Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-427

427. országos ülés 1909 február 26-án, pénteken. 279 történni, hogy a parifikáczió bizonyos jóakaratú figyelembevételben részesüljön azoknál, kik házaikat maguk lakják. Én azt hiszem, ez nem jogosult felfogás, mert a jótékony önkénynek tárt kaput nyit. Attól függ majd, hogy az egyes kivető közeg csak egyik szemét hunyja-e be, mind a kettőt avagy egy dupla szemüveget tesz-e fel, hogy a szerint mérje a haszonegyenérték megállapításánál a lakásnak egyenértékét. Azt hiszem, szükséges volna magában a törvényben gondoskodni arról, hogy a nem bérbe adott lakások, a mennyiben házbérádó alá esnek, egy mérsékeltebb, mondjuk, 3%-kal mérsékelt adókulcs alá essenek. Ezt azonban magában a törvényben kellene kimondani és nem a végrehajtási utasításokban. Én, t. képviselőház, nem szándékozom módosításokkal alkalmatlankodni a t. képviselőháznak, azt nálam szerencsésebb emberekre bizom, azonban kötelességem volt kiemelni, hogy az a nagy aránytalanság, a mely különösen a házbéradó és a házosztályadó között eddig fenforgott, nemcsak megszüntetve nincs, hanem ezen reform által még lényegesen fokoztatik és a főváros hátrányát Ausztriával és Bécscsel szemben fokozza. Egyéb előterjesztésein nincs. Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) éjsületadó és a külön lakásadó együttvéve is csak 8-25% megadóztatást jelent, szemben azzal a magas megadóztatással, a mely nálunk Magyarországon jelentkezik. Szászországban, a hol ugyancsak a földadóba olvasztva áll fenn a házadó, az adókulcs a hozadék 4%-a. Württembergben, a hol még szintén fennáll a házadó mint állami adó, a hozadéknak 2%-a a házadó. Hogy a házadókulcs ezen alacsonyságának jelentékeny hatása van a házbérek alakulására, azt nagyon könnyen ki lehet mutatni, ha szemügyre veszszük azt a furcsaságot, a melyet a budapesti statisztikai hivatal igazgatója, dr. Thirring Gusztáv mutatott ki, mely szerint Budapesten a házbérek magasabbak, mint Berlinben. Kissé kaczagtató nagyzási hóbort, a midőn a házbérek magasságával akarjuk túlszárnyalni Berlin városát. Olyan magas házbéradókulcs, mint nálunk, és ennek következtében olyan magas lakbér, mint nálunk, a Nyugat egyetlen nagy városában sem található. Az & statisztikai férfiú, a kire hivatkoztam, kimutatja, hogy az átlagot, a leggyakoribb típust: a két-három szobás lakásokat véve fel, Budapesten 579 korona azon lakás melynek ára Berlinben 482 korona ; Budapesten 924 korona annak a lakásnak az ára. a melynek ára Berlinben 823 korona. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk ! a középen.) Elnök : Csendet kérek ! Vázsonyi Vilmos : Más német városokkal való összehasonlítás még sokkal szomorúbb adatokat tüntet fel, mert hiszen az a statisztikai tanulmány, a melyre hivatkozni voltam bátor, kimutatja, hogy pl. Boroszlóban egy kétszobás lakás 65-%kal olcsóbb, mint Budapesten, Münchenben 58%-kal, Hamburgban, ebben az óriási forgalmú nagy kikötővárosban, 59%-kal, Berlinben csak 20%-kal olcsóbb az ilyen lakás, mint Budapesten. Azok a számadatok tehát, a melyeket Berlinre vonatkozólag felhoztam, a legenyhébbek voltak. Mindezekből kitűnik, hogy mi megengedjük magunknak azt a fényűzést és nagyzást, hogy a házbéradó kulcsa és a lakásbérek magassága tekintetében Berlint is és a többi nagy világvárost is túlszárnyaljuk. A mikor szemügyre veszem ezt a barbár magasságú házbéradókulcsot, a melynek párját a Nyugaton nem találjuk, — csak Ausztriában látunk hozzá hasonlót — azt kell mondanom, igen t. mínisterelnök ur, hogy midőn az itt felhozott különböző rendszereket és ideákat bírálva, derűsen hivatkozott a nagy Jakab spanyol királyra, a ki a házadót ugy akarta regulázni, hogy minden háznak a földszintjéből eredő jövedelmet foglalta le magának : tulaj donképen ez a Jakab, spanyol király, a leghívebb tanítványokra Ausztriában és Magyarországon akadt, azon férfiakban, a kik az osztrák és a magyar házadórendszert megalkották. Mert alapjában véve tisztára csakis boldog emlékű Jakabnak, a spanyol Jakabnak (Derültség) rendszere ez, a ki a házaknak földszintjét elszedte. Most el Elnök." Az ülést újból megnyitom. Következik ? DüditS Endre jegyző: Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos : Ezen szakasznál, a mely a házbéradó kulcsáról rendelkezik, újólag fel akarom hozni, hogy a házbéradó kulcsa nálunk ezen javaslat szerint is olyan magas marad, a melynek párját sehol sem találjuk. Hozzá hasonlót csak Ausztriában látunk, a melynek adórendszere leginkább hasonlít a mienkhez. A magas házbéradókulcs, a rossz osztrák példának az utánzata. A fővárosra nézve, a mennyiben a minister ur módosítását kétségtelenül beterjeszti, 16%, más városokra majd 11%-ban állapittatik meg a házbéradó kulcsa. Ilyen magasságú házbéradóval a külföldön, különösen pedig a német birodalom egyes országaiban nem találkozunk. Hogy milyen alacsony a házbéradó Németországban, ott, a hol még mint állami adó áll fenn, részint önállóan, részint mint a földadó alosztálya, erre nézve ime néhány adat. Elzász-Lotharingiában, a hol még mint állami adó áll fenn a házadó, a házbéradó kulcsa a hozadék 3%%-a és olyan épületeknél, a melyeket alkalmazottak laknak, a hozadéknak 1'9%-a. Bajorországban, a hol még szintén fennáll mint állami adó az épületadó a földadóba olvasztva és e mellett mint külön lakásadó, az épületadó csak 4'4%-át teszi ki a hozadéknak, a mely nem is a tényleges, hanem csak egy normális hozadéknak felel meg, és a lakásadó pedig 3-85%. Tehát daczára a kettős megadóztatásnak, Bajorországban a földadóba olvasztott