Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-427

427. országos ülés 1909 február 26-án, pénteken. 28Í nagy mértékben tudták a helyzetet a maguk javára kihasználni és a házbérkrajczárokban rejlő emelést annyira fel tudták használni a házbéremelésre, hogy a bécsi házbérjövedelem, daczára a Krachnak, abban az időben 89 millióról 106 millióra emelkedett fel azon statisztikai adatok szerint, a melyeket az osztrák házadó-ankéten a bécsi statisztikai hivatal igazgatója terjesztett elő. Tehát bármily tehernek bármily csekély emelése olyan ingerrel és buzditással bir a háztulajdonosra, hogy még a gazdasági válságnak azt a szuperlatívuszai, sem, a mely az osztrák és bécsi Kraehban nyilvánult, tartotta akadályul arra, hogy 89 millióról 106 millióra emelje fel a házbéreket. A mig azt látjuk, — és ezekből a példákból egészen világossá lett — hogy bármily csekély adóemelés, vagy teheremelkedés a béreknek mérhetlen emelkedését idézi elő, sajnos, ugyancsak osztrák példából tanulhatjuk meg és bizonyíthatjuk be azt is, hogy az egyszerű lemórséklése a házbéradónak a házbérek leszállítására nézve semmiféle hatással nem bir. (Halljuk ! Halljuk !) Méltóztatik tudni, hogy ma a házbéradó rendszere még nem változott Ausztriában, tehát nem mutathatok rá az uj házadó által előidézett eredményekre ; a házadónak összege azonban az 1896. évi osztrák egyenesadó-reform óta mégis változott, változott abban az értelemben és mértékben, hogy az osztrák egyenesadó-reform azt a rendelkezést foglalta magában . . . (Zaj a haloldalon. Halljuk ! Halljuk! a közéfen.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! VáZSOnyi Vilmos: ...hogy a mennyiben az úgynevezett személyes adóknak főkontingense felül fog haladtatni, a szuperplusz bizonyos adók főösszegének leszállítására fog fordíttatni. Ezek közé tartozik a házadó is, és a házadó ilyenformán már 1900-ban a megengedett maximális leszállításban, t. i. a főösszeg 125%-ára való leszállításában részesült. A főösszegnek 12'5%-ra való leszállítása alapjában véve már jelentékeny mérséklést jelent, daczára azonban ezen mérséklésnek, a házadók főösszegének 12'5%-ra való leszállítása, a mint azt konstatálták, abszolúte semmiféle hatással nem volt a házbérek leszállítására ; tehát ezen 125% ajándékot, főösszegek szerint számítva, tisztán a háztulajdonosok kapták, a lakóknak abból nem jutott abszolúte semmi. T. képviselőház! Ennél a pontnál még rá kell mutatnom arra is, hogy midőn én a házbéradót kiváló mértékben a városi lakosság adóterhének mondottam és kimutattam azt, hogy ma már a házadó kétségtelenül 40 millió koronánál több bevételt biztosit az államnak és hogy a lejáró házadómentességekben jelentékeny jövedelmi tartaléka van az államnak : akkor ugy Holló Lajos t. képviselő ur, mint a t. pénzügyminister ur azt mondották, hogy én a házadót helytelenül állítom oda, mintha az a városi lakosság terhe volna, sőt a t. pénzügyminister ur azt mondotta, hogy annyira igaza van Holló Lajosnak, hogy jelentékenyebb részében nem tisztán a városi lakosság KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIY. KÖTET, terhe, sőt azt meri mondani, túlnyomóan épen a vidéki lakosságé, és elsősorban a gazdálkodással foglalkozóké. Azt hiszem, ezt számszerű adatokkal nehéz volna beigazolni, mert egyszerűen arra hivatkozom, hogy a házosztályadó az 1902—1904. évi cziklus szerint kitett 8,045.140 koronát, 1908-ban pedig 8,995.203 koronát, tehát a házosztályadó emelkedése hat esztendő alatt összesen 950.000 korona, ugyanakkor, a mikor a házadó 8 millió koronával emelkedett, ugyanakkor, a mikor Budapest házbéradója maga 115 millió korona, tehát több, mint az egész ország összes házosztályadója együttvéve. Azt hiszem, ha méltóztatnak, ugy a hogy Budapestre nézve ki van mutatva, hogy Budapest fizet 11"5 millió koronát, az összes törvényhatósági, rendezett tanácsú városok és városi jellegű községek statisztikáját elkészíteni, igenis kiderülne, hogy a házadó túlnyomó nagy részében tipikusan a városi lakosság terhe, és annak csak elenyésző csekély része esik a mezőgazdasággal foglalkozókra, mert a házosztályadónak is nagyobb felét azon községek fizetik, a melyek a II. és III. fokozatba tartoznak, és csak kisebb részét azok, melyek az I. fokozatba tartoznak. Hogy maga a házosztályadó mily elenyésző része a házadónak, legjobban a lejáró adómentességek fixirozásánál állapithatjuk meg. (Halljuk! Halljuk!) A házosztályadó jelentősége a jövőre nézve micsoda ? (Zaj. Elnök csenget.) Lejár 784.000 korona adómentesség a házosztályadó terén, és 13,903.000 korona a házbéradó terén, és ez az összeg a házbéradó javára és a házosztályadó rovására fog csak változni. A házosztályadó egyáltalán nem jövendő erőforrása az országnak pénzügyi szempontból, a házbéradó pedig jelentékeny, elasztikus bevételi eszköz, a mely mindig csak nagyobb és nagyobb lehet, a mely maga már valóságos tartalékalappal rendelkezik a házadómentességek összegében, melyek, a mennyiben lejárnak, ujabb adóztatási alapot szolgáltatnak. Én tehát azt hiszem, teljesen alaptalan volt az az érvelés, hogy a házbéradó nem képezi tipikusan a városi lakosság terhét. T. ház! Bátor voltam rámutatni, hogy a házbéTadónak csak oly leszállítása értékes, a melyből nemcsak a háztulajdonosnak, de a lakónak is van haszna. Én azért azt a csekély mértékű leszállítást, mely ezen javaslatban benne van, nem ellenzem, mint Mezőfi t. képviselőtársam, mert oly magasnak tartom a házbéradót, hogy a háztulajdonossal szemben is jogosulatlannak tartom a házbéradó ilyen magasságát. Nem szólok egyelőre arról, hogy az áthárittatik-e vagy nem mint lakásadó a lakókra, de a háztulajdonossal szemben is igazságtalannak tartom, hogy egy ilyen magas kulcsú házbéradó állapittassék meg. Jelentékeny eredményeket én a lakók szempontjából azonban egyáltalában nem várok ettől a leszállítástól és azt hiszem, még a t. pénzügyminister ur sem ringatja magát ebben az illúzióban^ Ne ereszkedjünk 36