél, akkor ezen kérdések megoldásánál, a me­lyek most már a nagyvárosoknak égető, súlyos sebét képezik, ezen kérdések megoldásánál ezt a fáradságot, hogy e kérdéshez egy kissé közelebb lépjünk, nem kell kímélni. Mezőfi Vilmos : Már házakat rombolnak le az uzsora miatt! Vázsonyi Vilmos : Én tehát épen ebbőba szem­pontból kiindulva, s ugyanazokat a reményeket táplálva, mint előző módosításomnál, beadom a következő módosítást (olvassa) : »A házbéradóról szóló törvényjavaslat 17. §-a adassék vissza ujabb szövegezés miatt a pénzügyi bizottságnak, a követ­kező alapelvek szerint: A házbéradó alapjául szol­gáló nyers jövedelem után a házbéradó kétféle kulcs szerint fizetendő. A normális, alacsonyabb kulcs szerint akkor, ha a bérbeadott ház bérjöve­delme a házadó-kataszterben megállapított nor­mális bérértéket felül nem haladja. (Helyeslés.) Magasabb kulcs szerint a bérjövedelem azon ré­szére vonatkozólag, mely a normális bérértéket felülmúlja.« (Helyeslés.) Az igen t. pénzügyminister ur azt mondja azokra a felvetett ideákra, hogy ezekkel Jakab spanyol királyt kivéve, foglalkoztak elméletben igen sokan, de sehol sem valósították meg a gya­korlatban. Azokból, t. ház, a miket beszédem elején mondottam, kiderül, hogy a külföldi államok nagyobb részében nincs is ok arra, hogy e kérdés­sel ugy foglalkozzanak, mint mi, mert a hol a házbéradó 3%%, 4%, 2%, ott nem kell nagyon sokat piszmogni evvel a házbéradóval. Ott ez a probléma egyáltalában nem izgatja a kedélyeket, épen azért, mert alacsonyabb a házbéradó és mert már a személyes adóztatás rendszerére tértek át, vagy akarnak áttérni nagyobb mértékben. Nem értem tehát, hogy miféle ok legyen arra nézve, hogy ott a házbéradó problémájával bőveb­ben foglalkozzanak, hogy azokat a gyakorlatban megvalósítsák. De, bocsánatot kérek, nálunk, a hol még a házbéradót oly mértékben méltóz­tatnak az adóztatás alapjául megtartani, hogy 16%, 14%, 11%-os kulcs szerint vettetik ki az, a hol a házbéradó még ilyen jelentékeny alapja az állam jövedelmének, ott igenis, méltóztassanak ezzel a kérdéssel is foglalkozni és ne méltóztassék hivatkozni arra, hogy azon boldogabb országok, a melyek alacsonyabb házbéradó alá esnek, a melyeknek nincsen okuk, hogy a dolgokkal fog­lalkoznak, nem valósítják meg ezen elméleteket, ugy, mint azon országokban, a hol ezek megszület­nek és pertraktáltatnak és a melyek, mint Ausztria­Magyarország is, egy magas házbéradó terhei alatt nyögnek. (Helyeslések.) A házbéradóról szóló ez a szakasz egyébként előzményeivel ellentétben van önmagával abban is, hogy elfogadja a progresszió alapjául a topográfiát, tehát azt a jelentékeny körülményt, hogy egy ház Budapesten épül-e vagy Pozsonyban, Váradon vagy Trencsében, szóval más helyeken. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügy­minister : Ebben különbség van ! Vázsonyi Vilmos: Majd reá térek erre is, néha van, néha nincsen. Szóval, a hol egy törvény­javaslat elfogadja ezt a megkülönböztetést, sőt a topográfiai progresszióban annyira megy, hogy belső körzeteket is csinál, tehát egy és ugyanazon város belső és külső részei között különböztet akkor, a mikor egy községet csak így vethet házbéradó alá, tehát in peius ismeri a belső és külső körzetek közti különbséget, ha a belső ö6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom